Szeretem a sci-fi sorozatokat, de nem szeretem a háborús sztorikat. Szeretem, ha egy történet izgalmas, ha leköt, de nem szeretem, ha csak drámáznak és azon filóznak, mi lett volna ha... Az Éghasadással pont az a baj, hogy ezeket mind hozza, de kicsit többet ad abból amit nem kértem.
.jpg)
Az alapszitu szerint a Földet megszállta valami idegen faj lényei, amik úgy néznek ki, mint a genetikailag mutálódott pókok és ezek katonái az óriásrobotok. Az embereket egy élősködővel látják el amiktől kezesbárányokká válnak (már amelyikük túléli a parazita ténykedését, mert akiről megpróbálják leszedni az meghal). Viszont mi nem adjuk olyan olcsón magunkat és mindenkiből, aki még nem rabszolgája az idegeneknek azokból hadsereg verbuválódott, akik a maguk eszközeivel partizánkodnak viszonylagos sikerrel.
.jpg)
Nem is tudom mi a szörnyűbb. Az hogy a partizánok egyik csoportjának vezetője egy töritanár, aki annyira ért a hadviseléshez, mint én a Trója c. film megnézése után? Vagy az hogy Noah Wyle karaktere annyira összetett, mint a fakocka? Netán az, hogy az effektek olyanok mintha a 80-s évek ZS kategóriás, videótékás filmjeiből vették volna át? Esetleg az, hogy ehhez Steven Spielberg a nevét adta? Will Patton még ront is ezen a katyvaszon. Egy keménykedő kapitány, aki valójában erőtlen, mint egy megfáradt házilégy.
.jpg)
A legidegesítőbb az egészben az, hogy a pilot elején a gyerekek megpróbálják elmondani mi is történt valójában, de ez nekem még karcsú. Jóformán belezuhanunk a cirkusz közepébe, ráadásul senkit nem foglalkoztat a kérdés hogy honnan jöttek ezek a lények, miért minket pécéztek ki, stb... csak a harc meg a túlélés van oszt jónapot! Az egész olyan mintha csúzlival lövöldöznénk a borgokat.
Az Éghasadás egy melodráma, amit egy posztapokaliptikus tokba dugtak bele, mert hátha attól szebb lesz.
2/10
