Az idei szezon első olyan sorozata nálam a Revolution, ami a kampányvideók és képek után hozta azt a hangulatot, amit hozzáképzeltem és a megvalósítás is egészen jóra sikeredett. A minőség már csak amiatt is adott kellett, hogy legyen, mivel az utóbbi idők egyik legfelkapottabb és legjobb sorozatkészítője, producere is közreműködött a Revolution létrejöttében. J.J. Abrams kétségkívül a sorozat egyik húzó neve, még annak ellenére is, hogy csak produceri feladatokat lát el, hiszen az alapötlet nem tőle származik, és a pilot részt sem ő rendezte. Az alapötlet az Odaát alkotójától, Erik Kripkétől származik, az első részt pedig nem kisebb név, mint a Vasember rendezője, Jon Favreau.
Az alapfelállás az, hogy a világon mindenhol elmegy az áram, semmi se működik. Autók állnak meg, akkumulátorok merülnek le, a konyhai gépektől kezdve minden elektromos berendezés tönkremegy. A világ pedig tizenöt év elteltével visszatért a kezdetleges élethez, vadásznak, halásznak, növényeket termesztenek. Mindezeket puszta kézzel vagy a legkezdetlegesebb technikai felszereltséggel. Ez viszont túl szép lenne a gonosz, és rendfenntartó szerepet ellátó Miliciák nélkül. Adót szednek, félelmet keltenek az emberekben és uralkodnak felettük.
A sorozat úgy kezdődik, hogy mindenki éli az életét, főz, televíziót néz, telefonál, autót vezet. A békés képsorokat azonban megszakítja az, hogy az aktuálisan figyelt család családfője megérkezik és verejtékben úszik, arcán pedig a kétség és az elkeseredettség ül. Felesége rövid kérdéseire nem válaszol, csak ránéz és ebből lehet sejteni, hogy valami olyan dolog fog történni a világgal, ami megrendítő lesz. Miközben a laptopról próbál valamit letölteni a férj hirtelen szakadozni kezd az áramellátás és rövid időn belül megszűnik az áram.
A sorozat azonban nem sokat időz ezen. A főcím után, ami szerencsére csak a Revolution szóból áll és annak szaggatott megjelenéséből nem zökkent ki a ritmusból. A főcím után azonban kiderül, hogy a sorozat tizenöt évet ugrik az időben és már abba a világba érkezünk, ami az áram eltűnése után keletkezett. Az emberek gazdálkodnak, próbálják ellátni magukat és a kis közösséget, ahol élnek. A békét azonban a megérkező Monroe csapat szakítja meg. A kezdő képsorokban látott családfőért jönnek, hiszen nála van valami, ami segíthet visszahozni a régi világot. Azonban nem megy minden zökkenőmentesen.
A Monroe csapat elviszi a férj fiát, akinek a kiszabadítására elindul a férj lánya, a lány nevelőanyja és a helyi "okos", később kiderül, hogy a Google cégnél dolgozott. Ők hárman útnak indulnak, hogy megtalálják a férj testvérét, hiszen csak ő tud segíteni nekik kiszabadítani a Miliciától a fiút.
Akciódús jelenetekben, lövöldözésben és olyan képsorokban, amikben a régi civilizált világot visszaveszi a természet nem volt hiány. A rendezés kiváló és az alapötlet is jó. A színészek számomra teljesen elfogadhatóak, mindenki jól játszik, annyira, hogy a rendezés és a zökkenőmentes párbeszédek, jelenetek miatt az az érzésem volt, egy mozifilmet nézek.
A főszerepben egyébként Billy Burke, Tracy Spiridakos, Giancarlo Esposito, Zak Orth és David Lyons van. A sorozat szép nézettséget hozott, 11M-val tavaly csak az Egyszer volt, hol nem volt, a Touch és a The Smash kezdett. Ezek közül csak az Egyszer volt, hol nem volt képes tartani mind a szintet, mind a nézőket.
Értékelés: A Revolution annak ellenére, hogy nem kimondottan J.J. Abrams sorozat nekem a Lost-ot juttatja eszembe. A technikai megoldások nélküli világ, ahol az emberek mégis megpróbálnak valamit létrehozni, gazdálkodni és azért alkatrészekből csak összeállítanak valamiféle gépet. Az első rész végén volt a legjobban érezhető számomra a Lost hangulat, hiszen a kicsit misztikus szerkezet, ami beindította végülis a számítógépet, és a jel, kicsit Dharmás, a pár soros üzenetváltás pedig azt jelzi, hogy megint van valami a háttérben.
8/10
