Az RTL Klub az új műsorrendjében nem egy országos premiert fog bemutatni, s igen, lesznek köztük szitkomok is. De mivel országos kereskedelmi csatornáról beszélünk, ezért nem főműsoridőbe kerül a CBS tizennyolc epizódos, egy évadot megélt sorozata. A William Shatner főszereplésével készült széria Henry-ről, az újságíróról (Jonathan Sadowski) szól, aki 27 éves korában úgy dönt, hogy haza költözik az apjához, aki évek óta egyedül él. Kiderül, hogy apja, Ed (William Shatner) korántsem olyan gyámoltalan, mint hitte, sőt az öreg veszedelmesebb, mint egy kiképzőtiszt. Némi lágyságot csak a zöldségek tudnak kipréselni belőle, ezért Henry minden tanácsot elfogad papucs bátyjától, Vince-től (Will Sasso), és feleségétől, Bonnie-tól (Nicole Sullivan), akik maguk is rettegve gondolnak minden találkozásra.

 A szinkron első hallásra jól sikerült, főleg, hogy a főszereplőnek az a magyar hangja, aki a Boston Legal-ben is, de a többiek se panaszkodhat. Az picit vicces, hogy mind a négy főszereplő vezetékneve S-el kezdődik. A szinkronos részleteket a tovább mögött találjátok.

Szinkronhangok:

William Shatner: Szersén Gyula
Jonathan Sadowski: Szabó Máté
Will Sasso: Kerekes József
Nicole Sullivan: Kökényessy Ági

 Aki sorozatokat néz az gyakran csapja e hobbija mellé a filmnézést is, s nagyjából ki is tölti ezzel a szabadidejét. Nem mondom, jó a mozgókép világában ennyire elmerülni, de én sose voltam az a nagy filmes, aki másfél-két órát el tud dobni azért, hogy egy nagy ívű, legtöbbször tucatmozit megnézzen. Szó se róla, vannak mesterművek, kultikus filmalkotások, amik nagyon is tetszenek, de az utóbbi időkben nem igazán vonzott egyik se, főleg nem a moziba. Jó, azért a Harry Potter dupla hetedik részét ott néztem meg, de én se az Avatar-ért, se az Alkonyatért nem tudok rajongani. Az olyan filmeket mint A szellemírót, A király beszédét és A fekete hattyút viszont zseniálisnak tartom.

 A filmeket kivehetjük az én szabadidős elfoglaltságaim közül, mivel egy sorozatot, még ha nem is jó annyira, könnyebben megnézek, mint egy közepes filmet, ami többnyire ugyanazokat a történeti íveket, kliséket használja mint a sorozatok. Nem akarom leszólni a mozifilmeket, csak azt mondom, hogy ritka a tényleg érdekes és izgalmas alkotás, aminek a játékidejét utólag nem tekintem pazarlásnak.

 A könyvolvasás a sorozatnézés mellett/után a másik kedvenc szabadidős elfoglaltságom. A sorozatoknál is a krimiket választom előszeretettel, ez pedig a könyveknél sincs másként. A thrillereket, történelmi regényeket is kedvelem és a szépirodalom se áll távol tőlem, de ha olvasni akarok, akkora ponyva felé hajlik a kezem. A tavalyi év egyik legnagyobb író-felfedezése volt a részemről Leslie L. Lawrence, vagy magyar nevén Lőrincz L. László. A két nevet fontos elkülöníteni, mivel utóbbi alatt a misztikus, tudományos, science fiction, előbbi alatt pedig az orientalista, kaland- és detektívregényeket publikálja. A krimijei olvasmányosak, érdekesek és megvan bennük az a különlegesség, hogy ha nem is részletesen, de bemutatják az adott országot, ahol a történet játszódik, ez pedig többnyire valamelyik keleti állam. A könyveket olvasva az a kérdés merült fel, hogy miért nem filmesítették meg eddig egyiket se, főleg, hogy az eladási listákon nagyon jól szerepelnek az író könyvei, a stílusa pedig krimisorozatért kiált.

 Az írótól idén nem sok könyvet olvastam, de összességében se hosszú a lista. Nem emlékszem mindegyikre, főleg arra, amit idén év elején olvastam, de forgattam John Grisham-től A céget, ami furcsa egy könyv, mivel a történet szépen építkezik, remek összeesküvéses olvasmány, de a vége picit összecsapott. Stephen King-től A bura alatt a maga ezerötszáz oldalával nem könnyű olvasmány, ám annál inkább lenyűgöző, ahogy az író fent tartja az olvasó érdeklődését az egyes karakterek iránt és fantasztikusan keveri a történetszálakat. A konklúzió viszont ennél a regénynél se tetszett annyira, no nem azért mert össze volt csapva, csak különös lett a megoldás. Az idei év író-felfedezése Agatha Christie, akinek a megfilmesített regényeit ismerem, s a Poirot sorozatot is nézem, de az írásait nem olvastam eddig. Decemberben három könyvét is elolvastam (Öt kismalac, Az Ackroyd-gyilkosság, Gyilkosság Mezopotámiában) és azt kell, mondjam egytől egyig remekbeszabott, izgalmas és érdekes olvasmányok. A második regény ügye adta talán a legnagyobb meglepetést, de a többi se rossz, sőt, a rejtély megoldása közben nekünk olvasóknak is van lehetősége arra, hogy megfejtse az ügyet. A negyedik könyve, amit most olvasok az ABC-gyilkosságok.

 A véleményem az, hogy aki sorozatokat néz, az könnyebben kapcsol be egy filmet, mint olvasna egy könyvet. Nem, ne értsetek félre, nem szólóm le azt, aki nem vagy ritkán olvas, még csak az kellene, hogy én törjek pálcát mások felett, csak azt mondom a mostani pörgősebb hétköznapokban az ember, legyen sorozatjunkie, legyen átlag ember (igen, kicsit furcsa, hogy, nem tekintem átlag embernek a junkie-t) egy sorozat vagy film egyszerűbb és szórakoztatóbb kikapcsolódás, mint egy könyv. Nem akarom a könyveket reklámozni, de azért mégiscsak jobb és nagyobb élmény, ha az ember saját maga képzeli el azt, amit leírt a szerző, mint ha két-három ember fantáziáján keresztül ismerne meg egy művet.

 A szinkronnal kapcsolatos dolgokat nagyon szeretem, úgy hogy elnézést attól, aki vagy nincs képben a magyar szinkronnal, vagy nem is néz magyarul semmit. A múltkor összeszedtem az általam tíz legjobbnak vélt új magyar sorozatszinkront és nem lenne fair, ha a színészekről nem írnék valamit, akik azért nagyon sokat tudnak hozzátenni az élményhez, vagy épp elrontani azt (bár ez utóbbi azért ritka, csak sokan szidják divatból a sorozatok magyar változatát). A tízes – szubjektív – listában összeszedem azt a tíz színésznőt, akik nem csak, hogy remek munkát végeztek, és sikerült egyedivé formálniuk az adott szereplőt, de fel is javították az amúgy nem feltétlenül közepes minőségű sorozatot.

10. Pálmai Anna (A bura alatt)

 A bura alatt a legjobb új sorozatszinkronos listán is a tizedik helyen áll, s habár Pálmai Anna nagy meglepetés volt a számomra annyi jó színésznő adta a hangját idén külföldi színészeknek, hogy nehéz volt kiválasztani azt a tíz szinkronhangot, aki a legjobban tetszett. Pálmai Anna a sorozat egyik, ha nem a legjobban eltalált választása, mivel az eredeti színésznőnek is hasonló a hangszíne és hanghordozása, és úgy lett barátságosabb magyarul a figura, hogy sikerült megtartani az eredetire jellemző vonásokat, picit szögletesebb játékot. Arról se feledkezhetünk meg, hogy a szinkronizáló színésznőnek nagyon kellemesen cseng a hangja.

9. Kiss Erika (Archer)

 A színésznő nem csak a Jóbarátokban és a Született szinglikben (ugye, Courtney Cox) brillírozik, hanem animációs sorozatban is zseniális munkát végez. Nem titok, hogy az Archer-t közepesnek se tartottam eredeti nyelven, míg szinkronnal az egyik kedvenc animációm lett. A magyar változatból szinte mindegyik színésznőt ki lehetne emelni, de mégis ez az egyik legjobb párosítás. A pletykás, bizarr fantáziájú kavarógép Pam-et Kiss Erika valami elképesztően jól hozza, és az a játékosság, ami benne van a hangjában egy az egyben illik a rajzolt szereplőre.

8. Nemes Takách Kata (Gyilkosság)

 Amennyire bizarr és szokatlan volt elsőre Nemes Takách Kata a The Killing főszereplőnőjeként annyira megkedveltem az első évad alatt. Elsőre Kim Bauer ugrott be, mikor meghallottam a színésznő hangját, de már az első szezonban belejött a szerepbe és sikerült az ő stílusától szerintem egy teljesen eltérő figurát egyedi módon megszólaltatnia. Az eredeti színész hangjához nem nagyon hasonlít az övé, de ez nem feltétlenül baj, mivel az a véleményem, hogy a karakterre keressünk hangot, ne másoljuk az eredetit. Ez a merészebb lépés pedig bejött.

7. Frajt Edit (Szulejmán)

 A török sorozatokat a legtöbb esetben dicsérni szokták, gondoljunk csak az Ezel-re, de az RTL Klub főműsoridős történelmi kaland szappanoperája egyszerre kapta az ívet azért, mert nem követi hűen az eseményeket és azért mert Magyarországon egy olyan nép legismertebb uralkodójáról adnak sorozatot, ami nem épp a legkellemesebb időket hozta a Magyar Királyságra. De a Szulejmánt, ha sorozatként nézzük akkor egy könnyed, szórakoztató műsort kapunk, ami háttérelemként használ egy bizonyos történelmi kort, nem pedig azért, hogy dokumentumfilm jelleggel bemutassa a száraz tényeket. De első sorban nem is a történet miatt olyan érdekes a Szulejmán, ugyanis nekem a díszletek, a ruhák, a zene és a szinkron nyerte el a tetszésemet. Ez utóbbi pedig tényleg igényes lett, jó, akkor miért nem került be a legjobb tíz új szinkron közé, kérdezhetnétek. Nem egy sorozatot hagytam ki a listáról, aminek bizony tetszett a magyar változata, s lehet, ha most csinálnék egy toplistát más sorozatok is bekerülnének. A sorozat szinkronjáról is írni kellene valamit, szóval, a fordítás jól használja az archaikus szavakat, a régies mondatszerkezeteket, és az egész magyar változatot a remek színészek jellemzik. Az egyik kedvenc szinkronhangom pedig Frajt Edit, akit nem igen szoktam sorozatokban hallani, főként nem főbb szerepben. A szultánát megszólaltató színésznő remekül hozza az úrinős, picit öntelt, szigorú és határozott előkelőséget.

6. Major Melinda (Glades – Tengerparti gyilkosságok)

 Major Melinda sok sorozatból lehet ismerős, de nekem igazán a 24-ben (ki gondolta volna) lett kedvencem. A Glades-ben egy olyan szerepet kapott, amit mintha rá öntöttek volna, nagyon jól leköveti az eredeti színésznő játékát, gesztusait és a hangja szinte rásimul a karakterre. Jól hozza a főszereplő és közte levő interakciókat, s hozzá is csak azt tudom mondani, hogy nagyon jó választás.

5. Hámori Eszter (Botrány)

 A listáról ő az egyetlen aki picit kilóg, mivel a Botrány nem új szinkronos sorozat, de meg kell említenem őt is. A sorozat egyébként is az egyik kedvencem, s ehhez sokat tett hozzá a remek szinkron, élén Hámori Eszterrel, aki remekül passzol a főszereplőnő kimért, precíz, de mégis esendő stílusához. A színésznőre bevallom nem igazán figyeltem fel eddig, mint szinkronos, de ebben a sorozatban a munkája megsüvegelendő.

4. Kovács Nóra (Downton Abbey, Boston Legal)

 Kovács Nóra az egyik olyan szinkronos, akinek a hangjával nekem el lehet adni egy sorozatot. Nagyon kedvelem a hangszínét, s remekül tud játszani vele, mert hol érdesen karcol (Boston Legal), hol pedig lágyan suttog (Downton Abbey), s mindig megtalálja a szerepre legjellemzőbb vonásokat, s ő az egyik olyan, akinek ha meghallom a hangját nem egy másik szerepe ugrik be, hanem az, hogy milyen jól meg tudja különböztetni a karaktereit.

3. Pikali Gerda (Archer)

 A fűszeres, kissé keleties hangszíne ugrik be elsőre, talán azért, mert sokszor kap ilyen szereplőket. Pikali Gerda is az egyik személyes kedvenceim közé tartozik, de most csak a dobogó harmadik fokára hozta őt az Archer-ben nyújtott zseniális játéka. Az érdekes az, hogy mennyire szabadabban játszik a hangjával az animációs sorozatban, mint mondjuk egy élőszereplősben, ahol az eredeti színész sok mozdulatot, hanghordozást szabályoz. Az Archer-ben viszont egy nagyon nőies figurát a saját ízlésére formál és nem panaszkodhatunk miatta.

2. Pásztor Erzsi (Downton Abbey)

 Pásztor Erzsi habár nem szinkronizál annyi sorozatban, mint régen, azért még mindig az egyik legrutinosabb színész. Az ismert színésznő, akit megformál a Harry Potter-filmek rajongóinak szokatlan lehet egy másik szinkronhanggal, ugyanis nem Kassai Ilona, a mondhatjuk bejáratott szinkronhang viszi ezt a szerepet. Az érdekes az, hogy Pásztor Erzsi hangja picit idősebbnek tűnik, s ezért jobban passzol Lady Grantham-hez, a rendkívül jó humorú, csipkelődős, de mégis tiszteletet parancsoló karakterhez. A színésznő játéka pazar és remekül át tudja adni azokat a bohókás vonásokat, amiket az eredeti színésznő is első osztályúan hoz.

1. Szabó Éva (Downton Abbey)

 Az ajánlóban hallottam először ezt a hangpárosítást és a sorozatot nézve egyértelmű volt, hogy ez A legjobb választás. Libabőrös lettem attól a finom és mesteri játéktól, amit Szabó Éva hoz a Downton Abbey-ben. A sorozat szinkronrendezőjét, Kiss Virágot még egyszer megdicsérem, mert aki ilyen jól választ hangokat, az rendezzen még sorozatszinkront.

A képek a Színház.hu-ról, a Sorozatjunkie-ról és az Origo-ról származnak.

 Az RTL Klub csinált eddig olyan ajánlókat, csatorna promókat, amiktől libabőrös szoktam lenni. Nagyon tudják, milyen jeleneteket kell összevágni és milyen zenét kell alákeverni, hogy a nézők elcsábuljanak a sorozat, film vagy műsorkínálatuktól. A magyar FOX viszont nagyon is igényes és nekem tetsző arculati elemeket felvonultató ajánlót dobott össze, amiben elárulják, mik lesznek az első premierek és milyen tartalommal készülnek.

 A csatornahang Crespo Rodrigo, s kiderült, hogy nem lesz magyar címe a The Walking Dead-nek (vagy még nincs magyar címe). Bemutatják a Hetedik érzéket, a Da Vinci démonait, a Luxus orosz kivitelben című műsort, és havonta új filmek kerülnek képernyőre.

 MUHAHA, ezen csak mosolyogni lehet, de most komolyan. Az RTL Klub megvette a Your Face Sounds Familiar licenszét – gondolom drágán –, erre a TV2 fogja és saját fejlesztésként mutatja be a Sztárban sztárt, ami ráadásul piszkosul jó nézettséget hozott. Két legyet ütöttek egy csapásra, hiszen a show műsor repertoárjuk egy igencsak szórakoztató és dicsért darabbal bővült, valamint borsot törtek a konkurencia orra alá. De az RTL Klub-ot se kell félteni, ha trükkökről van szó.

 A TV2 ugyanis bejelentette, hogy indul A nagy duett harmadik és Az ének iskolája második szezonja, valamint ők hozzák el Magyarországra először a szavazást forradalmasító énekes tehetségkutatót, a Rising Star-t. A műsor érdekessége, hogy a nézők nem SMS-ben, hanem egy mobil applikáción keresztül szavazhatnak az énekesekre. Az RTL Klub pedig itt adja vissza a kapott pofont.

 A Való Világ hatodik évadához ugyanis készítenek egy VVAPP nevű INGYENES mobil applikációt, amin keresztül a nézők a beszavazó show-k, a párbajok alatt nem csak arra szavazhatnak, hogy ki kerüljön be a villába, hanem a nem tetszésüknek is hangot adhatnak. Sőt, a leadott voksokat meg is változtathatják, esetleg másra adhatják a szavazatot, és vissza is vonhatják a szavazás lezárásáig.

 A tematikus oldalak egyik kedvenc cikksorozata az év végi nagy összesítés, ha úgy tetszik számvetés, és ennek keretében a listagyártás. Azt nem mondom, hogy minden részletre, csoportra ki fogunk térni, de áttekintjük sorozatok, műsorok szempontjából a 2013-as esztendőt. Az első toplista az egyik személyes kedvencem, amiben sorba rendezzük az idén Magyarországra elhozott szériák magyar változatait. Megpróbálok nem elfogult lenni, bár óhatatlanul is bekerülnek a személyes preferenciáim, de törekszem arra, hogy figyelembe vegyem az értékelésnél és a sorrendnél a fordítást, a színészválasztást, a rendezést és az utómunkák minőségét és ne az alapján döntsek, hogy melyik színésznek a hangjától leszek libabőrős, vagy melyik sorozatot tartom a non plus ultrának.

10. A bura alatt (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: TV2
Stúdió: Masterfilm Digital
Rendező: Hornyák Mihály

 Ez a szinkron áll talán hozzám a legközelebb, mivel volt szerencsém jelen lenni egy rész szinkronizálásánál, s élőben láthattam, hallhattam, hogyan is zajlik a magyar változat készítése. A sorozat azonban csak a tizedik helyre fért fel, ugyanis habár az összhatás kellemes és a fordításban sincs sok az átlagostól eltérő szó, van egy-két dolog, ami nem tetszik. Nem, nem a sokak által hangoztatott Vass Gábor - Dean Norris páros. Persze szóvá lehet tenni, hogy a színésznek a Totál szívásban Barbinek Péter a hangja, és jogosan el is lehetne várni, hogy következetesen egy hangot kapjon egy színész, de mivel nem lőttek nagyon mellé Vass Gáborral, ezért azt mondom, ez egy megbocsájtható választás. Nekem inkább a gyerekhangok voltak furcsák, de egyikőjük se zavaró, ha megszokja az ember.

9. Érintés (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: RTLII

 A főszereplőhöz sajnos nem Kőszegi Ákost kérték fel, és picit csalódott is voltam, de konstatáltam, hogy Fekete Ernő is tökéletesen passzol Kiefer Sutherland-hez, bár fiatalít rajta. A Touch-ban a színész egyébként sem azt a figurát hozza, mint a 24-ben, ezért érthető a más stílusú szinkronhang, de mivel az eredeti színész se cserélgeti a hangját, furcsa a mondhatni megszokott hang helyett egy másik. De Fekete Ernő megoldja a feladatot, s illik az orgánuma a sorozat hangulatába.

8. Jo, a profi (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: RTL Klub
Stúdió: Mikroszinkron
Rendező: Nikodém Gerda

 A szinkronrendező hölgynek nem ez az első munkája, de az első olyan, amikor megjegyeztem a nevét egy sorozattal kapcsolatban. A Jean Reno főszereplésével készült nyomozós, európai széria magyar változata kellemes meglepetés volt, hiszen pazar színészpárosításokat kaptunk és az egésznek üde volt a hangulata. Szilágyi Tibor remek munkát végzett, az ő orgánuma tökéletes passzol Jean Reno-hoz. Azonban a többi színész se panaszkodhat, hiszen mind Agócs Judit, mind Kapácsy Miklós hozta a kötelezőt, de mégis Pál Andrást emelném ki, akit ebben a sorozatban hallottam talán először főszerepben és nem kis meglepetést okozott.

7. Péntek esti vacsora (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: HBO Comedy
Stúdió: SDI Media Hungary
Rendező: Szalay Éva

 Az angol szitkomok rajongója vagyok és a Friday Night Dinner az egyik legkülönösebb, de mégis az egyik legszórakoztatóbb brit komédia. A már-már színházi előadást idéző légkör és a bolond, különc családtagok úgy nevettetnek meg, ahogy amerikai sorozat nem tud. Eredeti nyelven ütnek a poénok és volt olyan, hogy több jeleneten keresztül sírtam a röhögéstől. A magyar változatnak ezért is volt nehéz dolga, meg azért mert háttérzene nem nagyon van, így a néző jobban tud a pörgős, vulgárisabb dialógusokra, a szereplőkre figyelni. A hangokkal elégedett vagyok, mivel Bertalan Ágnesnek hasonló a hangszíne, mint a sorozatbeli színésznőnek. A két srác incselkedéseit úgy nem tudja visszaadni a fordítás, mint amilyen az eredetiben, de sikerült a Hamvas Dániel – Szabó Máté párossal (és a fordítással) egy magyarosabb, és élvezhető vonalat csinálni. Pusztaszeri Kornél és Kerekes József furcsák voltak, főleg az eredetiekhez képest, de mivel nem a színészek lemásolása a fő cél és belejöttek a két vicces férfi szereplő megformálásba, ezért nem von le az élményből. Megemlítem még a szülők szülőit hangoló Halász Arankát és Kassai Ilonát, akik szintén remekül hozzák a figurát.

6. Gyilkos hajsza (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: RTL Klub
Stúdió: Mikroszinkron
Rendező: Kozma Mari

 Az utóbbi időben, ha leszóltak magyar szinkront a kommentezők, akkor a Gyilkos hajsza A bura alatt című sorozat mellett a másik, ami kapta az ívet. Pedig ennek sincs semmi baja, sőt, első osztályú színészek remek munkája jellemzi az első szezont. A főszereplő Kevin Bacon-t az egyik személyes kedvencem Kőszegi Ákos, míg a nemezisét, James Purefoy-t Kerekes József szinkronizálja. Előbbinek ugyanolyan hangvilágot kell hoznia, mint amilyent a 24-ben, míg utóbbinak egy az eddigi szerepeitől teljesen eltérőt. De mind a ketten nagyon jól megoldották a feladatot, s Kerekes József hangja adta kettősség miatt volt még izgalmasabb a gonosz karakter. A többiekre se lehet panasz, mivel többek között Zakariás Éva, Agócs Judit és Rajkai Zoltán is passzolt a karakterhez és belejöttek a szerepükbe.

5. Gyilkosság (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: M1
Stúdió: Masterfilm Digital
Rendező: Árvay Zsuzsa

 A főszereplőnő magyar hangja, Nemes Takách Kata elsőre nagyon karakteridegennek tűnt, mivel megfiatalította az alig sminkelt, nem annyira nőis szereplőt, de az első évadban már belejött a figurába és ahogy néztem az epizódokat illett is a nyomozónőre. A társát szinkronizáló Fehér Tibor jól levetette a karakter jegyeit és számomra ismeretlen hangként ő is meglepetést okozott. A polgármester-jelöltnek Kőszegi Ákos nagyon jó választás volt, ahogy a főszereplőnő fiának Timon Barnabás is. A magyar változat nem töri meg az eredeti feszültséggel teli légkörét, és ugyanolyan, ha nem jobb magyar nyelven, mint eredetiben.

4. Glades – Tengerparti gyilkosságok (szinkronminta)

Magyar csatorna: RTLII

 A főszereplő színész és a magyar hangja az utóbbi idők egyik, ha nem a legjobb párosítása. Jó, lehet amiatt mondom ezt, mert imádom Czvetkó Sándort és mert neki az ilyen bolondos szerepek nagyon jól állnak (Charlie Sheen, Nathan Fillion), de itt is remekül dolgozik. A szinkront azonban nem csak az ő játéka hozta a negyedik helyre, mivel Orosz István is brillírozik, remek párost alkotva a nyomozóval. Major Melinda pedig hangjához illő színésznőt kapott. A magyar szinkron könnyed és szórakoztató bájt ad a sorozatnak, nem beszélve arról, hogy a karakterek közti élcelődéseket milyen pazar játékkal adják elő.

3. Downton Abbey (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: Story4
Rendező: Kiss Virág

 A kedvenc brit, kosztümös drámám szinkronja nagyon jól sikerült, van benne pár biztonsági hangválasztás, de kétségtelen, hogy jól kiegészítik a merészebb húzásokat. Az eredeti, angol hanghordozást, beszédstílust nehéz visszaadni, de sikerült az úriasabb stílust belevinni a magyar változatba, ami pont csak felskicceli a hangulatot, és nem viszi túlzásba. A főszereplők pedig olyan hangokat kaptak mint Rosta Sándor, Kovács Nóra, Pásztor Erzsi, Konrád Antal, Kassai Károly, Györgyi Anna, Kiss Virás, Huszárik Kata és még sorolhatnám, mivel sikerült a szereplőket, a lényegüket megfogni és visszaadni azt, amit az eredeti színészek játszanak. Ugyanúgy fellengzősnek és minden változást kétkedve fogadónak tűnik Lord Grantham, ugyanolyan erkölcsösnek, jó kedélyűnek, de mégis megtörtnek tűnik Bates magyar nyelven, mint eredetiben.

2. Archer (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: Comedy Central
Stúdió: Balog Mix
Rendező: Aprics László

 A legjobb animációs sorozatnak kikiáltott Archer magyar szinkronját a szakma talán leg(el)ismertebb rendezője csinálja, s a meredek, újító és remek hangválasztásokban nem is volt hiány. A színészek közül nem is tudnék kiemelni egy konkrét legjobb választáts, hiszen olyan sok jól elkapott karaktert hozott össze a rendező és a színészgárda. Pikali Gerda, Kiss Erika, Hajdú Steve, Makranczi Zalán, Rosta Sándor és Harsányi Gábor lubickolnak a szerepükben. A magyar változatnak sikerült a Dumaszínházas fordítókkal és a neves fő- és mellékszereplő szinkronosokkal első osztályú munkát csinálnia, ami nem elrontja az eredeti hangulatot, hanem mérföldekkel veri azt.

1. Boston Legal (kritika - szinkronminta)

Magyar csatorna: M1
Stúdió: Masterfilm Digital
Rendező: Hornyák Mihály

 A Boston Legal az idei kedvenc sorozatom. Persze nem mai csirke, de nekem újdonság volt, s olyan szinkron készült hozzá, hogy komolyan libabőrös vagyok, ha szóba kerülnek a szinkronizáló színészek. Az impozáns gárdához impozáns hangok dukálnak, amit a rendező nagyszerűen oldott meg. A Czvetkó Sándor – Szersén Gyula páros abszolút lehengerlő munkája kedveltette meg velem nagyon is ezt az ügyvédes sorozatot. De meg kell említenem Kovács Nórát, Ruttkay Laurát, Elek Ferencet, Haás Vander Pétert, Törtei Tündét, Földes Esztert, Kertész Pétert és Márton Andrást, hiszen ritkán látni sok ilyen nívós játékot egy sorozatban. A Boston Legal-é az idei új szinkronok közül az, amiben a színészek le tudták venni a szerepük jellemző vonásait, azonosulni tudtak az alakító, eredeti színésszel és a tapasztalatukat felhasználva felhúzták az amúgy is zseniális sorozatot.

 Az RTL Klub tavaly, a harmadik évad után is megmutatta, melyik versenyző, melyik adásban a szavazatok hány százalékát szerezte meg. Érdekességek vannak a táblázatban, többek között az, hogy a Fat Phoenix nem egyszer volt második, illetve a ByTheWay zsinórban hat adásban volt az első. A nagyobb méretért kattints a képre.

 A múlt héten zárt az RTL Klub zenés tehetségkutatójának negyedik szezonja korrekt nézőszámmal, de az évad elmarad az első három évad 2M-ós nézettségétől. A több országban is (kivétel az Egyesült Államokban) sikeres formátum, a show úgy látszik már nem elég ahhoz, hogy kétmillió magyar leüljön a képernyők elé, s nem elégszenek meg csak egy-két jól éneklő versenyzővel. Nem tudhatjuk, hogy az RTL Klub direkt sáfárkodik-e a tehetségeivel, vagy ennyire nincsenek olyan énekesek, akik versenyezni akarnak a kereskedelmi tévékben. A műsor szó se róla nyerte a főműsoridőket, de koránt se hozott olyan számokat, amiket egy Csillag születik ne tudna kevesebb költségvetéssel.

 A saját gyártású sorozatok közül a Barátok közt az első, a második helyen pedig az Éjjel-nappal Budapest áll. De jól hoz a TV2-nek az Édes élet is, míg a Jóban rosszban az Aktív délutánra kerülésével se tud kilépni a 600-700 ezres nézettségből. A Hacktion Újratöltve és a Munkaügyek - IrReality Show viszont nem tudnak acélos nézőszámot, ami előbbinél nem probléma, hiszen az új, hatodik évad forgatása befejeződött, míg a szitkom még nem kapott új szezonos berendelést, ami az évad első hét része alapján nem is lenne meglepő, de szerencsére azóta csak javul a színvonal.

 A külföldi sorozatoknál nincs milliós nézettségű. A legnézettebb a Sztárban sztár kiesésével a CSI: Miami helyszínelők, míg a célközönségnél a Dr. Csont lett. A Szulejmán viszont évadminimumot hozhatott (nem emlékszem az eddigi nézőszámokra), ami a botrányos témával reklámozott Frizbinek köszönhető, ami A bura alatt utáni műsorsávban alig érdekelt valakit, míg az új műsorsávban jobban hozott a felvezető Jóban rosszban című sorozatnál. A részletes nézettséget a tovább mögött találjátok.

(Segítség: a műsor neve utáni szám a teljes lakosságra vonatkozik, ahogyan az utána levő, zárójeles százalék is, ami a közönségarány. A per jel utáni adatok a célközönségre vonatkoznak.)

 A FOX bejelentette, hogy csatornát indít Magyarországon, s pletyka szinten elkezdődött a találgatás, vajh melyik sorozatokat mutatja be premierként a FOX magyar nyelvű adója. A február elsején induló csatorna műsorra tűzi többek között a sokak által várt The Walking Dead-et.

 De nem csak ez az egy premier tartalma lesz, hiszen érkezik a Da Vinci démonai, az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow), a Crisis, a Bron/Broen amerikai változata a The Bridge, a Robin Williams és Sarah Michelle Gellar főszereplésével készült The Crazy Ones, illetve A Simpson család legújabb évadai és a 24: Live Another Day. Ezen felül az első évadtól kezdve fogják adni az Így jártam anyátokkal című szitkomot is.

 A címet, ha előttem valaki már megalkotta, akkor elnézést kérek tőle, de az egész évadot ezzel lehet a legjobban jellemezni, mivel az új mentorhölgy nem egyszer volt érdekesebb, viccesebb, és nem egyszer hozott emlékezetesebb pillanatot, mint maguk a versenyzők. De ez az egész mentorgárdára igaz, hiszen drámaian jó és drámaian rossz produkciók hiányában a zsűri volt kénytelen feldobni a hangulatot.

 Ez nem is baj, egy jól összeválogatott ítészgárda el is viheti a hátán a műsort, csak az ciki, ha jobban várom Alföldi éles megjegyzéseit, Geszti kovácsoltvas szóvirágait vagy Tóth Gabi extrovertált megmozdulásait, mint a versenyzőket, és jobban izgulok azért, hogy Szikora hogyan fejezi be a mondatait, mintsem az énekesekért. Szó se róla, nem negatívumnak szántam az utóbbit, nagyon is bírom Szikora bohókás stílusát.

 A frissített mentorgárda jó ötlet volt, bár nekem se Keresztes Ildikóval, se Malek Miklóssal, se Nagy Feróval nem volt problémám, de kellett az új vonal, mivel picit egysíkúak voltak az értékelések, a szóhasználat. Alföldi Róbertnek nagyon örültem, mivel kedvelem őt. Tóth Gabi nem volt meglepetés, mivel az X-faktor vendégfellépései, mentorségkezései, az Éjjel-nappal Budapest főcímdala és a Szombat esti láz után kinézett neki egy szék a tehetségkutató zsűrijében. A csatorna pedig nem lőtt mellé vele, hiszen a legszórakoztatóbb embere ő volt az évadnak. Szikora Róbert elsőre volt érdekes, de látva a zsűriben ő is jó döntésnek vehető, hiszen szórakoztatott és érdemi meglátásai is voltak. Geszti Péter pedig mind tapasztalt marketinges maradt a zsűriben.

 Valamiféle rendszert azért nem ártana az írásba belevinni, szóval legyünk kronologikusak, s egyszersmind logikusak is, és kezdjük a válogatókkal.

 A négy évad alatt tagadhatatlan, hogy a legfeszesebb és legjobban szerkesztett adások a felvételről képernyőre kerülők, főként a válogatók. A versenyzőkön és a zsűri beszólásain lehet nevetni, meghökkeni, egyszóval élvezni az egészet. Nincs feszültség, nincs SMS tarhálás, semmi olyasmi, ami az élő adásokban zavaró szokott lenni. Ezért nem is meglepő hogy a nézőknek is a válogatók jönnek be a legjobban, ám ezek nem csak a szórakoztatásunkat szolgálják, hanem képet is adnak az aktuális felhozatalról. Ez pedig idén is sok jóval kecsegtetett.

 A Tábor és a Mentorok háza a picit unalmasabb, lassabb része a műsornak, de idén se volt panasz, hiszen voltak igen ígéretes, érdekes és izgalmas énekesek, akiket szívesen láttak volna többen is az élő műsorban. Persze ilyenkor van az, hogy az énektudás és az eladhatóság nem mindig jár jegyben, s közepesebb hangú előadók is az élő show-kba kerülnek.

 Az élő adásokra tehát összeállt egy garnitúra, ami nem tűnt ugyan rossznak, de nem kaptunk olyan botrányos-bulváros témát, mint tavaly és olyan tehetséges énekeseket se, mint az első két évadban. Nem mondom, voltak kedvenceim, jó hangú és különleges versenyzők, de egyikőjüket se tudtam megkedvelni annyira nagyon, hogy szurkoljak érte. Talán ez volt az egyik olyan X-faktor szezon, amikor a legtöbb adást közömbösen ültem végig, s nem érdekelt, ki esik ki. Ez pedig egy reality-nél hátránynak számít. Persze volt egy-két jó dal, amit olyan kapott, akihez passzolt és szórakoztató is volt egy-két mozzanata az élő adásoknak, de összességében az érdektelenség jellemezte a negyedik etapot a döntőig.

 Az első adásokban habár nem volt favoritom, azért hazudnék, ha azt mondanám, nem volt olyan valaki, aki tetszett. Krasznai Tünde az egyik, s az egyetlen az idei szezonból, aki pár kivételtől eltekintve a stílusához illő dalokat kapott és azokat jól is adta elő. Nem feltétlen arra gondolok, hogy nem énekelt hamisan, nem is tudnám ezt annyira jól megítélni, persze a nagyon hamisat kiszúrom, de nincs olyan edzett hallásom, hogy az apró kisiklásokat is kihalljam. De mivel nem csak énekverseny az X-faktor, ezért az összképet is nézve mondom azt, hogy Krasznai az egyetlen a negyedik szezonos felhozatalból, aki nem a tucaténekesek közé tartozik, s hozott olyan érzelmes pillanatot, amiért érdemes volt nézni ezt az évadot.

 Nem örültem annak, hogy ő lett a harmadik, főleg, hogy akkor volt a legjobb, amikor kiesett. A két finalistáról nem igazán mondanék sokat, jó, mondhatjátok, hogy pont róluk kellene azért hosszabban értekezni, de megint csak azt tudom írni, hogy közömbös vagyok mind a kettőjükhöz; se Danics Dóra, se a ByTheWay nem a kedvencem, s egy-két jobb produkciójukat leszámítva nem csináltak olyat, amiért megkedveltem volna őket. Danics Dórában több dolog is zavart, először is van egy olyan hangfekvése, a recsegtetős, reszelős, amitől a hideg futkos a hátamon, másodsorban belőlem az ő érzelmes, drámai éneklései semmilyen érzelmet nem váltottak ki, mert manírosnak, művinek és túlságosan megcsináltnak tűnt az egész, amit Geszti Péter kitalált. Jó, meg is nyerte, de attól még nem volt szimpatikus se Dóra, se a mentora, aki a fináléban végig ekézte a ByTheWay-t. Dóra a tavalyi szériában kedvenc volt, de idén belerakták egy olyan skatulyába, amitől a természetessége elveszett.

 Szikora csapata nem volt jobb hangilag, mint Dóra, viszont sokkal szimpatikusabbak és kedvelhetőbbek voltak. A fináléban picit a ByTheWay-nek szurkoltam, de nem ütött arcon az, hogy Dóra nyert, de nem is érdekelt különösképpen. A finálé, a már hallott és előadott dalokkal nem volt szórakoztató, a győztesek dala nem tetszett, fasorban sincs az előző három évad nótáihoz képest. Az extra fellépők viszont bejöttek, mind Keresztes Ildikó új dala, mind a Való Világ főcímdala, amit Tóth Gabi énekelt el, kb elverte az összes énekest az idei szezonból az előadásával.

 Furcsa, de vagy az RTL Klub precízen szerkesztett adásai, gépies monotonitása miatt nincs szerethető, emberi vonása a műsornak, vagy egyszerűen meguntam a tehetségkutatókat, mivel nincsenek olyan talentumok, akiknek drukkolni lehetne.

Képek: RTL Klub Sajtóklub

 A múlt héten sok sorozat és műsor finálézott, illetve a TV2 továbbra is nyeri a Tényekig bezárólag a műsorsávokat, míg a főműsoridőt - a Sztárban sztáros pénteket kivéve - az RTL Klub húzza be. A dokureality-k, mint A gyanú árnyékában vagy a Családi Titkok jó nézettséget hoznak a hasonlóan reality-s Éjjel-nappal Budapesttel és az Édes élettel együtt. A mostani nézettségek és a körítőszöveg kicsit rövidebb lesz, de a  lényeges adatokat a tovább mögött találjátok.

(Segítség: a műsor neve utáni szám a teljes lakosságra vonatkozik, ahogyan az utána levő, zárójeles százalék is, ami a közönségarány. A per jel utáni adatok a célközönségre vonatkoznak.)

 A csatorna a Tények remek nézettsége miatt meghosszabbította a saját híradóját, aminek az lett az eredménye, hogy minden utána levő műsor negyed órával később kezdődik. Azt hinné az ember, hogy este tízkor, tizenegykor nem nagyon ülnek képernyő elé a munkába és iskolába járók. Frászt, az RTL Klub-os saját gyártások növelni tudták a nézőszámukat, amiből az import sorozatok is profitálni tudtak.

 A népszerű sorozatokat azonban nem lehet mindig képernyőn tartani, mert egyrészt megunhatják őket a nézők, másrészt a magyar vetítés beérheti a külföldit, szinkront pedig ilyen gyorsan nem tudnak készíteni. Az RTL Klub új műsorrendjében, vagyis a tervezetben nem lesz újonc, amerikai széria, ami azért meglepő.

 A szokásos párosokat is sutba dobja a csatorna, és nem kerül képernyőre se A Grace klinika, se a Totál szívás új szezonja. Azonban sok, az RTLII-n bemutatott sorozatot tűz műsorára az országos adó, ami picit TV2-s megoldásnak tűnik.

 A nem hivatalos tervezetből az nem derül ki, hogy például a Castle-ből a Magyarországon még nem vetített negyedik évadot fogja-e adni a csatorna, de valószínűleg nem ismétlést fognak vetíteni a főműsoridőben. A másik ilyen sorozat A főnök, ami az előkelő hajnali műsorsávot kapta, hogy vélhetőleg a hatodik szezonját is megmutassa a magyar nézőknek. A TV2 Sztárban sztárja miatt tudjuk, hogy az RTL Klub nem csinálja meg tavasszal a Your Face Sounds Familiar-t, hanem helyette a Csillag születikből készítenek újabb etapot, de a show egyelőre nem kapott premierdátumot. Az RTL Klub-os premierek közül a Glades nagyon jó hír, mivel ez a sorozat élvezetes annyira, hogy országos adón vetítsék. Az érdekesség pedig nem maradhat el, hiszen három olyan széria is lesz a csatornán, amiben fő szereplőt szinkronizál Czvetkó Sándor.

 A képre kattintva elérhető a nagyobb változat.

 Az Eurovíziós Dalfesztivál kiugrási lehetőség az énekeseknek, együtteseknek, hiszen egy több milliós nézettségű műsorban mutathatják meg magukat, aminek már a selejtezőit is árgus szemekkel figyelik a szakavatott újságírók. A magyar előadók pedig ki is használják azt, hogy a köztévé harmadik ízben is megcsinálja (a saját konyhára is remek nézettséget hozó) magyarországi selejtezőt, A Dalt.

 A műsorra jelentkező több száz dalt egy tíz fős előzsűri nézte és hallgatta át, majd kiválasztották azt a harminc zenét, ami bekerült a három adásból álló selejtező körbe. Az élő adások műsorvezetői Novodomszky Éva és Gundel Takács Gábor lesznek, míg a zsűriben Kovács Kati, Rúzsa Magdi, Rákay Philip és Csiszár Jenő foglal helyet.

A kiválasztott harminc közül párat meg is hallgathattok, s listát el is olvashatjátok a tovább mögött.

 Az RTL Klub kétségtelen, hogy megint egy olyan műsort hozott össze, amiről mindenkinek megvolt a véleménye, ha nézte, ha nem. Az első rész után a legtöbb kritikus, vagy csak hobbi tévéző ott ekézte a saját gyártású, késő esti show műsort ahol lehetett és szinte minden adásrészletét, poénját, szereplőjét leszólta. Ezzel a Vundersőn és Zuperszexi pedig elásta magát azoknál, akik a szokásos epizódkritikák, netes visszhang után döntik el, kell-e nekik egy ilyen műsor. Persze az már rég furcsa, ha valaki más véleményét helyezi a sajátja elé, s inkább beáll a sorba, a fikázók sorába.

 Az első két rész tényleg nem a televíziózás minőségi lényét adta vissza, de olyan borzalmas és humortalan se volt, mint ahogy sokan állították. Én elröhögcséltem a beszólásokon, odamondásokon, de hiányérzetem is volt, amit csak rontott az, hogy a nem spontán adáselemek többnyire kínosra sikeredtek. Az első két epizód után pedig kaszáltam is a műsort, mondván, ha csak ennyi poénra futja, akkor nem én vagyok a célközönség.

 Aztán teljesen véletlenül belefutottam egy egészen szórakoztató jelenetbe, ami után újra el kezdett érdekelni a műsor. A harmadik részt megnézve azt a következtetést vontam le, hogy a készítők látják a hibákat és talán az internetes vélemények hatására, de formálják a szerkezetet. A műsor előnyére vált, hogy megtalálták az összhangot az előre felvett jelenetek és a spontán, kvázi élőzés között.

 A kis videók, gag-ek mint a fahéjevés, Jani autóvezetése, a hazugságvizsgáló, az önvédelem vagy a betyároskodás nagyon tetszettek, és jól illeszkedtek a műsor hírekre, bulvárra reflektálós-beszélgetős vonalába. Az első adások botladozása után a stáb megtalálta a Vundersőn és Zuperszexi saját hangját, csak kár, hogy a nézők ezekre az adásokra nem igazán voltak kíváncsiak.

 A talk show-k meghatározó része az, hogy milyen vendégeket hívnak meg, s mennyire tudnak a műsorvezetők velük tényleg életszagú és a nézőknek érdekes beszélgetést folytatni. Nem mondom, hogy zökkenőmentesen ment a dolog, de voltak jó meghívottak mint Frei Tamás, Caramel vagy Ábel Anita. Utóbbi igencsak elemében volt, mert mind a műsorvezetőknek, mind a vendégtársainak eleresztett egy-egy csípős megjegyzést. A kémia tehát a szezon második felére nem csak a műsor és vezetői, de a vendégek között is megvolt, amivel sikerült oldott és humoros hangulatot csinálni.

 Sokan panaszkodtak, hogy Pákó koránt sem jelenti a humor primissimáját, de én bírtam a köré írt poénokat és sírtam a röhögéstől a fináléban leadott hazugságvizsgálós részen. Az zseniális. Illetve a másik olyan eleme a műsornak, amit egyrészt feleslegesnek és poénmentesnek találtak a kommentezők, az a konferanszié. A kilenc adásban ezt a szerepet Boros Lajos (személyes kedvencem), Dombóvári István, Faragó András, Bárdosi Sándor, Voksán Virág és Abaházi Csaba kapta. Közülük Lali király és Abaházi Csaba voltak azok, akik nekem a legjobban tetszettek, utóbbi volt például az egyetlen, akire rá merték bízni, hogy felmondja a műsormenetet. (Oké, Boros Lajos is csinálta, csak az első részben akkurátusan kikapcsolva hagyták alatta a mikrofont.)

 Összességében azt kell, mondjam, hogy a Vundersőn és Zuperszexi kellemes meglepetés, s amennyire nem tetszett az első részekben, annyira jókat nevettem az évad többi epizódjában. Persze hullámvölgyek voltak, meg egy-két nem annyira tetsző vendég, de ott is voltak olyan beszólások (főleg Jani durrogtatott fricskákat), amik feldobták az egész hangulatát. A letisztult és összeszedett adásszerkezet, valamint az évad második felében levő élvezetes humor miatt mondom azt, hogy kár lenne, ha nem lenne még egy évad a műsorból. Én a Celeb vagyok, ments ki innen!-ben és a Kalandra fal!-ban is bírtam a Sebetyén-Vadon kettős humorát és ez ennek a műsornak se vált a hátrányára.

 Az RTL Klub saját fejlesztésű, késő esti műsora igazi céltábla volt a gyűlölködőknek, fikázóknak, az pedig, hogy a jó felvezetést nem nagyon tudta megtartani, csak még egy láblendítést adott az aktuálisan rúgni készülő kommenzetőnek. Az X-faktor döntésének nézőszáma és a műsorvezető páros miatt sokan gondolták, hogy ez bizony siker lesz. Azonban a nézettség nem volt olyan acélos, mint ahogy a csatorna elvárta volna, hiszen a tehetségkutató 1,6-1,7M-ós nézőtáborából rendre elkapcsolt nyolc-kilencszázezer ember.

 A Vundersőn és Zuperszexi premierjéhez képest a finálé nézettsége a teljes lakosságban 24%-ot, míg a célközönségnél 26%-ot csökkent. Balázs és Jani show-jával egy műsorsávban képernyőre került szórakoztató, saját gyártás, film és sport is. A részletes nézettséget a tovább mögött találjátok.