Az újonc űrlényes komédia érdekes egy sorozat. A nézőknek tetszik és hozza az átlagos, 5M fölötti nézőszámot. Az első rész kifejezetten tetszett és sokat nevettem nem csak a poénokon, de a helyzetkomikumokon is. A következő részek viszont se nem jók, se nem rosszak nem lettek, jobb és kínos pillanatok voltak az első négy részben.
- Csak igyekezzünk minél hamarabb túlesni a dolgon!
- Mind amikor rávettél, hogy nézzem a Downtown Abbey-t.
- Downton Abbey.
- Mi? Tudom. Csak azt hittem, hogy...
- Kit játszik Maggie Smith?
- Ő játszotta Abbey-t.
Az alap az űrlénykedés, és az, hogy a Földönkívüliek viselkedése mennyire más, és mennyire üt el az emberi normáktól drámával fűszerezve. A sorozat így családbarát műsor maradt, de a poénok nem annyira jók, hogy egy jól sikerült beszólásért, helyzetkomikumért nézzem a részeket. Kínos és erőltetett a történetek nagy része, vagy éppen semmitmondó.
- Mivel Ricky és Adam nem hajlandók megszólalni a szóban forgó eset óta, megkértem őket, hogy rajzolják le, mi történt.
- A baloldali egy kicsit se hasonlít rá.
Igazán a sorozat minősége nem lett rosszabb az első rész óta, sőt azt kell, mondjam az írók tudnak egy biztos, nálam közepes szintet, viszont az első rész újdonsága, varázsa részeken keresztül már unalmassá válik, és az írók a családias, dramedy vonalra mozgatják a történetszálakat. Megismerjük a szereplőket, mind az embereket, mind az idegeneket, és részenként egy-két jó poént is kapunk, szóval ha azt nézzük, hogy a sorozat stabil, akkor kap egy jó pontot, viszont ebből a biztonságból nem is akar kimozdulni az író gárda.
A kertvárosba költöző ember család megpróbálja megtanítani az űrlényeket, hogy miket szoktak az emberek csinálni, hogyan kell viselkedni, mondjuk egy bevásárló központban, vagy az iskolában. Ezek a poénok, amiket a viselkedési különbségekre, mind az idegenek és mind az emberek rácsodálkozására írnak jók, csak unalmasak kicsit.
Alapjáraton nem lenne probléma a sorozattal, hiszen egy kedves, gyerekbarát műsor, ami köszönhető annak is, hogy a Verdák írója dolgozik a sorozaton. A humora az, ami kicsit kevés, de mondom, azért jár dicséret, hogy nincsenek rossz részek, csak közepesek és jók. Szóval jó ez a sorozat, csak az a plusz, amit egy vígjáték sorozatnak hoznia kell, hogy ne egy tipikus, klisés sorozat legyen, az első részben volt érdekes.
Értékelés: A történeten variálnak az írók, próbálják kicsit paródiásra venni, mint amikor egy műsort utánoztak ki egy jelenetben, és próbálják megszerettetni a nézőkkel a szereplőket, hogy azonosuljanak velük, azaz nem leragadni az űrlények és az emberek közötti kulturális különbségeknél. A nézettség jó, és van az a célcsoport, akinek bejön ez a fajta szórakozás, a csatorna, az ABC pedig be is rendelte az első, teljes évadot a sorozatból. A kedvenc poénjaim azok, amikor az űrlények kiforgatják az emberek szavait, és komolyan veszik, mikor azt mondják, bele kell ásnia magát a tanulásba. A sorozat kedves és az űrlények Alf szerűen barátságosak.
5/10
