A Go On az egyik az általam megnézett idei szitkomok közül, ami a legjobban tetszik. Érdekes és mindenképpen szerethető. Nem igazi szitkom, inkább dramedy, de pont ezért jó. Nem sablonos és még friss. Lehet, hogy a hetedik évadban már unalmas lenne, de most tökéletes. A Ben and Kate is hasonló, drámás szitkom, viszont az nem tetszik, vicceset nem találtam benne. Az Animal Practice második részét nem láttam, nincs rá időm és nem is tetszett az első annyira, hogy megnézzem a további részeket. A The Neighbors hiába nem a legjobb, és nem közönségkedvenc jobban tetszik, mint a Ben and Kate. Úgyhogy ha becsúszik még egy-két idei új szitkom, akkor még változhat, de eddig a Go On az első és a The Neighbors a második. Persze a teljes listán nem ilyen első helyeken állnak, ez is megér egy posztot majd.

 A Go On viszont nem engedett a minőségből. A poénok és az érzelmi szál is ugyanúgy megvan, mint az első részben. Kellemes és szórakoztató sorozat. A színészek jók, a karakterek szerethetőek és az írók is jól dolgoznak. A terápiás csoport egy jó terep, és be is játszák ezt a teret, hiszen a terápiás csoportnak együtt és tagoknak külön is jelentős szerepe van.

 Ryan King (Matthew Perry) érzelmi problémája, emberekkel való kapcsolata és régi valamint új éne közötti különbségek hasúlyosak. De a drámázás nem annyira nyomulós, ha egy-egy komolyabb emberi probléma, vagy érzés kerül középpontba azt többnyire nem viszik el a sírásig, csak éreztetik a súlyát. Könnyed, vicces megoldások születnek, mindenképpen személyiségformáló gondolatok. Mondjuk ezt bele kellett látni.

 A sorozat szimplán annak is jó, ha van az embernek pár perce és valami vicceset szeretne látni, de nem káromkodást, és vagy obszcén jeleneteket. Annak is megvan a helye és ideje. Az előző bejegyzésben, amiben a sorozatról írtam, egy közepesnél jobb pontszámot adtam, hiszen az első két rész nagyon jó volt. Sírva nevetős. A mostani részek viszont nem ennyire nevetősek, inkább szerethetőek. Nem tudok más szót rá, megkedveltem a sorozatot és a karaktereket. De valahogy azt érzem, a felnevetős poénok kevesebbek voltak.

Értékelés: Az idei újoncok egyik legjobb szitkomja. Kellemes, mosolygós, könnyed humor. Együttérzős pillanatok és jól időzített mimika. Jól összerakott, megírt sorozat. Nem az a hű de jó, amit megnézek akárhányszor, viszont valamiért nézem, behúz és érdekel. Matthew Perry jól választott.

7/10