Ilyen cikket talán még nem, vagy csak nagyon régen írtam, de egy szinkronnal is foglalkozó oldalról a kritika nem hiányozhat. A sorozat vagy epizódkritikákban meg szoktam ugyan emlékezni a magyar változatokról, viszont addig még nem merészkedtem, hogy egy cikket építsek ezekre a kis szösszenetekre, véleményekre. De ennek is eljött az ideje. A tervek szerint hétről hétre jelentkező Fülségterületben az aktuális premier sorozatok magyar szinkronjairól olvashattok véleményt a TOVÁBB-ra kattintva.
Végtelen szerelem (szr: Nikas Dániel, stúdió: Masterfilm Digital) - magyar hangok
A Végtelen szerelem első olvasatra nagyon meglepő szinkront kapott, hiszen csupa olyan nevek szerepelnek a stábjában, akiket nem hallani minden nap. Sokakat az ilyesfajta szereposztás elrettent (főleg, ha nem tartanak meg egy bejáratott párost), de én mindig örömmel fogadom az újító, kockázatot vállaló párosításokat. Az más kérdés, hogy nem mindig tetszenek.
Kemál, a férfi főszereplő, Fehér Tibor hangján szól, és teljesen rendben van, mosolygós, jóképű srác, illik is hozzá Tibor hangja, csak egy leheletnyit mintha fiatalabbnak hatna magyarul a figura. A partnerét és szerelmét, azaz Nihant Mórocz Adrienn szólaltatja meg, aki már csak azért is volt bátor választás, mert legutóbb épp egy rideg, mondhatni humortalan figurának volt a hangja a Luciferben, Nihan pedig egy vidám, felhők felett járó lány benyomását kelti. Azonban örömmel hallottam, hogy a színésznő rengeteget fejlődött és bár már a Lucifer közepétől is érezhető volt a javulás.
A többi állandó, de inkább mellékkarakter is jól lett kiválasztva, bár a végleteket azért szeretném kiemelni. Két ember lepett meg engem nagyon. Détár Enikő és R. Kárpáti Péter habár nem most kezdett szinkronizálni, szerintem évek óta nem hallhattuk a hangjukat új sorozatban, pláne nem főbb szereplőként, úgyhogy már csak ezért is jár a pacsi a szinkronrendezőnek. R. Kárpáti Péter a kissé színpadias karakterét, Nihan apját sikeresen elkapta, sőt, intenzitásban is tudta követni és nem esett le róla. Détár Enikő enyhén füstös hangja pedig nagyon jól illik ehhez a török színésznőhöz.
A másik végleten viszont ott áll Dékány Barnabás, aki az első részben nagyon civil volt, és talán a rutintalanság az oka, de nála éreztem azt, hogy leesik a hangja a figuráról, ami nagy kár, mert hangszínben passzolna Ozanhoz. A Végtelen szerelem összességében izgalmas magyar változatot kapott, és örülök annak, hogy az elsőre kockázatosnak, mindenképpen szokatlannak tűnő párosítások közül majdnem mind jól működött.
Sötét árvák (szr: Gaál Erika, stúdió: LaborFilm) - magyar hangok
Ez az a sorozat, amit elég régóta elég sokan várnak a hazai képernyőkre és most végre meg is érkezett. A premiert azon nyomban, még melegében meg is lestem, és kicsit sajnáltam, hogy az első részben még nem volt, csak a végén egy olyan jelenet, amelyben a főszereplőt szinkronizáló Bogdányi Titanillának magával kellett beszélgetnie. Ugyanis ezekre a momentumokra voltam nagyon is kíváncsi.
Az utolsó percekben hallottak így inkább csak étvágygerjesztőek voltak, és nem tudom, ki hogyan van vele, de Titanilla már ennyivel meggyőzött engem arról, hogy tökéletes választás volt Tatiana Maslanyhoz és a különféle karaktereihez. Ugyan az első percekben még szoknom kellett, hogy a sajátjánál picit magasabb és finomabb hangon szól a kanadai színésznő, de pár jelenet elég volt ahhoz, hogy szinte teljesen elfelejtsem azt, hogy szinkront hallok és végig elhittem, hogy az arc és hang ugyanazon emberé.
Titanilla nagyon jól ráérezett a figurára, és benne volt a hangjában a kellő bizonytalanság (páni félelem), valamint ha a szituáció úgy kívánta, akkor a dög és a helyzetet uraló vadság is. A Felixszel közös jeleneteikben jól működött együtt a hangjuk Pálmai Szabolccsal, aki szintén okosan szinkronizált, nem játssza túl az öltözködésében és gesztusaiban is kirívó figurát. Összességében azt mondhatom, érdemes volt kiböjtölni ezt a szinkront.
Farkasbőrben (szr: Balog Mihály, stúdió: Balog Mix) - magyar hangok
Nem egyszerű eset a Farkasbőrben. A furcsa narratíva is hozzájárult ahhoz, hogy az első résznek különös hangulata legyen, az pedig csak fokozta ezt az érzést, hogy Mark Rylance-ről nem tudtam megmondani, hogy milyen idős karaktert játszik. A sminkesek valahol az idős és a középkorú között hagyták a figurát, ez pedig bennem diszkomfort érzetet kelt.
A nemrég Oscar-díjat nyert színészt Csankó Zoltán szólaltatja meg, és azt kell mondjam, nagyon szépen levette Rylance mozdulatait, hangjával követte a mimikát és tényleg azt hallottam tőle, amit a szereplő arcáról is le tudtam olvasni. Sikerült átadnia az érzéseket, végig finom, visszafogott volt és egy másodpercre sem villant be se Bobby, se Negan és egy ilyen ismert hang esetében mindig öröm, amikor olyan játékot hallok, ami az adott epizódban teljesen elfeledteti velem a korábbi szinkronmunkáit.
Damian Lewis, mint VIII. Henrik, ezúttal Makranczi Zalán hangján szól, és bár nem sok jelenete volt az első részben, az ezekből is hallatszott, hogy jó, izgalmas választásnak ígérkezik, ahogyan Mark Gatisshez Dézsy Szabó Gábor, akinek a hangjában végig ott volt a sejtelmesség, ettől pedig még jobban rásimult a Sherlockot is megjárt brit színészre. Nem számítottam arra, hogy ennyi különlegességet találok majd a Farkasbőrben szinkronjában, hiszen papíron nem ilyennek tűnt. De ebből is látszik, hogy nem szabad előre ítélkezni.
