A Last Resort egy érdekes sorozat, nem tudom leírni pontosan, hogy most jó-e az első része, vagy sem, de egyöntetűen kijelenteni, hogy jó, nem tudom. Ugyanis amennyi jó jelenet van a pilotban annyi rossz és klisés mozzanatot is írtak az írók.
A történet az, hogy egy amerikai tengeralattjáró megkapja a tűzparancsot, az ország amit meg kell támadniuk, pedig Pakisztán. A parancs viszont nem az elsődleges vonalon érkezett, hanem egy olyanon, amit akkor használnak, ha az országot megtámadták, és az ország, az Amerikai Egyesült Államok központi szerveit támadás érte. Ez lesz gyanús a kapitánynak és az első tisztnek, ezért érdeklődni kezdenek, aminek az lesz a következménye, hogy a tengeralattjárójukat rakétatámadás éri. A parancsot megtagadják és kikötnek egy kis településnél.
Ezzel a történettel, és magával a tengeralattjárón készült jelenetekkel nem is lenne problémám, szeretem az ilyesfajta sorozatokat, az összeesküvés, a kormány ellen cselekvés, és a kis, már-már saját államként működő helyeket, amilyen egy repülő, egy hajó, vagy jelen esetben egy tengeralattjáró. A pilot alapján a sorozat az összeesküvést, a kormány tagjai közötti árulásos dolgot nem űzi olyan szinten, mint a 24, ezért bicsaklik meg a történet folyása a pilot alatt.
A pilot egy olyan filmre hasonlított, amiből kihagytak jeleneteket, az az érzésem az első rész nézése közben, hogy a jelenetek között még voltak eseményeket, amiket kihagytak, és ezért kusza az egész első rész. Ez persze azért is lehet, mert sok mindent el akartak mondani a készítők, és egy ilyen műfajban nem lehet órás premiert írni, de itt kellett volna legalább egy két részes premier. A történet ugyanis többet kíván, mint amit az írók kihoztak belőle, gondolok itt a tengeralattjáró „életének”, az ott dolgozó emberek szokásainak megismertetésére, a hierarchiára, és az összeesküvés szál kidolgozására. A kidolgozás alatt nem azt értem, hogy az ötlet nem jó, inkább hatásosabb úgy kliséket játszatni a szereplőkkel, ha van megtámasztása a jeleneteknek. A levegőbe mondták a jelenetbe oda nem illő mondatokat, amivel szerintem a nézők felé a bizonytalanságot, és az összeesküvésnek az alapját akarták megteremteni.
A kormányt én a rész végére írtam volna, és a következő részben bontottam volna ki, így csak tessék lássék volt jelen, és kevés volt nekem a történet szempontjából az, hogy egy magas beosztású katonai tiszttől elveszik telefonálás közben a készüléket, jelezve, itt mi osztjuk a lapokat.
A negatív kritikák mellett persze van jó, sőt sok jó oldala a sorozatnak, így az első részt látva. A falu, ahol kikötöttek, szintén, ötletnek jó, és sok lehetőség van a karakterekben, de a megvalósítás, valahogy nem jött nekem be úgy, hogy libabőrős legyek. A tengeralattjáró legénysége jobban sikerült, de klisék, és kínos jelenetek vannak ott is a történetben.
A sorozat látványvilága, a számítógépes technika, és a díszletek jók, a színészek is, az írók azok, akik úgy érzem, nem döntötték el, hogy merre viszik tovább a történetet, és ezért egy olyan pilotot készítettek, aminél a csatorna, vagy akár az író gárda megbeszélése után dönthetnek, hogy melyik történetirányba halad a cselekmény. Az összeesküvés szála tetszene nekem, ha az lenne a sorozat motora, de a 24 miatt szerintem nagyok az elvárásaim egy szeriazált sorozatnál.
Értékelés: Tetszett is, meg nem is. A történet ötletes és szeretem is az ilyen a típusú sorozatokat, de a Last Resort-nál ez kevés, és túl kimért, ahhoz hogy a jelenetek, és az egésznek, amit a sorozatban csinálnak, rakétatámadásnak, kormány ellenes dolgoknak igazán jó jeleneteik legyenek és izguljak, vagy éppen idegeskedjek, hogy már megint meglógott a gyanúsított, vagy hogy már a tizedik összeesküvőt találják meg, jobb írói munka kellene. Összeszedettebb írói munka, és a sorozat élvezetes történetet kap. Ötletességből jó a sorozat, és a negatív dolgok ellenére is tetszett az első rész.
6/10
