Köbli Norbert, Balázs Béla-díjas forgatókönyvírót ma talán már nem kell senkinek sem bemutatni, hiszen az elmúlt közel tíz évben olyan népszerű és kritikailag is elismert, a világ több fesztiváljáról is díjakkal távozó filmek kötődnek hozzá mint A vizsga, A berni követ, a Félvilág és az idei nagy siker, az Örök tél. Emellett dolgozott az RTL Klub közönségkedvenc szériáján, a Válótársak mindhárom évadán, valamint az ő vezetésével készült el a legújabb magyar sorozat, A Tanár forgatókönyve.
Köbli Norbert (fotó: cinefest.hu)
A Nagy Ervin főszereplésével forgatott dramedy március óta látható az RTL Klub műsorán. Az alapját egy német sorozat adja, mely már hat éve fut nagy sikerrel hazájában. A népszerűség lehetséges okairól, az adaptálás nehézségeiről, a filmekben használt diáknyelvről és az írásról is beszélgettünk Köbli Norberttel.
A Válótársakhoz hasonlóan A Tanár is egy remake. Másképp kezdtétek el a munkát három évadnyi tapasztalattal a hátatok mögött?
A Tanárnál ez most úgy történt, hogy kiutaztunk a jogtulajdonoshoz Kölnbe, és két-három napig tárgyaltunk. Megosztották velünk, hogy mire figyeljünk, mi az, amitől szerintük működik ez a sorozat és miért fut nagy sikerrel már hatodik éve. Ez egy nagyon jó hangulatú beszélgetés volt, azt éreztük, hogy teljesen megbíznak bennünk. Ezután álltunk neki az írásnak.
A munka során volt egy tanár szakértőnk, aki mindenben segített nekünk, ugyanis a szakgimnázium annyira új dolog, hogy nem sokat tudtunk róla. Vele együtt találtuk ki, hogy mik kerüljenek a tantermek falaira, és itthon mik a megfelelői azoknak a dolgoknak, amiket a német sorozatban láthatunk. Ez volt az alap, az a közeg, amibe az emberi viszonyrendszert, a párbeszédeket behelyeztük.
Nagy Ervin és Hendrik Duryn, a magyar és a német Tanár (fotó: RTL Klub és welt.de)
Készült már A Tanár eredetijének más feldolgozása korábban, vagy ti voltatok az elsők?
Úgy tudom, hogy mi vagyunk az elsők, akik adaptálták. Németországban a legnézettebb dramatikus tartalom, olyan népszerű, mint itthon A mi kis falunk. Már hat éve vetítik, töretlen sikerrel és a tanár és a tanárnő közötti szerelmi szál az, ami mozgásban tartja az egészet. Úgy mint Scully és Mulder között, sosem jönnek igazán össze, vagy megakadályozza valami az utolsó pillanatban, vagy miután összejöttek, szinte azonnal szét is mennek. Ez az átívelő szál A Tanárban is, miközben minden epizód más és más problémát dolgoz fel.
Azok a történetek, amik most képernyőre kerülnek nálunk az epizódokban, azokat hat évvel ezelőtt írták a németek. Mégis aktuálisak. Eleve ilyen volt, vagy megdolgoztatok azért, hogy aktuálisak legyenek?
Ezeket a részeket tavaly írtuk, így például a különféle kulturális és popkulturális utalások szerintem mindenki számára érthetőek. Azért is jó a tévé, mert nagyon frissen tudsz reagálni arra a közegre, amiben élünk. Fura egyébként, mert Németországban a legelső évad, amit még 2009-ben mutattak be, megbukott. Szitkomként kezdték, majd volt annyi bátorság a tévéadóban és a készítőkben, hogy már dramedyként, de újra nekifutottak.
Adaptáláskor az a kihívás, hogy jó érzékkel kell felmérni, mi működik, és azt tartsuk meg, és mi az, ahol esetleg tudunk jobbat, ott pedig próbáljunk meg változtatni. Nagyon jó írókkal, Csurgó Csabával és Kovács M. Andrással dolgoztunk együtt, nagyon szerettük ezt a munkát.
Fotó: RTL Klub
Volt olyan, amit ki kellett hagynotok, mert nem lehetett a hazai viszonyokra adaptálni?
A német verzióban például elnagyoltabbak a diákok reakciói, kicsit olyan tőle a sorozat hangulata, mintha egy tinivígjáték lenne, mint a Csajok a csúcson, vagy a Hangyák a gatyában. Ezen finomítottunk, illetve pár helyen azt éreztük, hogy ennyire talán nem tiszteletlenek itthon a diákok. A magyar sokkal merevebb, konzervatívabb iskolarendszer, ezt is igyekeztünk ábrázolni. Ebben szerintünk hitelesebb, érdekesebb egy olyan tanár, aki kitűnik a szokatlan módszereivel.
Tudsz mondani most egy konkrétumot, hogy például történetileg min változtattatok?
Az eredetiben az első részben ott alszik a tanárnál a diákja, és úgy ítéltük meg, hogy nem szerencsés, ha ez benne marad. Ugyanebben a részben van egy súlyosabb momentum is, amikor a tanár alszik a diákjánál, de a humorra hegyeztük ki, elvettük az élét annak a helyzetnek. A humor szerintem nagyon sokat tud segíteni abban, hogy elhiggyük, ez vagy az megtörténhet.
Ha komoly képpel akarok valamit előadni, de nem hiszem el a helyzetet, akkor nem fog működni. Eszerint is próbáltunk alakítani a sorozaton. Amiket pedig íróként kitaláltunk, azokat átbeszéltük Kovács Danival (a rendező – a szerk.) és Hermann Pierre-rel (a kreatív producer – a szerk.) is, és szerencsére mondhatom azt, hogy közös nevezőn vagyunk. A Válótársak óta összeszokott csapatot alkotunk, és már készítjük elő, hogyan lehetne folytatni A Tanárt.
Fotó: RTL Klub
Említed a Válótársakat. Az utolsó évadban sokkal több volt a káromkodás, mint korábban.
Ez amiatt is lehetett, mert a Válótársak forgatása már annyira családias, a színészek számára biztonságos környezetben és hangulatban zajlott, hogy el tudták engedni magukat. Nagyon jól ismerték már a figurájukat, igazán eggyé váltak velük, és volt ahol valami pici pluszt hozzátettek. A Tanárnál ügyelni kellett a nyelvezetre, mert 12-es korhatárral megy. Kértem is egy listát az RTL-től, hogy milyen káromkodás fér bele, és mi nem, de képzeld, nem volt ilyen lista. Szerencsére lehet úgy hangsúlyozni, hogy ne tűnjön az a szitokszó káromkodásnak. Persze kevesebb van benne, mint a Válótársakban, de mégis került bele, mert a steril diáknyelv szerintem nem hiteles.
Az ehhez hasonló, fiatalokról szóló sorozatok esetében ott esnek nagy hibába, hogy túlságosan trendi, fiatalos nyelvet használnak.
Azt mondtam az íróknak, hogy beszéljenek úgy a diákok, ahogy mondjuk 10 évvel ezelőtt beszélhettek, mert az a nyelv, szleng fog mainak tűnni a nagyközönség számára. Ha elkezdjük levadászni, hogy hogyan beszélnek a mai diákok, akkor annyira futurisztikus lenne a végeredmény, hogy jószerével senki sem értené (nevet). Voltak erre példák magyar filmeknél is, hogy nagyon frissek akartak lenni, miközben a pillanatnyi szlengnél azt sem tudhatod, megéli-e a jövő évet, vagy akár csak a nyarat egy-egy kifejezés.
Ubrankovics Júlia és Nagy Ervin (fotó: RTL Klub)
Beszéltetek arról, milyen közönségre készül a sorozat?
Az a jó ebben a formátumban, hogy többgenerációs. Minden epizód önálló tinifilmként is megállja a helyét, miközben szól az anyukák-apukák generációjának is. Együtt tudja nézni a család, minden korosztály magáénak tudja érezni, és az nagy öröm lenne, ha utána tudnánk beszélni az iskoláról, iskolai dolgokról. Akik a Válótársakat nézték, azok itt Ubrankovics Júlia és Nagy Ervin karakterének szerelmében megtalálják azt, amiért azt szerették, közben pedig bejön egy új nézői réteg, a fiatalok, a gyerekek személyében.
Nagy Ervin egyébként, minden elfogultság nélkül, annyira jó itt is, mint például a Kincsemben volt. A gyerekszínészekkel úgy bánt a forgatás alatt, mintha tényleg a tanáruk lett volna, gondoskodott róluk, végig éreztük rajta az elköteleződést. Olimpiai formában van, emberileg és szakmailag is egyben, öröm nézni azt, ahogyan játszik.
Köbli Norbert (fotó: index.hu)
Milyen témákat érintenek a részek?
Sorra kerül előbb-utóbb minden olyan téma, ami itt történik körülöttünk. Az iskolai zaklatástól kezdve a szegény-gazdag ellentéten és a bulikon át a meleg kérdésig minden. Amikor kinn jártunk a jogtulajnál, akkor azt mesélték, hogy készítettek egy felmérést arról, hogy a nézők mit szeretnek, mit várnak a sorozattól.
Az az eredmény született, hogy a problémafelvetés legyen nagyon is reális és húsbavágó, de az epizódok végén legyen megoldás. Akármilyen mélyre mehettünk, de a lényeg, hogy a 45. perc végére keveredjünk ki belőle, adjon a sorozat egy lehetséges megoldást az adott problémára, hogy a néző jobban érezze magát. Ez is lehet a titka.
Hogy érzed, melyik áll hozzád közelebb, amikor valamit a nulláról kell felépíteni, vagy amikor egy már kipróbált formátumot kell helyi viszonyoknak megfelelően átültetni?
Mindkettőt szeretem, mert másfajta munka. Amikor saját dolgot írok, akkor mélyre kell ásnom magamban. A Tanárnál elsősorban a szakértelmemre volt szükség, nem arra, hogy magamból építkezve elmeséljek egy történetet. Viszont azt érzem, hogy nekem mindkettőre szükségem van, mert a kettő váltogatása feltölt és pihentet.
Nem gondoltam volna, hogy én remake-eken fogok dolgozni. Kovács Dani hívott még az első Válótársakba, és nagyon megszerettem ezt a csapatot, szerintem fogunk mi még együtt dolgozni a későbbiekben. Azt látom, hogy az RTL-ben igény is van arra, hogy egyre jobb dolgok születhessenek és szeretnék egyre magasabb szintre emelni a sorozatok minőségét.
