A múltkori, daralistás bejegyzésnél azt írtam, hogy nem kezdek addig új sorozatba, amíg rendbe nem szedem és szintre nem hozom magam a nézett sorozatokkal, többek között a Person of Interest-tel vagy az Orange is the New Black-kel. A listát összeállítva vajon melyik sorozatokhoz nem volt kedvem? Igen, a listán szereplőkhöz. Jó, azért van ebben a mondatban egy kis füllentés, mivel a Brooklyn Nine-Nine-ból és a The Big Bang Theory-ból megnéztem pár epizódot.
Azt a fogadalmat, hogy nem kezdek új sorozatba, nem nagyon sikerült betartani, mivel kapásból három szériába is belenéztem, melyek közül az egyik a Looking. Az alapfelállást ismertem, de egy ajánlót se láttam, szóval nem tudtam, hogy milyen is lesz ez a melegekről szóló sorozat. Igen, jól olvastad, az HBO merész volt, és bevállalta ezt az ötletet, ami nem csak Magyarországon számít kényes témának. Nem fogok se társadalomkritikát írni, se valamelyik fél pártján kardoskoni, szimplán csak leírom a véleményemet a sorozatról, ami első blikkre bizony nem volt rossz.
A történet egy baráti társaságról szól, aki élik hétköznapi életüket; dolgoznak, pihennek és szórakoznak. A különbség csak az, hogy a saját nemükhöz vonzódnak, s emiatt teljesen más szemszögből látjuk azokat a hétköznapi problémákat (randevú, munkahelyi beszélgetések, párkapcsolati dolgok), amiket minden ember megtapasztal. Persze, nem egy olyan sorozat készült már, ami ezeket a különbségeket mutatja be. De szerencsére a Looking teljesen más oldalról közelíti meg ezt a témát. Nem azt kapjuk, hogy egy homoszexuális férfi elszigetelve, magányosan él egy olyan városban (világban?), ahol nem csak, hogy nehéz ismerkednie, de félnie kell attól, hogy mások hogyan viszonyulnak hozzá, kiközisítik-e, esetleg bántalmazzák azért, amilyen. Szó se róla, ebből az alapfelállásból is lehet érdekes és izgalmas dolgot csinálni, csak nem lenne újdonság, s az se jó, ha a melegeket folyton ilyen szerepkörben ábrázolják.
A tovább mögött folytatom a bejegyzést.
A Looking, ha azt veszem, hogy mik történtek az első részben, akkor egy könnyed romkom. A tipikus párkapcsolati köröket futjuk, de valahogy mégsem érzi klisésnek az ember, azt amit csinálnak, s nem feltétlenül amiatt, hogy nem hetero emberek a történet főszereplői. A hangulata laza, nincs benne az a feszültség, amit a legtöbb ilyen sorozatban a nézők nyakába borítanak, nincs kirekesztés, fújolás, erőszakoskodás, azaz nem állít görbe tükröt a társadalomnak. A tipikus, szerelmi szálas történetek sablon elemeit se a már látott formában kapjuk, s talán amiatt érdekes ennyire a Looking, hogy úgy tálalja ezt a témát, és úgy beszél a melegekről, mintha minden ember úgy gondolkodna, hogy az, aki valamiért más, semmivel se kevesebb ember a másiknál. Ez pedig ritka, mivel a legtöbb ilyen történetben ott az ellenpólus, a fanatista gondolkodású ember, aki gyűlöli, megveti a melegeket.
Az első rész összességében tetszett, a dramedy-s jellege miatt szórakoztatott. A szereplők el vannak találva, összeillenek és működnek a karakterek. A történet in medias res kezdődött, és szerencsére nem kisfilmszerűen vagy visszaemlékezéssel mutatták be a szereplőket, sőt, igazán nem is kaptunk képet róluk, csak pár morzsát hintettek el az írók. De mégis, valahogy összerakottnak és átgondoltnak éreztem ezt az epizódot. A hangulata, a könnyed lazaság tetszett a legjobban, amit ritkán csinálnak ilyen jól sorozatban.
7/10
