Egyre jobban divatba jönnek az olyan sorozatok, amiknél nem kell heteket várni az epizódokra, hanem az összes részt egymás után le lehet darálni. A televíziós csatornáknál a nézettség szempontjából fontos, hogy sokáig lekössék a nézőket. Az internetes videótékák, ha nevezhetem így őket pedig abban látják a sorozat új generációját, hogy az elkészített részeket egyszerre elérhetővé teszik.
Ilyen téren nem egy sorozatot láthattunk, amit kétség kívül a Netflix indított be minőségien. Elég csak a House of Cards című Kevin Spacey és David Fincher nevéhez is fűződő brit adaptációra, vagy az elkaszált, majd újrakeltett Arrested Development-re gondolni. Annak ellenére, hogy elismerem a House of Cards minőségét, és jelentőségét, mint sorozat, nem érzem igazi sorozatnak. Nálam egy széria pont attól az, ami, mert kis adagokban kapjuk meg, és benne van a cliffhanger keltette várakozás. Az epizód a legizgalmasabb résznél ér véget, ezzel is kíváncsivá téve a nézőt, illetve rávenni arra, hogy a következő részt is nézze meg. Nekem ez hiányzik az ilyen sorozatokból.
Az Amazon is beállt a Netflix mögé, saját gyártás plusz ismert név vonalat követve. Viszont azt találták ki, hogy nem egy sorozatot készítenek, és azt teszik elérhetővé, hanem leforgattatnak jó pár pilot-ot és megszavaztatják a nézőkkel, melyiket rendeljék be sorozatnak. Ezzel előzetesen fel is mérik, melyik a népszerű.
Így rendeltek be öt sorozatot, két szitkomot (Alpha House és Betas) és három gyereksorozatot (Annebots, Creative Galaxy, Tumbleaf). Az Alpha Houe egyik főszereplője John Goodman, a sorozat pedig négy aszociális szenátorról szól, akik közösen bérelnek egy házat. A Betas pedig a Szilikon Völgyben játszódik, ahol négy barát megpróbálkozik egy új mobil közösségi hálóval.
