A Szinkronlapszemle első részében az 1949 és 1953 közötti lapokból szemezgettem, és bár most ugrok egy picit és az 1955 és 1960 között megjelent írott sajtó cikkeiből hozok nektek pár szinkronos szemelvényt, ígérem, hogy korábbi írásokkal is jövök majd a későbbiekben. Míg az első lapszemlében többségében voltak a hírek, addig most a kritikák uralják az összeállítást, ugyanis ebben az öt évben, a Dunántúli Naplóban rengeteg filmkritika jelent meg, amelyben hol méltatták, hol elég lesújtó véleményt fogalmaztak meg a magyar szinkronnal kapcsolatban. A szinkroncsokrot a TOVÁBB-ra kattintva tudjátok kibontani.
(Középület Tervező Intézet. Gádoros Lajos, az intézet igazgatója, kollégáinak bemutatja a Szinkron-műterem makettjét.)
Kaland Marienstadtban (részlet)
"A történet alkalmat ad néhány szellemes rendezői ötlet kibontására (rendező: Buczkowski), jó színészi alakításra, és fülbemászó, népi muzsikából fakadó dallamok éneklésére. Kitűnő jellemszínész az idősebb építésvezető szerepét játszó Adam Mikołajewski és a főszereplő bájos, szeretetreméltó Lidia Korsakówna, aki mellesleg meglepően hasonlít a mi Ruttkai Évánkra, miután a szinkronban az ő hangján szólal meg, ez a hasonlóság néha egyenesen szemfényvesztő..."
Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 14. szám)
A bátorság iskolája (részlet)
"Basov és Korchagin rendezésében jobbnál-jobb színészek alakítása ad maradandó élményt: a Borist játszó fiatal Kharitonové, Chubuk-Bernessé, Yemelyanové, Gariné. Dienes Ferenc szinkronrendező Harkányi Endre, Horváth Jenő, Gyurkovics Zsuzsa és Szabó Sándor közreműködésével az utóbbi idők legjobb szinkronizálásával járul hozzá A bátorság iskolája osztatlan sikeréhez."
Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 69. szám)
Az élet tanulsága (részlet):
"És meg kell emlékeznünk végül a kitűnően sikerült szinkronizálásról, éppen azért, mert a jó átültetés - sajnos - eléggé ritka jelenség. Bér helyenként Ladányi Ferenc szövegmondását a főmérnök szaggatott, határozott taglejtéseihez viszonyítva kissé puhának, kenetteljesnek éreztük, de Gombos Katalin (Natasa) és Kálmán György (a szórakozott professzor-udvarló) hangja teljes illúziót nyújtott."
Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 72. szám)
Patkányfogó (részlet)
"Nem vált a filmnek előnyére a szinkron, mert korántsem tudta hűen érzékeltetni a beszéd és a cselekmény összhangját."
Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 85. szám)
Svejk, a derék katona II. rész (részlet)
"A Svejket alakító Rudolf Hrusínský kiváló színészi képességekkel rendelkezik. Nem ártott volna azonban kissé idősebbre maszkírozni, ugyanis Hasek Svejkje 35 év körüli s megszemélyesítője mintha kissé fiatalabbnak tűnne. Hibának róható fel - különösen az első részben Svejk szinkronja, amely nincs összhangban a játékkal!"
Dunántúli Napló, 1958. július (15. évfolyam, 175. szám)
Az én drága párom (részlet)
"A szinkron szereplői közül ki kell emelnünk Kálmán Györgyöt, akinek hangja tökéletesen simult Batalov játékához és nagy mértékbe hozzájárult a film sikeréhez."
Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 44. szám)
A félkegyelmű (részlet)
"Semmiképpen nem feledkezhetünk meg arról, hogy megemlítsük a szinkront. A szinkron rendezői megtalálták a két főszereplő megjelenítéséhez legjobban illő hangot Kálmán György és Bánky Zsuzsa személyében. A két színész - és a többiek is - olyan szívvel végezték munkájukat, amilyet ez a nagyszerű szovjet filmalkotás megérdemel."
Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 48. szám)
Per a város ellen (részlet)
"Külön meg kell emlékezni a ritkán hallott jó szinkronról és a lenyűgöző dinamikus párbeszédekről. Szinte hihetetlen, hogy a jó párbeszédek mennyire emelik egy film értékét. Vannak hosszabb jelenetek, ahol jóformán semmi sem történik és ilyenkor' a párbeszédek és az operatőr „viszik“ a filmet. A Per a város ellen-ben mindkettő jól megállta a helyét."
Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 84. szám)
Botcsinálta sofőr (részlet)
"A film szórakoztató, kár, hogy egy-két szereplő szinkronja nem sikerült tökéletesen."
Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 96. szám)
A nyomorultak (részlet)
"A szinkron jól sikerült. Básthy Lajos, Szabó Ernő, Psota Irén kiválóan oldották meg a feladatukat, bár néhány zökkenő itt is akadt."
Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 250. szám)
Forrás: Hungaricana.hu / Fortepan (fotó)
