Person of Interest - a második évad

2014. március 29. - Jasinka Ádám

 A Person of Interest című sorozatot bármennyire is szeretem, valahogy elúsztam a második évadával és a javában zajló harmadik szezonos események árnyékában hoztam fel magam az elmaradt epizódokkal, de ugye nem kell mondanom, mennyire megérte. Az egyik legjobb országos dráma sorozat ez szerintem, s mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a tucatkrimiknek otthont adó amerikai csatornán, a CBS-en tud olyan minőséget, ami után mind a tíz ujjunkat megnyalhatjuk.

vlcsnap-2014-03-27-17h54m40s125.png

 Az első évadot is sokan dicsérték és én se nagyon tudtam egy rossz szót se szólni róla, mert tényleg roppant izgalmas és feszültséggel teli részeket készítettek. Az évadzáró és a cliffhanger viszont nem ütött akkorát és nem is hozott annyira lázba, mint más, a sorozatért rajongó nézőket. A második évad eleje persze szépen megválaszolt pár kérdést és minőségben ott folytatták, ahol abbahagyták az első etap végén, csak valahogy a hatodik rész környékén belefutottam egy-két érdektelen epizódba, ami miatt parkolópályára került a sorozat.

vlcsnap-2014-03-29-10h23m27s139.png

 De újra elővettem és mennyire nem bántam meg, ugyanis olyan úton vezettek végig minket az írók ebben az évadban, amire érdemes volt benevezni. Persze nem csak az átívelő történetszál volt a középpontban, és ezért kaptunk heti ügyeket is, ami miatt külön dicséretet érdemelnek. A legtöbb sorozat beleesik abba a csapdába, hogy a filler, azaz történeti lyukakat kitöltő epizódoknak olyanokat választanak, amik se nem izgalmasak, se nem érdekesek. Ezeknél a részeknél azt érzem, hogy az írók csak szerették volna letudni ezeket és ez meg is látszik a történetükön és az ötletességükön. A Person of Interest ellenben mindig olyat hozott a második évadban, amivel meglepett, mert hiába volt banális egy számhoz tartozó filler epizód, ha olyan lezárást és körítést adtak mellé, ami kirángatta a sablonos formák közül a nézőt.

vlcsnap-2014-03-29-10h23m13s252.png

 Az évad második felében okosan és szépen rajzolták egyre részletesebben fel nekünk Harold karakterét, akiről érdekes dolgok derültek ki. Az első évaddal ellentétben viszont John-t nem nagyon piszkálták, ő maradt az a szereplő, aki Jack Bauer-esen megoldja a helyzeteket és a sorozat humorát is az ő megnyilvánulásai adták. Gondolok itt például a férj-feleség bérgyilkosos részre, amikor a nyílt utcán tette a nőt a csomagtartóba, vagy mikor lehúzta a fejükről a zsákot és rakta is vissza a sok duma miatt. Ezek a jelenetek, apró mozzanatok teszik igazán pikánssá a sorozatot, mert egyrészt nem zökkentenek ki a drámaiságból, a feszült történetvezetésből, de mégis viccesek annyira, hogy szórakoztassák a nézőt.

 Az új szereplők közül Shaw-nak nem igazán örültem, de az évadzáróra valahogy mégis megkedveltem, mert jó párost alkotnak John-nal. Összességében jobban tetszett, mint az előző évad, de a katarzist a második etap fináléja sem hozta, amit picit sajnálok. Annak viszont örülök, hogy az írók nagyon is tudják, hogy mi merre hány méter, és nem vaktában dobálóznak a visszatekintésekkel, részletekkel. Minden történeti elemnek jelentősége van és ebben az évadban sok kérdésre választ is kaptunk. A Person of Interest az egyik legjobb epizodikus dráma, nézze mindenki.

8/10

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása