Az ügyvédes sorozatokkal jóban vagyok, szinte az összes történetirányú széria, ami valamilyen ügyvédi iroda köré íródott bejött. Annyi csak a különbség egy The Good Wife vagy egy Boston Legal között – jó, van egy pár különbség -, hogy előbbit zseniálisnak tartom, de túl drámainak és unalmasnak ahhoz, hogy rendszeresen nézzem, míg utóbbi akkora királyság, hogy megérné mégegyszer ledarálni. Ezzel tisztázódik is, hogy azok a kedvenceim, amikben nem csak, hogy remek a karakterizáció és jók a színészek, hanem van némi humor is a történetben.
A hangulatos és feelgood sorozatnak leírt Drop Dead Diva-val eddig nem foglalkoztam. Néha láttam, hogy van hozzá magyar felirat, illetve a tévéműsorban is belebotlottam, de kb ennyi az előismeretem a sorozattal kapcsolatban. Ami lássuk be, egy olyan sorozatnál, ami nem első évados, nem probléma. Nem árt, ha a néző nem fut bele spoilerekbe. Így csak az alapötlet ismeretével és kis jellemzéssel a zsebemben álltam neki ennek az ügyvédes dramedy-nek.
Szoktuk azt mondani, hogy a legegyszerűbb ötletekből lesznek a legjobb dolgok (Klisékisokos 145. oldal), de ez jelen esetben igaz is. Annyi csupán a sorozat alaptörténete, hogy van egy igazán ügyes és képzett ügyvéd, akibe belelőnek, mikor megtámadják az irodájukat, illetve adott egy fiatal, szőke modell, aki vezetés közben sminkel, hogy a meghallgatáson csinosan nézzen ki, de szerencsétlenségére karambolozik egy kamionnal. Na, itt jutunk el a Mennyországba, ahol modell delikvensünk szembesül azzal, hogy se jót, se rosszat nem cselekedett. Abba ne menjünk bele, hogy milyen suta megoldás volt a kiírás, hogy mit ne tegyen meg a hölgy. De megtette, és így visszakerült a Földre, de nem a saját testébe, nem ám. Annak a nőnek a testét kapta meg, akit az ügyvédi irodában meglőttek.
Huu, ugye? nem nagy was ist das, de mégis, ezzel az apró csavarral, személyiség-cserével remek fűszerezettséget adnak a szériának, ami többek között a főszereplőnőnek köszönhető. Az első rész storyline-ját nem lőném el jobban, mert érdemes megnézni. Egyrészt az ötletes alapszituáció kibontása miatt, ugyanis rengeteg finomságot kapunk így az első részben is. A két központi szereplő, jellem ellentétén alapul a sorozat egyik humorforrása. Érdekes látni, hogyan jön rá a modell arra, hogy régi életében mennyire felszínes és sekélyes volt, és pont azokat az embereket nézte le, aki most saját maga is lett.
Nem mondom, hogy Tatiana Maslany-szerűen tökéletesen hozza a főszereplő a két karakter közti differenciát egy jelenetben, de dicsérendő, mivel a játéka élvezetes és szórakoztató. A csajos dolgok, amik más sorozatban sablonosnak, kínosnak tűnnének, itt remek színezetet adnak a sorozatnak. A humoros, könnyed hangulat a dramedy egyik fele, mivel ezek mellé az íróktól kapunk drámát és ügyvédi dolgokat is. De ezek se izzadságszagúak, nem lógnak a levegőben, ami a széria jó karaktereinek és a készítőinek köszönhető.
Ami kicsit zavart az az első rész klisés ügye, persze tudom, a bevezető epizódban nem kell a világot megváltani. Igaz, lehet a szereplők mélyítésének a kárára ment volna egy nagyobb volumenű jogi eset. Valamint az ablak előtt álló kibámulástól felállt a szőr a karomon, annyira suta megoldás volt.
Értékelés: De a sorozat jó annyira, hogy az ilyen apró botlásokat betudjam annak, hogy ez az első rész. A főszereplő játéka kiemelkedik, s habár a többi karaktert nem nagyon árnyalták az látszik, hogy jó köztük a kémia. Remélem nem játsszák ki a sablon megoldásokat (nemezis kolléga – ex férj), vagy ötletesen oldják meg. A hangulat viszont könnyed és szórakoztató annyira, hogy elvonja a néző figyelmét a hétköznapok problémáiról.
7/10
