Ha az életben lenne tanmenet, akkor az egyik kötelező vizuális olvasmány a Psycho című film lenne. Hitchcock közel hatvanéves alkotása olyan zsigerig ható horrortörténet, amely bemutatása után több évtizeddel is megrémíti a nézőjét és mindezt végtelenül egyszerű eszközökkel éri el. A Psychoban ugyanis nem valamiféle természetfeletti lény, hanem egy kis szürke ember, és az ő megbomlott elméje hozza ránk a frászt.
A film alapján készített, a jelenbe helyezett előzménytörténet, a Bates Motel magyar változatán dolgozó stábtagok, és a mikrofon előtti helyet egymásnak adó remek színészek azonban nem ijedtek meg. Sőt. Igazán ritkán tapasztalható csodálattal, és hangjátékukból már az eddig bemutatott négy évadból is kiérezhető alázattal dolgoznak. A mi legnagyobb örömünkre.
A Psycho főszereplője, Norman Bates ebben a történetben - akárcsak „életében” - kissé háttérbe szorult, és nagyon sokáig nem tudott kibújni manipulatív, a szó minden értelmében gyilkos anyja árnyékából. Vera Farmiga Normája amíg élt úgy dominálta a sorozatot és vonzotta a nézők tekintetét, hogy néha azt is elfelejtettük, hogy mások is állnak mellette. Ebben pedig nem kis része volt a magyar hangjának, Pápai Erikának is.
Az ötödik és egyben utolsó évadban azonban szokatlan helyzetben találta magát a színésznő, ugyanis már nem az élő Norma Batesnek kell a hangját kölcsönöznie. Arra a kérdésre, hogy ez játékban megkívánt-e valami mást a korábbiakhoz képest, a következőt válaszolta:
„Rendkívül okosan érzékeltetik a különbséget. Az egyik jelenetben, amikor az erdőben voltak, Norma olyan hangokat adott ki, amilyeneket korábban még sosem. Most sokkal elrajzoltabb, és így is kell lennie, hiszen ő már nem egy élő személy, hanem csak vetülete egykori önmagának, már csak a fia képzeletében létezik. Emiatt néha túlságosan lágy, néha túlságosan agresszív és közönyös is. Elütnek a reakciói az adott szituációtól.”
Pápai Erika egy korábbi interjúnkban már hosszabb kifejtette, mennyire szereti ezt a sorozatot, és ezen véleménye egy cseppet sem változott:
„Számomra Vera Farmiga hatalmas felfedezés. Sokszínű és különleges színésznő. A sorozat is nagyon jó. Vannak olyan részek, amelyek megrázóak és lelkileg is igénybe vesznek, főleg amikor sírni, zokogni kell. Pont a nehézsége miatt szeretem, mert azt is mondhatom, hogy művészi munkát igényel. Aprics Lacival egyébként is imádok együtt dolgozni, ő kiváló szinkronrendező, tényleg egyike a legjobbaknak Magyarországon.”
Amikor egyszerre dobban a szívünk
Norma halálával minden figyelem Normanre összpontosul és a már eddig is fantasztikusan játszó Freddie Highmore bizony kihasznál minden képernyőn töltött másodpercet arra, hogy megmutassa tehetségét. Az őt magyarul megszólaltató Molnár Áron pedig gondoskodik arról, hogy a szinkronban mindebből mi magyar nézők semmivel se kapjunk kevesebbet.
„Mindig nagyon jó egy olyan komoly karakterrel találkozni, akibe bele tudsz helyezkedni, akinek oda kell tenned a lelkét. Érdekes egyébként, hogy Norman kicsit a saját tónusom fölött beszél, nőiesebb, lágyabb hangja van - ez adódik is a karakteréből. Az elején sokat próbálgattuk Aprics tanár úrral, hogyan szólaljon meg, milyen hangja legyen. Nagyon sajnálom, hogy vége lesz.”
Ami a legmeglepőbb, és ezt csakis egy személyes beszélgetés során tapasztalhattam meg, hogy Norman és a magyar hangjának személyisége milyen távol áll egymástól és mégis, milyen hatásos az együttműködésük. Azt pedig nagyon jó érzés volt hallgatni és látni, hogy Molnár Áron bár szemtelenül fiatal, mégis mennyire tisztelettudó és előzékeny.
A szinkronrendezőt, Aprics Lászlót a főiskola óta ismeri, jó a viszonyuk, de a diploma megszerzése (kb. 2010) óta még mindig tanár úrnak szólítja. Molnár Áron, akárcsak a sorozatbeli édesanyját szinkronizáló Pápai Erika, rajongója a sorozatnak és csodálója a két főszereplőnek. Áron ugyan egyszer elkezdte nézni a sorozatot, a második évad után mégis abbahagyta:
„Azért hagytam abba, mert azt szerettem volna, hogy a stúdióban váratlanul érjenek a helyzetek. Az első két évadot megnéztem és úgy jöttem szinkronizálni, hogy tudtam mi fog történni. De mivel maga Norman sem tudja, hogy mit fog csinálni a következő percben, ezért arra gondoltam, hogy sokkal izgalmasabb, ha a mikrofon előtt érnek először az ingerek.
Sokan mondják, hogy jobb előre ismerni a történetet, de ez szerintem nem minden helyzetben igaz. Mi most a sorozatok aranykorát éljük, és egy-két évad után annyira ráérzel a figurára, a gondolkodásmódjára, úgy megismered azt, hogyan bánik a hangjával, hogy mikor szívja be a levegőt, hogy egy idő után elkezdesz együtt dobogni vele.”
Szenzorok bekapcsolva
„Nagyon sokat lehet tanulni ebből a sorozatból már csak azzal, hogy nézed. Az így megszerzett tudást pedig próbálom is kamatoztatni, átmenteni a forgatásokra. Amikor szinkronizálsz, akkor sokkal jobban kinyílnak az érzékszerveid és még jobban figyelsz a rezdülésekre, a hanglejtésre, a reakciókra. Otthon inkább a történetet nézed, itt a stúdióban viszont sokkal szubjektívebb az élmény” - zárta a gondolatsort Molnár Áron.
Sokat emlegetett, ikonikus filmhez nehéz folytatást csinálni. Még nehezebb (és hálátlanabb) feladat azt újraforgatni. Sorozatot készíteni belőle pedig egyenesen lehetetlen vállalkozás, ha olyanok kezébe kerül, akik pusztán replikát gyártanának, nem pedig új színekkel frissítenék a már ismert történetet. A Bates Motel azonban hozzáértő és elhivatott emberekhez került, így a hazánkban most debütáló utolsó évad mind vizuálisan, mind a magyar változatával felteszi az i-re a pontot.
A Bates Motel – Psycho a kezdetektől ötödik évada szeptember 8-tól péntek esténként 22:00-tól látható a VIASAT6 műsorán.
Fotó: Jasinka Ádám (MűsorVízió)
