A jelenkor legnézettebb vígjáték sorozatáról érdekes dolgok jutottak eszembe és ezt a bejegyzést sem sikerül elsőre megírni. A hatodik évad szerintem legjobb része után úgy gondoltam, hogy ez az. Az íróknak sikerül végre megoldást találniuk arra, hogy mit kell ennyi szereplővel kezdeni és hogyan legyen újra olyan vicces a sorozat, mint az első évadokban. Azonban ezt nem sokáig tartották az írók, mivel az ezt követő epizódokban kevesebb poén, több dráma és kínos jelenet volt.
- How do I get 12-year-old girls excited?
Minden jó oldala ellenére ez a sorozat már nem az, amit én megszerettem. A geek-ség, Penny rácsodálkozása, vagy éppen értetlensége a fiúk dolgai iránt és Sheldon antiszociális viselkedése sincs már meg. Egyszerűen a sorozat átfordult az általam nem annyira kedvelt dramedy vonalra, az ilyen szeressük meg a szereplőket, legyenek aranyosak, haverkodjanak és közben legyen egy-két poén. Ezt érzem, mert egyszerűen nem tudom, hogy miért csináltak érző, másokkal törődő embert Sheldonból és miért házasodott meg Howard?
A The Big Bang Theory számomra egy második How I Met Your Mother lett és nem tetszik, mivel a CBS másik vígjátékát is emiatt a haver szitkom jellege miatt nem szeretem. A How I Met Your Mother-nél még elnézem ezt, mivel ilyen sorozatnak tervezték, a The Big Bang Theory története viszont átváltott egy ilyen sorozattá és a nézőknek tetszik. Ez pedig tudjuk, mit jelent. Az írók azt hiszik, jó amit csinálnak és a csatorna az új évadok berendelésével pedig azt mondja, jó ez, csináljátok még az ilyen részeket.
A problémám a sorozattal a kínosság. Mert az jó, a humor szempontjából, ha a szereplők kerülnek kínos helyzetekbe és azon nevetünk, viszont amikor én érzem magam, mint néző kínosan egyes jeleneteknél akkor ott már valamit nem jól csinálnak az írók. Az erőltetett lazaság, amit el kell játszania a Leonard-ot alakító színésznek, vagy éppen Raj már unalmas „barátnőt akarok szerezni” történetei. Howard karaktere a házassággal unalmas lett, Penny pedig a két új hölgy szereplő miatt klisésnek és fakóbbnak tűnik. Bernadett vékony hangja unalmas, mivel nem tud többet hozzátenni a sorozat élményéhez, csak azt, hogy parancsolgat Howard-nak és olyan hangja van, mint a fiú anyjának.
Sheldon egyszerűen már nem Sheldon, nem csak magával foglalkozik, nem ragaszkodik annyira a rigolyáihoz és nincs meg a kekeckedése sem. Amy az egyik olyan karakter, sőt az egyetlen szerintem, aki nem rossz, viszont mivel semmi újat nem tud azon felül, hogy szerelmes Sheldon-ba ő is unalmas.
A The Big Bang Theory-t nehogy azt gondoljátok, hogy nem szeretem, sőt, az egyik kedvenc vígjáték sorozatom és ezért is bosszant, hogy „elrontották” az írók. Chuck Lorre, aki kitalálta nem csak ezt, hanem a Two And a Half Man-t is valahogy a sokadik évadban járó sorozataival befürdött nálam. Nem a nézettségnél, mivel nézik ezeket a sorozatokat, egyszerűen nekem a Charlie Sheen nélküli sorozat nem tetszik, sőt nem vicces.
Értékelés: A hatodik évad tizenkilencedik része egy közepes rész volt. Ha ezt egy másik szitkomban adták volna le, más szereplőkkel nem nézték volna ennyien szerintem. A szereplők nincsenek az egyetemen, nem ott esznek, nem ott beszélgetnek. A képregényboltban is csak állnak, válogatnak, majd váltnak is a jelenetek között. A nézettség egy dolog, a minőség pedig egy másik.
6/10