A bejegyzések címeit elnézve picit mániám lett ez a fajta sorszámozás. Gondoltam, ha a sorozatoknál ezt használják, miért ne lehetne egy sorozatokkal is foglalkozó blogon is így rendszerezni a cikksorozatokat.

 Az új rovat, ahogyan a címéből is kiderül a magyar tartalmakkal fog foglalkozni, legyen szó sorozatokról, vetélkedőkről, showműsorokról, realitykről, egyszóval bármi magyar gyártásról. Ne kritikát várjatok, mert egyrészt a kiválasztott műsorok zömét nem találom az interneten, másrészt mindent nem is szeretnék megnézni. De akkor mégis miről lesz szó? Tehetitek fel a kérdést jogosan. Az új rovatban kicsit szemügyre vesszük az egyes műsorok, sorozatok alapötletét, színészgárdáját, készítőit, a gyártó csatornát és a legtöbb érdekes vagy a mai fiatalság számára ismeretlen (igen, magam számára is újdonságot jelentő) finomságokat.

 Az első saját gyártás, amivel foglalkozni fogunk az a Magyar Televízió első sikeres sorozata, A Tenkes kapitánya. Az 1957-ben megalapított közszolgálati tévécsatorna csak 1963-ban fogott hozzá tévésorozatok készítéséhez. Persze furcsán hangzik, hogy hat év kellett ahhoz, hogy a ma alapvetőnek számító szórakozási forma első darabját bemutassák Magyarországon, de nem szabad elfelejteni azt, hogy a nulláról kellett felépíteni az első magyar televíziós társaságot. A nézőkben a viszonyítási alap hiánya miatt nem is volt igény az akkor még kvázi ismeretlen műfaj iránt. Arról nem is beszélve, hogy a technika sem az adó, sem a vevő részéről nem volt olyan fejlett és könnyen elérhető, mint manapság.

 Az 1960-as esztendők azonban nem csak egy fronton hozták meg a változást a nézők életében. A '60-as évekre a köztévének több, mint ötvenezer előfizetője volt, akik fekete-fehérben élvezhették a Televízió Képes Híradóját, a Telesportot, a szilveszteri műsorokat és az 1961-ben indult Ki mit tud?-ot. A húzó műsorok kevésnek tűnhetnek, de fontos megemlíteni, hogy 1958-ig csak négy adásnap volt, s csak 1987 után töltötte meg tartalommal az egész hetet a Magyar Televízió. A tovább mögött folytatom a bejegyzést.

 Az 1964-es év nem csak az első, saját gyártású tévésorozat miatt volt emlékezetes, hanem azért is, mert ebben az évben volt az első műholdas közvetítése is a csatornának, amikor is a Tokiói Olimpiáról vetített versenyszámokat. A köztévé múltidézésében azonban itt meg kell állnunk, s kanyarodjunk A Tenkes kapitányához.

 A sorozatot, habár 1963-ban készítették, csak 1964-ben mutatták be. A forgatókönyvet Örsi Ferenc írta, aki a történetből azonos címmel, saját írása nyomán regényt is írt. A Tenkes kapitányát Fejér Tamás rendezte, akit A beszélő köntös vagy Az öreg bánya titka című filmek és sorozatok miatt ismerhettek.

 A Tenkes kapitánya középpontjában Eke Máté (Zenthe Ferenc) áll, aki egy kuruc brigadéros (Zentai Ferenc) parancsára összegyűjti a Dél-Baranyában élő szegényeket, hogy portyára induljanak a Siklós környékén élő labancok ellen. A Rákóczi-szabadságharc idején játszódó sorozat költségvetése egyébként elég szűkös volt, ami többek között azon is látszik, hogy a látványosabb csatajeleneteket Bán Frigyes 1953-as Rákóczi hadnagya című filmjéből kölcsönözték. A tizenhárom epizódból álló sorozat játékideje részenként fél óra volt, s az első részt, A vérdíj címűt 1964. január 11-én mutatták be.

 Az azért mégsem járja, hogy ne lássak egy képkockát se abból a sorozatból, amiről bejegyzést írok, ezért az első epizódot, ami körülbelül olyan hosszú játékidejű, mint egy szitkom, megnéztem. S azt kell mondjam, hogy érthető, miért lett ez régen olyan sikeres, sőt, miért olyan kultikus mind a mai napig. Az akkori filmekre jellemző színészi mozdulatok, gesztusok visszaköszöntek az első részben, de nem olyan kirívóan, hogy elijesszenek. Sőt, az a helyzet, hogy tetszett, s ilyen rövid etapokban kellően szórakoztató és izgalmas is lehet. A történelmi-kaland téma miatt érdekelne is, amihez kapunk egy kis humoros körítést, s korrekt megvalósítást. Úgyhogy nincs szégyenkezni valója a sorozatnak, főleg úgy, hogy elsőre ilyen jó dolgot sikerült csinálniuk a köztévénél.

 A sorozatban játszó színészeket is érdemes megnézni, ugyanis elég impozáns listát találunk, amin szerepel többek között Pásztor Erzsi, Szabó Gyula, Pécsi Ildikó, Tordy Géza, Juhász Jácint és Szilágyi István is.