A Motive egy új, kanadai nyomozós sorozat, ami stílusban, és a részek felépítésében a Columbo című korszakos sorozatra hasonlít, az egész hangulata pedig a Gyilkos elmék féle gondolati, „Vajon miért tette?” körítéssel van fűszerezve.
Az első rész jó volt, nem erőltették a nézőkre a szereplők magánéletét, a főhősnő életéről is csak a bemutatott epizódok alapján tudtunk meg valamit, gondolok itt a tinédzser korú fiára, és arra, hogy elvált a férjétől, aki a kollégája. Utóbbit ki is használják, ugyanis a nyomozónő mindig mond valami fricskát ex-férjének. Ez adja a sorozat könnyedségét, de mielőtt valaki dramedy szerű krimisorozatot vár, ez nem az, csak a szereplők közötti interakciók része a humor. A sorozat hangulata komor, és a színek is a szürkés, fakó kombinációra játszanak.
A főszerepben egyébként egy kanadai színésznő, Kristin Lehman, akit a The Killing című sorozatból, vagy a Drive című mini sorozatból ismerhetnek. A szereplők alakítói között neves és ismert színészek is vannak, többek között az NCIS-ben Shepard igazgatónőt alakító Lauren Holly vagy a 24-ben Curtis Manning ügynököt alakító, egyébként az RTL Klub-on futó A zöld íjászban is játszó Roger R. Cross.
A pilot epizód története egész jó volt szerintem, izgalmas, érdekes ügy. Kaptunk az íróktól olyan jeleneteket, amikben megtudtuk, hogy miért is tehette a gyilkos azt, amit tett. Milyen a családi háttere, és mégis, mennyire más a viselkedése ahhoz képest, ahogyan az iskolában viselkedik. A barátait is megnéztük, akik nem a jó társaságból valók. Ami tetszett, és ötletesek is azok a jelenetek közötti váltások, remekül oldották meg, és jól használták ki azt is, amikor helyszíneltek.
A kezdő jelentben látunk egy fiút, akit piszkálnak és csúfolnak, gondolhatjuk, nem ez az első eset, hogy az iskolában bántják, szóval már tudjuk, hogy ő valamit tenni fog, vagy valami lesz vele, anélkül, hogy az írók mutattak volna valamit is a történetből. A Motive egyik érdekes megoldása az, hogy megmutatja, ki az elkövető és ki az áldozat. Ezek után a helyszínelést nézzük meg. A lassított jelenet, amikor megérkezik a főszereplőnő jó volt, láttuk, ahogy megfigyeli a helyszínen levőket, és kihangsúlyozták a nézőknek, ő a főszereplőnő.
A helyszínelésben az érdekes és jó az volt, hogy az fiú, aki a tettes, még a házban volt. Az eseményeket párhuzamosan mutatták, ahogy a nyomozók és a helyszínelők dolgoztak és ahogy a fiú próbált megszökni a padlásról, miközben hallotta a házban a nyomozók beszélgetését.
A jelenetek közötti váltások jók, és visszapillantunk az írók jóvoltából, és látjuk, hogy miért aludt külön a tanár úr, az áldozat a feleségétől, és hogyan, s miért lopóztak be a fiúk a tanár házába. A fiú és barátja ijesztgetni törtek be a házakba és hogy elcsenjenek valamit. Nem volt véletlen, hogy a tanár házába törtek be.
A nyomozás közben a fiú persze próbálja elterelni a nyomokat magáról, és a barátja ágya alatt rejti el a gyilkos fegyvert, de a nyomozónő rájön, hogy a kutya, ami a házban volt, és mindegyik rendőrt megugatta, a gyilkost, vagyis a fiút nem, azaz ismerte. A fiú elmondja, hogy miért tette, és azt is nem akarta bántani a tanár urat.
A sorozat tipikus nyomozós sorozat, ami a Columbo-hoz hasonlóan az epizód elején „elárulja”, ki a tettes. Jó pont, hogy így is izgalmas és érdekes maradt a rész, és nem akarták az írók a főszereplő magánéletét drámaként a nézőknek adni, erőltetni. Laza nőként mutatták be, aki gyorsulási versenyezni engedi a fiát.
Értékelés: A Motive tucatkrimi is lehetne, és az is picit. A jó vágások, és kameramozgás, a jelenetek közötti váltások miatt viszont jó nézni a részt. A rész történetének lendülete úgy is jó volt, hogy tudtuk, kit keres a rendőrség. A helyszínelés nem volt űrtechnikát alkalmazó, és konkrét kihallgatás sem volt az epizódban. Jó kis sorozat a krimi kedvelőinek.
7/10
