Az általunk és blog olvasói által is legjobbnak vélt magyar sorozat (és szitkom?) új évadát nagyon vártam, mivel az előző szezonra ki mertem osztani a maximális pontszámot. Egyszerűen minden tökéletes volt, zseniális poénok, egyre jobban működő karakterek és olyan egyedi hangulat, ami miatt beleszerettem. Az évadzárót nagyon odatették és nem mondom, hogy sejtettem, de várható volt, hogy nem ugorják meg ezt a szintet újra.
Érdekes módon a második évad dupla kezdése nagyon tetszett, talán azért is mert érezhető volt rajta, hogy picit tapogatózik az író hármas, hogy mégis milyen stílusú humort mutassanak, s nem mertek annyira radikálisak lenni. Az első szezon picit bürokratikusabb témájú részei után egyre jobban kanyarodtunk a random poénok felé, és a második szezon azért is vízválasztó, mert a közigazgatást parodizáló jelenetek, élcelődések helyett előtérbe kerültek az irodáktól teljesen szokatlan helyzetek (mint a meteor-becsapódás, varázsitalok, vagy épp a reklámfilm forgatás).
Szó se róla, a hasamat fogtam a nevetéstől ezeknél a részeknél is, és felüdülés volt végignézni őket. Csak elgondolkoztam azon, hogy az első évados iránytól mennyire különbözik az, amit a másodikban hoztak, mennyire más lett a humor forrása. Az első részeket (sőt mindegyiket) a mai napig képes vagyok újranézni, egyszerűen olyan finom utalásokkal van tűzdelve, amik bizony görbe tükröt állítanak a magyar állami szerveknek. Ez pedig hiányzik, mert hiába volt benne a második szezonban is, ha nem olyan fokon, mint régen.
Nem csak a humor, hanem a karakterfejlődés és a színészek játéka vitt rá arra, hogy kiosszam a maximális pontszámot. Akinek bejönnek ezek a poénok, vagy megkedvelt egy szereplőt nem hiszem hogy kaszálni fogja a Munkaügyeket, bármerre is indulnak el az írók. Főleg azért mert a második etapban egyenletes, mindig szórakoztató színvonalat kaptunk, amit megspékeltek még kidolgozottabb karakterekkel teret engedve az elismert színészeknek, hogy ne csak játsszanak, de élvezzék is azt, amit csinálnak. Ez pedig nagyon látszik, s ezért is ilyen jó a második évad.
Elnézést a terjengős bevezetőért, nem akartam ilyen sokat írni, de megfogalmazódott bennem pár gondolat miután megnéztem az új epizódot. Az a helyzet, hogy a bürokratikus vonal ebből a részből kimaradt és megint egy olyan dolgot tettek a középpontba, ami nem csak a sorozattól, de az irodától is elüt. Talán most először volt az, hogy nem élveztem egy Munkaügyek epizódot annyira, mint amennyire szerettem volna.
Kaptunk poénokat, el is mosolyodtam, de igazán kacagni, nevetni nem tudtam, ez pedig számomra minőségi visszaesést jelenet olyan részek után, amiken könnyesre röhögtem magam. Ebben az epizódban János a központi figura, aki hozza saját magát, habár nem emlékszem, hogy vett-e be gyógyszert...
Ennek a résznek a hibája az unalmas történet, emiatt nem volt olyan jó, ütős. Mondom, lehet én vártam sokkal többet, és már-már olyan magasságokat akartam látni, amiket nem tudna egyik sorozat sem, de mégiscsak közepes évadkezdés volt. Igaz, hogy a szereplők hozták a tipikus jegyeiket, szófordulataikat, de valahogy nem működött olyan fokon az egész, ahogy a korábbi részekben. Talán túl sterilek lettek, nem tudom, valahogy úgy éreztem magam, mintha egy olyan sorozatot néznék, amit csak megszokásból nem vettem le a listáról. Tudom, kövezzetek meg.
A nekem bejövő poénokat Elvira (molinós) és Róbert (zsákos) hozta, a többin csak félmosolyra húztam a számat. Érdekes még az is, hogy az előző évad úgy ért véget, hogy regionális szintre emelték az iroda hatáskörét, azaz nagyobb felelősség, munka hárul rájuk. Ebből semmit se láttunk, s nem igazán tetszett, hogy random epizóddal kezdték a szezont.
Értékelés: Azért vagyok ennyire szigorú és emelem ki a negatív dolgokat, mert nagyon tetszik a Munkaügyek és én is az egyik legjobb magyar sorozatnak tartom. Azokkal a szériákkal pedig kritikusabb az ember, amelyek nagyon jó minőséget hoznak és bizony rosszul érzi magát, ha nem látja azt a dinamikát, amit megszokott. Az előző írásban megadott tíz pont nem csak az évadzárónak, hanem az egész szezonnak szólt. A mostani pont pedig csak a premier minőségét lövi be.
7/10
