Az RTL Klub-nál nem vártak őszig arra, hogy újra az étlapra tegyék a tavalyi év egyik legjobban sikerült saját gyártású műsorának új évadát. A konyhafőnök nem egy az egyben valamelyik külföldi, hasonszőrű főzős reality formátuma alapján készült, hanem a főként az angolszász országokban nagy hagyománnyal rendelkező műfaj népszerű képviselőiből gyúrtak egy olyan masszát, ami gond nélkül csúszott le a magyar tévézők torkán.

 A külföldi, A konyhafőnökhöz hasonló stílusú és formátumú műsorok nem nagyon hoztak eddig sem lázba és szerintem később sem fognak, mivel pont az hiányzik belőlük, ami az RTL Klub-os műsorban megvan. Ez pedig a magyar ízvilág. Tudom, hogy nem ésszerű, ha egy külföldi főzős műsor hibájaként azt hozom fel, hogy nincs benne a magyar íz, de pont a kulináris kapocs hiánya, a tőlem túlságosan is távol álló ételkultúra miatt sem a MasterChef, sem semelyik másik ilyen főzős műsor nem tudott megfogni.

 A konyhafőnök második évados, a tervezettnél szerintem korábbi visszatérésnek nagyon örülök, persze az évad végén nem biztos, hogy olyan boldog és elégedett leszek majd, mind az első fináléjakor, mivel jó pár változást megléptek a készítők, amik hosszú távon nem biztos, hogy annyira kifizetődőek lesznek. Ki tudja persze. Az egyik, ami nem tetszik az új évadban, hogy hosszabb lett a tiszta műsoridő, azaz nem csak a reklámszünetek miatt tart több mint egy órát a műsor.

 Az érdekes a játékidővel kapcsolatban az is, hogy nem azért lett hosszabb, mert behoztak valami extra csavart vagy változtattak a műsor menetén, hanem azért, mert az első évadban alkalmazott feszes, tempós vágást idén lazábbra vették. A zsűriről, a versenyzőkről, a kóstolásról és a véleményekről is több anyagot kapunk, amik önmagában lehet, hogy csak egy-két másodperccel hosszabbak, mint korábban, de ez a sok kicsi nyújtás összeadódik és nagyjából tíz-tizenöt perccel is megtoldotta a játékidőt.

 Az új évad premierjével kapcsolatban azonban csak ennyi negatívumot tudok mondani, mivel egy az egyben ott folytattuk a színvonalat, a lendületet és a hangulatot, ahol tavaly abbahagytuk. A zsűri hozza a szokásos formáját, Fördős Zét az első évad óta nagyon megkedveltem, nézem is a műsorait, blogját, továbbra is laza és közvetlen. Vajda Pierre a hosszabb játékidő mellett sem kap sokkal több szerepet mint tavaly, de azért így is odaszólt egy-két játékosnak, érdemben azonban sajnos nem sokat tett hozzá az első részhez, pedig tavaly, amikor rendesen kapott szereplési lehetőséget, akkor roppant szórakoztató jeleneteket csinált.

 A zsűri séfje viszont az első évad vége felé mutatott laza stílusa helyett ebben az első részben ismét színpadias volt és látszik rajta, hogy valamilyen szerepet játszik. Ez persze nem lenne gond, minden realityben ki vannak osztva a szerepek, ha nem is direkt utasításként, de a zsűri kiválasztásánál erre szoktak ügyelni. A konyhafőnökben viszont ezen még dolgozni kellene, bár előre felvett adásoknál ez szinte kivitelezhetetlen, mindenestere idegennek hatnak Bernáth József gesztusai, főleg annak tekintetében, hogy az első évad végén pont ráérzett arra, mennyire lehet laza amellett, hogy a szigorából ne veszítsen semmit.

 Az első rész játékosai között van egy-két szimpatikus, de összességében semmi olyat nem láttam, ami elnyerte volna a tetszésemet ételek tekintetében. Az apró hibákat leszámítva ez a premier nem volt rossz, annak kifejezetten örülök, hogy a műsor szinte semmit sem változott, ugyanazt hozza, amit eddig, csak az adásidő derekán kellene a szíjat kicsit szorosabbra húzni, mert habár egy rész alatt ez még nem volt vészes, de hosszabb távon, pláne huszonöt helyett harminchárom rész alatt unalmassá, vontatottá tud válni a műsor, ha nem jól szerkesztik.

A képek forrása: A konyhafőnök Facebook oldala