A Munkaügyek - IrReality Show a köztévé jelenleg is futó, legrégebbi vígjátéksorozata és sajnos amilyen jól zárták az évad első felét, sajnos újra az etap elején hozott mélységekbe kerültek, ahonnan már nem egyszer visszakapaszkodtak. A sorozatra egyébként az első két évad óta nem jellemző az egyenletes minőség. Míg az első, saját hangvételt kereső, a munkaügyi, bürokratikus rendszer paródiáját felállító humort maximálisan kihasználó részeket bármikor képes vagyok újranézni, addig a harmadik évadot újragondolt felállása miatt, ami a karaktereket és a történetvezetést egyaránt jellemzi, már kevésbé lehet többszöri nézésre is élvezni.

 A harmadik évad persze összességében nem volt rossz, láthattunk kiemelkedő epizódokat, de amíg korábban szinte minden rész hozott egy állandó minőséget, addig a harmadik etapban be kellett érnünk jóval kevesebb egész epizódot átható szórakoztatással. A pakliban persze az is benne van, hogy az első két évad humorát az idő szépíti meg, illetve lehet, hogy az én ízlésem változott annyit ez idő alatt, hogy az írók egyenletes teljesítménye nem tudja már ugyanazt a hatást elérni, mint az első epizódok alatt.

 A Munkaügyek - IrReality Show-ból a legjobban az hiányzik, hogy egy egész részen keresztül tudjak úgy igazán nevetni, hangosan, már-már a szomszédokat zavarva, hogy közben a könnyem is kicsordul. Ez nem csak ebből a sorozatból hiányzik sajnos, elég sok kedvenc szitkom hagyott cserben, ha fogalmazhatok így, de a Munkaügyek talán a lendülete, a színészek játéka és nem utolsó sorban a humora miatt valahogy közelebb állt hozzám, mint más külföldi tartalmak. Ezért is csalódás, ha hullámvölgybe kerülnek és ezért is sajnálom, amikor ilyen epizódokat készítenek, mert láthatóan értik még a dolgukat az írók, meg tudnak nevettetni, de valahogy a történeti felépítés, a részek szerkesztése kezd kicsúszni a kezük közül és egyre felhígultabb, kevésbé kidolgozottabb epizódok kerülnek le az asztalról.

 A negyedik évad második felének kezdése két szempontból volt iskolapéldája a sorozat íróinak munkásságát tekintve. Először is az epizód egy számomra rendkívül kínos jelentsorral kezdődött, amikor is a főnök megpróbált kedveskedni a hölgyeknek nőnap alkalmából. Az előadott monológ alatt feszengtem és nem hogy nem nevettem, de mosolyra sem húztam a számat. A résznek viszont volt egy jó alapötlete, aminek ugyan kitalálható volt a konfliktusa, de mégis frappáns cselekményszálat kaptunk. Ez a kettősség, a szórakoztató ötletek és a kevésbé élvezetes kidolgozás, kínosnak ható jelenetek keveréke miatt érzem néha azt, hogy nem a jó mederben halad a sorozat sodrása.

 Az egész epizódot csak Róbert karaktere és a szájába adott szavak mentették meg a totális unalomtól. Mogács Dánielt lehet nem kedvelni, de szerintem kétségtelenül jó abban, amit csinál, én élvezem a fellépéseit, a stílusát és itt a sorozatban is a kedvenceim közé lépett elő. A negyedik évad szünet utáni első részét pedig csak miatta volt érdemes megnézni. A többiek, a szintén kiváló színészek nem lettek rosszabbak, ugyanúgy kedvelem őket, de egyszerűen az írók megkötik a kezüket, csak egy-két mondatot kapnak, miközben érezhetően sok volt a szünet, az üresjárat ebben az epizódban. A nőnapi körítést feleslegesnek éreztem, mert habár ez adta a rész címét, mégsem ez volt a középpontban, bár amikor ezzel kapcsolatban nézhettünk jeleneteket, akkor azok kifejezetten humortalanok voltak.

 A Munkaügyek - IrReality Show ekézését még véletlenül sem tűztem ki célul magam elé, imádom ezt a sorozatot és pont ezért keserít el nagyon, ha ilyen minőséget hoznak, mert nem csak a színészekben és karaktereikben, de az írókban is sokkal több van ennél. Ezen a részen nevettem egyet, ezt azért be kell, hogy valljam, mivel Mogács Dániel jelenetein nagyon is jól szórakoztam, de sajnos a többi miatt lehet nem érné meg hosszabb távon is kardoskodni a Munkaügyek mellett.

 Az AXN az elmúlt hónapokban premiert premierre halmozott és nem csak új részeket mutatott be egy-egy már jól ismert és népszerű sorozatból, de sok újdonságot is műsorára tűzött. Az egyik ilyen az AXN White-on adásba kerülő A fehér királyné című brit sorozat, ami Philippa Gregory történelmi regénysorozatának első három részének cselekményeit dolgozza fel. Az írónő könyvei magyar fordításban is megjelentek, ez pedig azért is jó hír, mivel a sorozatból tíz epizód, azaz csak egy évad készült, így aki a történet folytatására kíváncsi, annak az olvasást kell választania. Ami viszont nem biztos, hogy olyan nagy csapás, nem?

 Az AXN White viszont a rövid évad ellenére is bemutatta A fehér királynét, amihez a mostanában egyre több új sorozatot (Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot?, Titkok és hazugságok) kapó Dezsőffy Rajz Katalin készítette a magyar változatot. A főszereplőt, Erzsébetet az a Füredi Nikolett szinkronizálja, akit nem is olyan régen a Barátok közt című sorozatban is láthattunk, illetve ő énekli a Jégvarázs című film legismertebb betétdalának magyar verzióját. A szinkronhangok listáját átpörgetve érdekes volt olvasni olyan színészek neveit is, akik nem nagyon szoktak sorozatokban vagy úgy általában szinkronizálni vagy azért mert inkább színházi, filmes színészek vagy azért, mert az utóbbi időben valamiért nem kerültek a mikrofon közelébe, ez pedig mindig különlegessé tudja tenni a szinkronokat. A fehér királyné című sorozat magyar hangjait a tovább mögött találjátok.

 A reklámokat sokan feleslegesnek, de legfőképp idegesítőnek és zavarónak tartják, én is szoktam bosszankodni amiatt, hogy egy durván negyven-ötven perces epizód nem csak, hogy hosszabb, mint a rendes játékidő, de a történetet is meg-megzavarja a reklámblokk. Azt viszont már kevesebben tudják vagy kevesebb embert foglalkoztat, hogy ha nem lennének reklámok, akkor sokkal kevesebb tartalom lenne ingyen, mivel valamiből elő kell teremteni a gyártás vagy épp a szinkron árát.

 Az persze már más kérdés, hogy a mostani tévézési lehetőségek se a legjobbak és bőven lehetne rajtuk mit alakítani, ugyanis sok olyan tévécsatornáért is fizet az ember, amit nagyon ritkán vagy egyáltalán nem is néz, így pedig nem is tűnik olyan vészesnek mondjuk egy HBO előfizetés, ami nem csak reklámmentes, sokszor minőségi tartalmat, de egy pöpec online videótárat is magába foglal.

 A reklámok létjogosultságával kapcsolatban készített az RTL Klub és a TV2 is videókat, amikben ezt a kérdéskört világítják meg, mintegy a nézők szájába rágva, ha nincs reklám, nincs a kedvenc műsorod sem. Az ajánlók közül a Szulejmán című sorozaté lett az egyik legjobb és a szinkron miatt érdekes is, hiszen nem csak magát a sorozatot köszönhetjük részben a reklámokból összejött pénznek, hanem a hozzá készült magyar változatot is.

 A köztévé első számú adójának, az M1-nek a hírtévévé válása volt talán a legérdekesebb esemény az előző héten, nem is csoda, hogy az online sajtó ezzel a témával kötötte le magát március tizenötödikén. A csak hírműsorokat sugárzó tévécsatorna nem csak tartalmát és politikai színezetét tekintve vetett fel rengeteg kérdést az indulása előtt és után, ugyanis sokan találgatták azt is, hogy mennyire hozza majd tűzbe az új M1 a tévézőket és mit fog kezdeni a kissé eldugott Duna TV az oda átpakolt népszerű és nézett műsorokkal.

 A választ nem egyszerű megadni ezekre a kérdésekre, érdemes lesz szerintem megvárni az első, teljes adáshetet, amikor az eddig berögzült tévézői szokások egy árnyalatnyit megváltoznak és amíg lecsillapodik a média keltette hírhullám, ami rendületlenül csapdossa és nyaldossa egyszerre a Kunigunda útján álló székházépületet. Az átpozícionálás mindenesetre elég kockázatos egy lépés volt, de értem én a tiszta lapos szándékot a politikától mentesnek számító Duna TV kapcsán. A március tizenötödikei nézettségből nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk, de minimálisan képet kapunk arról, hogy mennyire sikerült átterelni a nézőket az M1-ről a Dunára.

 A múlt héten is több nézettség szempontjából is érdekes dolog történt. Az egyik, hogy debütált a Kossuthkifli című új, magyar sorozat, aminek hálás időpontja volt több szempontból is. Először is azért, mert a történet az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik, ennek a történelmi eseménynek pedig az egyik legfontosabb dátuma március tizenötödike, másodsorban pedig azért is volt szerencsés a bemutatás, mivel az egyik legnézettebb saját gyártás, a Magyarország, szeretlek! évadpremierje vezette fel, amiben a sorozat főbb szereplőit alakító színészek játszottak. A Kossuthkifli első epizódja azonban mindezek ellenére sem hozott olyan nagyon kiemelkedő nézettséget, de így is a második legnézettebb köztévés tartalom tudott lenni, nem hozva rosszabb számokat, mint korábban az M1-en futó saját műsorok.

 A nehezítést viszont az adta a premiernek, hogy az RTL Klub-on a legendásan jól teljesítő Cobra 11 vezette fel a magyar nézők által szintén legendásan kedvelt Liam Neeson főszereplésével készült Non-stop című filmet, ami brutális nézettséget hozott nem csak a teljes lakosságban, de a célközönségnél is és nyerte a múlt hetet.

 A hétköznap azonban semmi érdekeset nem tartogatott a köztévé számára, a szokásos nézettséget hozta az akkor még át nem alakult M1. A TV2-nél azonban nem véletlenül kongatták meg a vészharangot és tették az Éden Hotelt későbbre, mivel a főműsoridős műsoraik nem tudnak labdába rúgni az RTL Klub kínálata mellett. A reality nézettsége ugyan nem csökkent jelentősen az előző előtti hetek számaihoz képest, de nem is nőtt és ez az átlag kevés ahhoz, hogy a főműsoridő legértékesebb idősávjait elpazarolják rá. A késő esti sorozatok és filmek felemásan teljesítettek, mert például a hétfő esti film megint kikapott a köztévén adott Római helyszínelőktől, míg a Kasza! és A konyha ördöge ugyan nem teljesítenek valami jól, de azért tartják a számaikat.

 A sorozatok között a teljes lakosságban és a célközönségnél is a Cobra 11 lett a legnézettebb. A részletes nézettséget a tovább mögött találjátok.

(Segítség: a műsor neve utáni szám a teljes lakosságra vonatkozik, ahogyan az utána levő, zárójeles százalék is, ami a közönségarány. A második adat a célközönségre, míg ahol elérhető volt ott a harmadik a 18-59-re vonatkozik.)

 A TV2 talán legsikeresebb saját gyártású tehetségkutatója a kimondottan kisgyerekekre, tinédzserekre szabott Az ének iskolája, ami első két évadával olyan nézettséget hozott, amit csak a Sztárban sztár tudott megugrani, míg a hasonló műfajú, szintén tehetségkutató Rising Star-nak csak egyszer-kétszer sikerült Az ének iskolája számainak közelébe férkőzni. Ez talán mutatja azt is, hogy a nézőknek egyre kevésbé van igényük a kvázi normális tehetségkutatókra, de ez csak az én elképzelésem.

 Az ének iskolája a harmadik tanévét kezdi majd, az új évadra pedig frissült a zsűri, ugyanis Friderikusz Sándor helyére új igazgató, Király Viktor helyére pedig új osztályfőnök érkezik. Az iskola és a műsor vezetője Ördög Nóra lesz, míg a zsűri Caramellel újul meg. A többi zsűritag, azaz Szandi, Szulák Andrea és Hajós András változatlan felállásban fogják terelgetni a tehetséges ifjakat. A harmadik évad április ötödikén debütál, azaz a TV2 tovább építi az eddig ügyesen bejáratott vasárnapi főműsoridejét.

A kép forrása: Az ének iskolája Facebook oldala

 A magyar sorozatgyártás az utóbbi időben finoman fogalmazva is elég semmilyen képet mutat. A köztévén ugyan van két sorozat, de azok bármennyire is jók (a Munkaügyek - IrReality Show nagyon az) mégiscsak vígjátéksorozatok, egy dráma sikerével pedig semmi sem vetekedhet. A Terápia és a Társas Játék kábelen ment, így eleve hátrányból indult, de a minőségre nem lehetett panasz. A két országos kereskedelmi adó viszont csak napi saját gyártásokat ad, amiknek ugyan van közönsége és sorozatnak is nevezhetők, de mégsem az ilyen elnyújtott, szinte lezárás nélküli tartalmak azok, amik a sorozatrajongóknak először az eszébe jutnak.

 Mert az egy dolog, hogy ha valami jó, akkor abból szeretnénk sokat, de minél több részt kell legyártani, a minőség sajnos a tempónak a rovására megy. Nem azt mondom, hogy mindegyik szappanopera vagy telenovella nézhetetlen lenne, egyszerűen ezekre a sok epizódból álló történetekre nincs elég szabadidőm és a lelkesedésemet sem tudják fenntartani akkor, ha üresjáratokkal tűzdelik tele és a karakterek ugyanazokat a köröket futják újra és újra. A rövidebb évad persze nem jelent automatikusan jobb minőséget, de megadja annak a lehetőségét, hogy átgondoltabb, pontosabban felépített és rendesen kitöltött történetet kapjunk. A Kossuthkifli első blikkre pedig egy ilyen sorozat lehet.

 A történet alapjául szolgáló, Fehér Béla által írt, az 1848-49-es szabadságharc idején játszódó regényt nem ismerem mivel nem akartam a sorozat megnézése előtt elolvasni. Igen, tudom hogy ezzel megfosztom magam az olvasás nyújtotta élménytől, attól hogy a leírtak alapján magam képzeljem el a regény világát, de a Kossuthkifli nálam elsősorban most inkább sorozat, mint könyv. Azért mondom ezt, mert ha olvastam volna, akkor szerintem nem tudtam volna ilyen jól szórakozni az első epizódon, aminek nem csak a humora volt élvezetes, de a színészek játékukkal magasra is tették a lécet.

 Az újabb magyar filmek és most a Kossuthkifli is megmutatta azt, hogy nem azért nem készülnek talicskaszám az alkotások, mert nincs aki szerepeljen bennük, hanem mert vagy nincs rá pénz vagy nem elég jó az alapanyag. Viszont ha van egy jó ötlet, van miből és van kikkel megcsinálni, akkor olyan dolgok születnek, mint amiket mostanában megnézhetünk a mozikban, a tévékben viszont eddig csak ritkán láthattunk. A két köztévés szitkom és a kétévente jelentkező HBO-s drámák mellé csatlakozik a Kossuthkifli, aminek látványvilága zseniális, a nyelvezete roppant szórakoztató és a környezet meseszerűen kápráztató, de mégis a legjobb az első részben a színészi játék volt.

 Nem tudok csak egyet kiemelni a látott alakítások közül, de a leginkább talán Kálloy Molnár Péter és Nagy-Kálózy Eszter brilliáns játéka és nagyon szerethető figurája állt hozzám a legközelebb. A többiek közül még említést érdemel Haumann Péter, aki olyan természetességgel játszik, hogy öröm volt nézni a jeleneteit és persze a főszereplő Lengyel Tamás sem hazudtolta meg magát. A tőle megszokott stílus maradt, de sikerült egy új arcát megmutatnia. Az első részben még alig láthattunk valamit a sorozatra megszerzett színészek hadából és már így is elképesztő minőséget hoztak. Nem tehetek róla, egyszerűen imádom a jó színészeket.

 A Kossuthkifli a színészi játékon felül nyelvezetével és látványvilágával tűnik ki a többi magyar sorozat közül. A humorát egyszerre adják a nyelvi lelemények, a furcsa, régies szóhasználatot karikírozó megoldások és az egyszerűbb helyzetkomikumok. Az első részben ugyanolyan jóízűen tudtam nevetni egy-egy tréfás megnevezésen mint a falról nem jól leszakadó térképen vagy a feszült helyzetben hallatott rövid, kis sikoltásokon. A történet viszont még nem állt össze teljesen egy egésszé, picit darabosnak tűnt, főként a jelenben zajló események között éreztem azt, hogy meg-megugrik a cselekmények láncolata, de a visszapillantások például nagyon okosan voltak megoldva.

 A nyelvezet viszont annak ellenére, hogy a sorozat kétségtelen báját adja meg is nehezíti a néző dolgát, ugyanis egyrészt száz százalékos koncentrációt követel, másrészt nem mindig lehetett érteni, hogy miről beszélnek és mit mondanak. Az előbbi pozitívum, mert nem volt idő és lehetőség, hogy bármi más elterelje a figyelmet a történésekről, az utóbbi viszont negatívum, mert amikor lehetett érteni és hallani, hogy mit mondanak, akkor ezek a cifra nyelvi fordulatok képesek voltak megnevettetni.

 A Kossuthkifli első része azonban az apró bakikat leszámítva is pazar szórakozás volt. Az egész világa és hangulata teljesen eltérő attól, mint amit más sorozattól megszoktunk és itt nem arra gondolok, hogy a múltban, egy képzelt múltban játszódik a jelen helyett, hanem arra, hogy a misztikusság, a látvány és a humor miatt az egész különleges, meseszerű volt. A Kossuthkifli az első epizód alapján a magyar sorozatgyártás talán legígéretesebb vállalkozásának tűnik.

 A magyar nemzeti ünnepek televíziós kínálata néha elég érdekes tud lenni, főként akkor, ha nem az amúgy minden évben kötelezően leadott régiségeket szedik elő újra és újra. Az ismétléseknek is megvan persze a közönsége, elég csak a karácsonykor idén képernyőre tűzött Reszkessetek, betörők! filmsorozatra gondolni, ami körül milyen nagy felháborodás alakult ki, amikor nem volt adásban. A karácsonyi filmek mellett a nemzeti ünnepekre szánt műsorokban szerintem sokkal nagyobb a szabadság és míg a téli időszakra szánt filmek között kevés évről évre az újdonság, a jó tartalom, addig egy történelmi időszakra emlékező napra, ha van rá keret és igény, akkor elég tisztességesen fel lehet készülni.

 A mostani március 15. nem fogja megtörni teljes mértékben az ismétléseken alapuló ünnepi kínálatot, de lesz pár olyan újdonság, ami miatt érdemes lehet a tévék képernyői előtt tölteni az estét. A két, országos lefedettségű kereskedelmi adó közül sem az RTL Klub, sem a TV2 nem fog adni ehhez az ünnephez kapcsolódó filmet vagy sorozatot, de szerintem nem is elvárás, hogy egy ilyen alkalomkor minden tévéadó korkárdaszínbe boruljon, elég ha a köztévé tematikus napot tart és sokféle műsort kínál. Ahogyan teszi is.

 Az RTL Klub mindenesetre a délutáni Bud Spencer-film mellé a főműsoridőre behoz egy újdonságot, a Liam Neeson főszereplésével készült Non-stop című filmet, ami ugyan nem világmegváltó alkotás, de egy könnyed szórakozás. A TV2-n ezen felül két ismétlés, a Túl a sövényen és az Evan, a minden6ó kerül adásba.

 Az ünnepi műsorokra vágyók a köztévén találhatják meg szórakozásukat, délelőtt a Duna World, este pedig a megújuló Duna TV és a Petőfi TV kínál az ünnepre tervezett műsorokat. A régi filmek mellett bemutatják a Kossuthkifli című sorozat első részét és új évadát kezdi a Magyarország, szeretlek! is, valamint közvetítést láthatnak a nézők a legújabb RedBull Pilvakerről is.

 A magyar humorcsatornán pedig Mogács Dániel önálló estjét nézhetik meg a tévézők. A tovább mögött az országosan elérhető tévécsatornák március 15-i kínálatát olvashatjátok.

 A Universal Channel rendhagyó, ám magyar tévéktől nem szokatlan módját választotta a Haven című misztikus sorozat új évadának bemutatására. A Stephen King novellája alapján készült történet ötödik évada ma, március 13-án este 20:00-kor kezd rögtön négy epizóddal, a többire pedig nem kell heteket várnunk, ugyanis szombaton és vasárnap este 8-tól az évad többi része is adásba kerül.

 Az ötödik évad az eddigiektől eltérően nem tizenhárom, hanem huszonhat epizódos lesz és két részletben kerül adásba, azaz lényegében megtartották a 13-13 részes formát, de papíron mégis egy évadként kezelik a dupla hosszúságú etapot. A sorozat első tizenhárom része tavaly szeptemberben kezdett és decemberben finálézott, azaz elég friss részeket láthatnak majd a Universal Channel-en a magyar tévézők. A maratoni vetítés után a tévéadó heti egy részes vetítési renddel leadja újra az ötödik évad első tizenhárom részét március huszadikától 21:20-as kezdéssel, hogy azok is megnézhessék, akik lemaradtak a maratonról.

A kép forrása: RedLemon

 A TV2 támasztotta fel a Viasat3-on két évadot megélt stratégiai valóságshowt, az Éden Hotelt, azonban az első két adáshetén nem szerepelt valami jól a műsor új évada és vélhetően ezeken a közepes számokon a harmadikon sem javított, mivel a TV2 a jövő héttől változtat a főműsoridős kínálatán.

 A Tények és a Jóban rosszban marad a szokásos műsorsávjában, azonban az Éden Hotelt kimenekítik az Éjjel-nappal Budapest és a Barátok közt szorításából, amivel láthatóan nem bírtak a Costa Rica partjain pihenő fiatalok. A TV2 lépése ésszerű, ha én gyártatnám ezt a drága műsort az én csőrömet is bökné, hogy alig nézik, mert nem a legjobb idősávba tették. Az a lépés viszont már kevésbé érthető, hogy az Éden Hotel helyére miért a korábban már leszerepelt és szintén közepes nézettséget hozó Zsaruk című dokureality kerül, miközben a Magánnyomozók sokkal jobb eredmények mellett került le a képernyőkről.

 Az Éden Hotel így március tizenhatodikától nem 20:20-tól, hanem 21:15-től lesz adásban, ami azt jelenti, hogy az RTL Klub két, napi saját gyártása helyett a heti, import sorozatokkal és filmekkel lesz egyszerre képernyőn.

A kép forrása: rcnews.hu

 Az ITV saját gyártású és talán a világ egyik legismertebb kosztümös drámájának számító Downton Abbey-ből most készül a hatodik évad és a forgatásra kilátogatott a brit királyi család talán legfiatalabb női tagja, Vilmos felesége, Katalin hercegné. Ez a hír többek között azért is érdekes, mert a brit méltóságok ritkán jelennek meg nem hivatalos eseményeken vagy partikon, pláne nem egy tévésorozat forgatásán. A legutóbbi ilyen alkalomkor viszont maga a királynő, II. Erzsébet járta körbe a szigetországban forgó Trónok harca díszleteit, majd közelebbről is megnézte a Vastrónt, de helyet már nem foglalt rajta.

 A hercegné belesett a kulisszák mögé, megnézte a díszleteket és elbeszélgetett a sorozat szereplőivel, készítőivel. A lenti képre kattintva megnézhettek pár képet a Downton Abbey-ben tett uralkodói látogatásról.

A képek forrása: theguardian.com, pbs.org

 A Viasat6 tavaly októberben mutatta be ennek a horror sorozatnak a harmadik, boszorkányokról szóló évadát és most kifejezetten hamar, már tavasszal képernyőre tűzik az Amerikai Egyesült Államokban idén januárban véget ért negyedik, cirkuszos évadot. Az Amerikai Horror Story - Rémségek cirkusza április 3-án debütál a Viasat6 műsorán, amihez a tévéadó Facebook oldalán közzé is tették a szinkronhangok listáját, ezt olvashatjátok a tovább mögött.

 Az AXN tavaly év vége óta elég rendesen frissíti és tölti meg újdonságokkal sorozatokból álló kínálatát, ami azt is jelenti, hogy nem egy sorozatot vagy évadot náluk láthatunk először, sőt, a Titkok és hazugságokból az amerikai vetítéssel egy napon nézhetjük az új részeket. A sorozatok gyors magyar premierjének többek között az az egyik oka, hogy visszaszoktassák az embereket a tévére (ezt csinálja a FOX és az HBO is), mivel nagyon sokan pont az eredeti és a magyar vetítés közti esetenként hatalmas időbeli csúszások miatt nem néznek semmit a tévében.

 Az ilyen premierek kétségtelen, hogy erre a problémára adnak megoldást, de aki egyszer már leszokott az élő tévézésről az szerintem nem fogja kedvenc műsorát vagy akár csak egy újdonságot is reklámokkal megszakítva megnézni, főleg nem időponthoz kötve. Mert ugye a reklám és a fix vetítési időpont az, ami az élő tévénézés két legnagyobb hátránya.

 Az AXN idén bemutatta már a Felejthetetlen harmadik évadát, közben pedig olyan sorozatokból adnak új, országos premier epizódokat mint a Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot?, az NCIS: Los Angeles vagy például a Titkok és hazugságok. Az áprilisi kínálat pedig tovább fog frissülni, ugyanis érkezik a Gyilkos elmék 10. évada, ami jelenleg is képernyőn van az Amerikai Egyesült Államokban és az előző évad végén a sorozatból kiszálló Jeanne Tripplehorn helyére egy másik ismert színésznő érkezik, mégpedig az a Jennifer Love Hewitt, aki legutóbb az Ügyféllista című sorozatban vállalt tévés főszerepet. A Gyilkos elmék legújabb évadának premierje április elsején lesz, majd a rá következő héttől kezdve dupla részekkel lesz képernyőn.

 Az AXN mellett a női közönségnek szóló AXN White-on is lesz egy újdonság, mégpedig a spanyol, kosztümös dráma, a Gran Hotel harmadik évada. A premier április huszonegyedikén este lesz az AXN White-on.

A kép forrása: sky.com

 Az RTLII műsorrendjében az elmúlt hetekben nem egy változtatás történt, de ezek nagy része főleg a délutáni kínálatot érintették, így az amúgy elég érdektelen főműsoridő továbbra sem rengette meg a kábelcsatornák világát. A felállás azonban március végétől ismét változik, mivel érkezik Az élet csajos oldala című szitkom harmadik évada, aminek a premierjét egyszer már bejelentették, aztán pedig le is fújták. A mostani debütálás azonban biztosabbnak tűnik.

 Az RTL-csoport legfiatalabb kábeladójának főműsoridős kínálatában filmek és már máshol leadott sorozatok vannak leszámítva az RTLII-s Híradót és a Magyarul Balóval című elemzős-beszélgetős műsort, azonban ezek nem nevezhetők első számú szórakoztatási forrásnak, de nem is ez a céljuk. A március végi ismételt átalakítás során kikerül a műsorrendből az 1 perc és nyersz! ismétlése és a helyére érkezik az eredeti címén 2 Broke Girls című sorozat harmadik évada, ami rögtön dupla résszel kezd március huszonnegyedikén, este tíz órakor. A kezdés után azonban visszaállnak a már jól ismert vetítési rendhez, miszerint az aznap leadott két epizód közül az első az előző napi új rész ismétlése. Ez annyit jelent, hogy az este tíz órakor képernyőre kerülő epizód után lesz csak a tényleges premier rész, ami lehet, hogy egy ilyen szabadszájú sorozat esetében annyira nem is rossz lépés. Az sem mellékes persze, hogy késő este kisebb is a konkurencia.

 Az élet csajos oldala viszont csak heti négy alkalommal lesz adásban, mert hétfőnként, este tíz órakor az RTLII-re költöző Showder Klub-ot láthatják a nézők, ami a tizenötödik évadával ezen a kábeladón debütál majd.

A kép forrása: RTLII Sajtóklub

 Az RTL Klub főműsorideje legutóbb A konyhafőnök első évada alatt volt talán ennyire erős és ez a mostani eredmény azért is olyan nagy szó, mivel az előző hetekhez képest semmi érdemi változás nem történt a kínálatban, sőt, még konkurenciát is kapott az Éden Hotel személyében és ennek ellenére volt képes olyan nézettséget szállítani mind az Éjjel-nappal Budapest mind pedig a Barátok közt, amire szerintem nem sokan számítottak. A budapesti fiatalok életét nyomon követő napi sorozat a fiatal felnőttek körében olyan népszerű volt a múlt héten, hogy nem csak, hogy verte a Barátok közt című napi saját gyártást, de olyan közönségarány mellett futott, ami nagyon ritka manapság.

 Az RTL Klub azzal, hogy visszatette a Fókuszt a Híradó mögé megfogta a szerencsét, ugyanis most már hivatalosan is verik a Tényeket, ami ugyan most egész jól tartotta magát az RTL-es hírműsor ellenében, de összességében így is kikapott, a Fókusztól pedig pláne, ami megágyazott az Éjjel-nappal Budapestnek úgy, hogy képes volt az utóbbi időben nyolcszáz-kilencszázezres nézettséget hozó sorozat számait egymillió fölé tornázni. Az RTL Klub-nak így a főműsoridőben volt, hogy négy műsora is egymillió fölötti nézettséggel ment, amire legutóbb szerintem A konyhafőnök első évada alatt volt példa.

 A múlt héten is több nézettség szempontjából is érdekes dolog történt. Az egyik, hogy az Éden Hotel nagyon nem jött be a TV2-nek, amit én nem is értek. Az Éden Hotel formátumát annyira nem ismerem jól, de úgy látszik, hogy vagy magára a műsorra nincsen igény a magyar tévés piacon vagy az a helyzet, hogy a TV2 nézőinek nem jön be ez a reality. Az előbbi sem lenne a legjobb, de az utóbbi főleg azért nem jó hír, mert azt jelentené, hogy a SuperTV2-ről a TV2-re hozással bakizott egyet a tévécsatorna, mivel ezek szerint az őket választó tévézőknek egyrészt nem ilyesfajta szórakozásra van igénye, másrészt látva a fiatal felnőttek körében elért eredményeket és azt, hogy a Jóban rosszban is népszerűbb azt kell kijelenteni, hogy a TV2 közönsége idősebb emberekből áll. Nem azt mondom, hogy öregek nézik őket, nem, a fiatalok is elég sokszor választják ezt a tévéadót, de összességében idősebb közönsége van, mint mondjuk az RTL Klub-nak.

 A közönség átlagos életkorának megállapítása nem egy rossz dolog, az pedig főleg nem, ha egy tévécsatorna nézőbázisa nem zömében fiatalokból áll, mivel így más tévéadókkal ellentétben, amelyek kimondottan a célközönségre fókuszálnak meg lehet szólítani egy olyan tömeget, akik lehet, hogy máshol nem igen találnak kedvükre való műsort. A reklámozóknak persze nem mindegy, hogy egy tévéadó közönségének mekkora az átlagéletkora, de szerintem inkább legyen egy műsornak magasabb nézettsége kevesebb fiatallal, mintsem közepes vagy alacsony számokat hozzanak még kevesebb fiatal felnőtt nézővel. Ez persze nem egyszerű feladat és nem is azt mondom, hogy a TV2-nél ezt nem veszik észre, de a műsorrendjükből és az Éden Hotelből az jön le, hogy mindenáron a fiatalokat akarják magukhoz csábítani, miközben az őket választó, biztosnak mondható idősebb közönség pedig elpártol tőlük.

 A gondolatmenet picit hosszú lett, úgyhogy rövidre fogom. Az RTL Klub heti sorozatai ismét felszálló ágban vannak, a TV2 főműsoridős sorozatai és saját gyártásai viszont továbbra sem hoznak valami jó nézettséget. A hétfő esti filmet az M1-en adott Római helyszínelők a teljes lakosságban ismét verte. A köztévének viszont A Dal fináléjával nincs olyan műsora, ami nagyon jó számokat hozna.

 A sorozatok között a teljes lakosságban a Cobra 11, míg a célközönségnél a Dr. Csont lett a legnézettebb. A részletes nézettséget a tovább mögött találjátok.

(Segítség: a műsor neve utáni szám a teljes lakosságra vonatkozik, ahogyan az utána levő, zárójeles százalék is, ami a közönségarány. A második adat a célközönségre, míg ahol elérhető volt ott a harmadik a 18-59-re vonatkozik.)

 A közmédia 2011 utáni legnagyobb átalakulása nem volt kérdés, hogy fel fogja kavarni a magyar tévézés állóvizét, ami ugyan képes néha magasra csapó hullámokat verni, de ezt jószerével csak a két, országos lefedettségű kereskedelmi adó tudja generálni, a többiek csak úszkálnak és néha csobbannak csak egyet. A köztévé, ami nem csak műsorrendjét, hanem szervezeti felépítését tekintve is átalakul tényleg érdekes téma, aminek nem csak gazdasági, televíziós, hanem politikai színezete is van.

 Az utóbbi időben a köztévé és főleg az M1 egyet jelentett a nem túl fantáziadús kínálattal és az ezzel járó alacsony nézettséggel. Nem vagyok én a magyar köztévé ellen, rengeteg ígéretes saját gyártásuk volt és van is, de a legtöbbet valamilyen ok miatt megszüntették és a kezdetben tényleg szórakoztató sorozatok és saját gyártások rendre kikerültek a képből és nem volt már igazán miért odakapcsolni az M1-re, a digitális átállás pedig tovább bonyolította a köztévé egyes adójának helyzetét. A Duna TV ugyanis egy-egy jól kiválasztott sorozattal vagy filmmel sokkal jobb számokat tudott hozni, mint a főadón képernyőn levő műsorok.

 Az M1 persze nem csak azért lesz szerintem hírtelevízió, mert a Duna TV-t néha többen nézték, hanem mert tiszta lappal szeretnének indulni a nézettségért folytatott harcban, már ha ez lehetséges, és összeállítottak egy olyan kínálatot, ami nagyon izgalmasnak ígérkezik és ügyesen keveri a nosztalgiára, a kulturális magazinműsorokra, a sorozatokra és a szórakozásra vágyók igényeit. Az összkép azonban talán még idősebb közönségnek fog szólni, mint az M1-é, ami egyrészről rossz, de ne felejtsük el, hogy az M2 is átalakul és az este jelentkező Petőfi TV fogja a fiatalabb nézőket megszólítani. Az már más kérdés, hogy a Petőfi TV kínálata sem lesz minden fiatal ízlésének megfelelő.

 A Duna TV hétköznapja egyfajta elegye lesz a most ismert M1-nek és Duna TV-nek, de ami talán a legjobb választás volt, hogy egyrészt a hírtelevízióvá avanzsált M1 miatt nem lesz hosszú hírműsor a Duna TV-n, a másik, hogy megtartják az este hat órás kezdési időpontot és szakítanak az M1-en betonbiztosnak számító fél nyolcas időponttal, ami több szempontból sem volt szerencsés, már ami a főműsoridős kínálatot illeti. A köztévé első számú tévécsatornájává előlépő Duna hírműsora, azaz a főműsoridő kezdete így egyszerre lesz a két, nagy kereskedelmi adóéval, ami mindenképpen egy jó lépés. A híradót viszont nem a Maradj talpon!, hanem Jakupcsek Gabriella beszélgetős műsora, a Ridikül fogja felvezetni, amit pedig a német állatos sorozatok talán koronázatlan királya, a Charlie, majom a családban előz meg.

 A Híradó után az első műsor a napi vetítésben adott és a még át nem alakuló Duna TV-n is jól hozó Don Matteo lesz, amit más és más műsorok fognak követni hétköznap esténként. Hétfőnként országos premierként érkezik a brit kosztümös sorozat a Hölgyek öröme második évada, amit a Kékfény és az On The Spot új részei követnek. Keddenként A Rex felügyelő második évadával kezdődik a főműsoridő, amit az Önök kérték majd filmek követnek. Szerdán a Párizsi helyszínelők után lesz Rákay Philip Szabadság tér '89 című műsora, utána pedig a Fapad és a Gran Hotel új epizódjait láthatják a nézők. Csütörtökönként napiról heti vetítésre vált a Szívek doktora, utána jön a Fábry, a Munkaügyek - IrReality Show és a Római helyszínelők. Péntekenként a Rocca parancsnok indítja az estét, akit Columbo hadnagy követ, majd az estét sorozatos téren King zárja.

 A hétvége sem lesz sorozatoktól mentes, ugyanis szombat este fél nyolckor lesz képernyőn egy új, olasz sorozat, Nero Wolfe rejtélyei címmel, de délután továbbra is lesz Gasztroangyal és az új sportcsatorna indulásáig sportközvetítés is. Vasárnap délelőtt a vallási műsorok kerülnek adásba, este viszont a szórakoztató műsoroké a terep amit a Hogy volt!? indít, majd a Magyarország, szeretlek! és a Kossuthkifli követ.

 A Duna TV kínálata tehát egyszerre lesz múltidéző és az eddig ismert és kedvelt köztévés műsorok keveréke a régebbi sorozatokkal, filmekkel. A megújuló, első sorban talán az idősebb korosztálynak szóló Duna TV szerintem mindenképpen egy jó vállalkozás lesz, mert ebben meg lehet az a faktor, ami újra rá tudja venni a nézők egy részét, hogy ne csak a két, országos lefedettségű kereskedelmi adóban és a kisebb kábelcsatornákban gondolkozzanak és ennek talán legfőbb változása az is lehet, hogy a politikai és az egyéb, sokszor a köztévé megítélését rontó műsorok és témák nem fognak belezavarni az egyszerű szórakoztatásba az új M1 miatt. A Duna TV első adáshetének részletes műsorrendjét a tovább mögött találjátok.