A tehetségkutatók ugyanolyan népszerűek Magyarországon is, mint a világ többi részén. Az emberekben van egyfajta kíváncsiság és érdeklődés valami új, jobban mondva valaki új, eddig ismeretlen tehetség iránt, s szeretnének ott lenni azok között, akik először látják vagy hallják a következő világhírű énekest, zenészt vagy táncost. Persze ennek a fonákja is ugyanúgy része ezeknek a műsoroknak, s nem véletlen, hogy a legtöbb műsor pont a másokon, az énekelni/táncolni nem tudókon szórakozók igényeit elégíti ki. Nem utolsó sorban viszont dramaturgiai oka is van annak, hogy a tehetségesek a válogató adások végén, míg egy bohózat szereplőinek is beillő versenyzők a részek elején kapnak játékidőt.

 Az ilyen műsorok minden hibájukkal együttvéve is a legnézettebbek között vannak, s az lenne a csoda, ha nem egy tehetségkutató lenne a hét, a hónap vagy az év legtöbb embert érdeklő műsora. Hogy ez most jó-e vagy sem, azt mindenki döntse el maga, de tény, hogy egy jól megszerkesztett és érdekesen összeválogatott versenyzőkből álló évad tud nagyon is szórakoztató lenni. Persze, tudom, Magyarországon nincs szükség ennyi tehetségkutatóra, pláne nem évente, de ezek nem is kimondottan azt a célt tűzték ki, hogy most aztán felfedezzenek évadonként tíz vagy több tehetséges énekest. Ezek a műsorok, az én véleményem szerint nem mások, mint csak szórakoztató tartalmak, kvázi realitysorozatok, amiknek adott esetben versenyre fazonírozott formátuma van. De nem tagadhatom le azt sem, hogy azért sikerül az ilyen műsoroknak a magyar zenei életbe küldeniük jó pár tényleg tehetséges előadót. A probléma inkább azzal van, hogy sokkal több a középszer, a nem rossz, mondhatnám jó énekes, de olyan, akire felkapnám a fejem és libabőrös lennék a hangjától nagyon kevés van. Ez az, amit inkább felrónék a tehetségkutatóknak, mintsem betiltanám őket.

 A két országos kereskedelmi adó az énekes és zenés formátumok zömé megvásárolta, így elég nehéz helyzetbe hozta a közszolgálati tévéadót, akinek egy esetleges bulvárszelet adó, milliós nézettségű műsor nagyon is jót tenne. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha nincs olyan új ötlet, amit megvásárolhatna, akkor miért nem frissít fel egy régi, saját kézben levő produkciót, mondjuk a Ki mit tud?-ot vagy a Táncdalfesztivált? Jó kérdés, de szerintem ezzel a lépéssel inkább az idős korosztályt tudná megmozgatni, s csöbörből vederbe esne az MTVA. Azonban, hogy ne maradjanak showműsor nélkül, léptek egy érdekeset és egy rétegtémát vettek elő. Ez a komolyzene.

 A köztévé Virtuózok címmel készít saját gyártású tehetségkutatót, amiben zenészeket keresnek. Az ötlet nem hangzik rosszul, s láttuk már a Csillag születikben is, hogy milyen fel nem fedezett tehetségek vannak az országban, de mégis meg van az a veszélye, hogy a nem annyira populáris és kevésbé bulváros téma miatt nem sokan lesznek rá kíváncsiak. Nem azt mondom, hogy a klasszikus hangszerekkel nem lehet olyat alkotni, ami megfelelne a mai ízléseknek, csak az előítéleteket azért nem olyan egyszerű levetkőzni. A köztévénél őszre tervezik a műsort, s ugyanúgy havi egymillió forintot lehet vele nyerni, mint a kereskedelmi adóknál megszokott formátumokban.

 A zsűri négy tagú lesz és nemzetközi szinten is elismert szakmai kiválóságokból fog állni, de neveket egyelőre nem árultak el. A Virtuózokba olyanok jelentkezését várják, akik vagy valamilyen klasszikus hangszeren tudnak játszani, vagy klasszikus éneket tanultak. Az mindenképpen jó, hogy nem kötelező valamilyen hangszeren játszani, így azokat a nézőket is megnyerhetik, akik az éneket jobban kedvelik. A műsorban annak ellenére, hogy klasszikus zeneműveket adnak majd elő, lesznek szimfonikus zenekarra írt filmzenék is.

Kép: virtuozok.hu