Az RTL Klub főzős műsorának második etapja több szempontból sem hasonlított az elsőre és sajnos ez sokkal inkább kritika, mintsem pozitívum. A bemutatkozó szezon az elmúlt időszak egyik, ha nem a legjobb magyar tévés élményét okozta és újra megkedveltette velem a gasztroversenyt, azt a realityformát, amelyért régen nagyon is odavoltam, de mostanában egyik, általam kedvelt képviselője sem tudott újat felmutatni. Emiatt hanyagoltam is ezt a témát, amibe úgy látszik az én szemszögemből jókor, jó emberekkel csapott bele az RTL.
Az első évad élvezetes, izgalmas és feszes szerkesztése után idén sajnos elég lazára fogták a gyeplőt, sokszor voltak közepes, már-már unalmas részek és szerintem nagyon nem tett jót nem csak a műsornak, de a benne szereplőknek sem, hogy felhizlalták 33 epizódosra az elsőben még csak 25 részes évadot. Az ünnepnapok miatt előfordult az is, hogy egy-egy adáshét csak négy napos volt, ami szerintem a selejtezőben kimondottan kiszúrás volt azokkal szemben, akik öt napot főzve jutottak a középdöntőbe.
A formátummal, amit a második évadra megváltoztattak nem az volt a legnagyobb probléma, hogy esetleg nem volt teljesen fair a selejtező lebonyolítása. A gondok a középdöntőnél kezdődtek, de mondhatnám akár azt is, hogy csak ebben a műsorszakaszban voltak jelen. Az, amit láttunk, az amit mutattak roppant szórakoztató volt, élvezetes és izgalmas, viszont elkövették a készítők azt a hibát, hogy az első szezon sikerén felbuzdulva elnyújtották az egészet, mint a rétestésztát.
Nem egyszer az volt az érzésem, hogy ugyanazokat a köröket járjuk újra és újra, miközben érdemben nem igazán történt semmi. Nem arra gondolok, hogy ne lett volna vita, kiborulás vagy vicces pillanat. Ezekből mind kaptunk bőven, nagyon is élveztem egyes szereplők konfliktusait (amiket nagyrészt Ilona és András generáltak), beszólásait és persze ételeit, de a verseny menetét tekintve nagyon sokszor tűnt úgy, hogy oké, főznek, de igazán nincs tétje a dolognak. A középdöntő első nagy feladata után ugyan kiestek páran és utána is lemorzsolódtak, de ez olyan lassan történt, hogy szinte kapkodásnak hatott a döntő hete, ahol adásonként kiesett két-két versenyző.
Összességében azt tudnám elmondani, hogy az, amiért az első évadban megkedveltem a műsort, az az ízvilág az új évadban is jellemezte, de a találás annyira megváltozott, hogy ez néha az élvezhetőség rovására ment. A szereplők, a zsűri, a feladatok és a megoldások voltak olyan jók, mint az előző etapban, csak a feszesebb tempó hiánya miatt valahogy az évad második felében egyre kevésbé éreztem indíttatást arra, hogy élőben, a tévében kövessem az epizódokat.
A második évaddal kapcsolatban az volt még az érzésem, mintha kevesebb szerepet kapott volna az ízlelés és furcsamód a kész ételek kiértékelése. Egyrészt a párbajfeladatok között a tavalyival ellentétben idén nem kellett kóstolás alapján fűszereket, alapanyagokat felismerni, ezt hiányoltam, illetve úgy tűnt, még kevesebb időt kap egy-egy étel kapcsán a zsűri véleménye, mint az első évadban
A pozitívumokról is érdemes szót ejteni, mivel akadt pár, amit jó lenne az új évadban is viszontlátni. A külső helyszínen történő főzés ugyanis szerintem telitalálat volt. Ezek a részek sokkal izgalmasabbak, érdekesebbek voltak, mint a gyakran egysíkú stúdiós főzések és néha többet kihoztak a versenyzőkből az éles, éttermi helyzetek, mint amikor csak a zsűrinek kellett főzniük. Annak a zsűrinek, ami szinte pontosan ugyanolyan jól működött, mint tavaly, talán csak annyit rónék fel, hogy Fördős Zé túlságosan is dominált, háttérbe szorítva a többieket. Nincs semmi bajom Zével, félre ne értsetek, korrekt és kedvelhető pali, a Street Kitchen meg nagyon jó, csak úgy látszik rá osztották a műsorvezetői és szószólói feladatot, ami több képernyőn eltöltött perccel jár.
A műsor sok tekintetben hozta azt, amit tavaly és én is képes voltam ismételni. Ugyanis az első évadban Marcinak drukkoltam, aki a harmadik lett, idén pedig Eszternek, aki szintén harmadik helyen végzett. A döntőt nem élveztem annyira amiatt, hogy két, számomra mondhatjuk közömbös játékos vívta és szerintem nem is volt olyan pörgős, mint a Rozina-Kálmán párharc, de így is tudtam kinek szurkolni és bejött a tippem, bár sokkal necesebb volt a helyzet. A konyhafőnök második évadát Domi nyerte, aki egyszer sem párbajozott és végig egyenletesen magas színvonalat képviselt. Gratulálok neki!
A képek forrása: A konyhafőnök Facebook oldala, RTL Klub Sajtóklub
