Véget ért, és nem fukarkodom a jelzőkkel, a 2011/12-es szezon új, és legjobb szitkomja. Nálam magasan a dobogós helyek közelébe ért, s talán csak olyanok előzik meg, mint az időközben bitang megerősödő Veep, vagy az angol My Family vagy a Blackadder, esetleg a Modern Family. De mindenképpen egy erős és számomra élvezhető és vicces sorozat ez a 2 Broke Girls.
Az első részektől kezdve eszméletlen lehengerlő egy sorozat. Nem azt mondom, hogy értelmiségi, mint az Office, de engem taszítanak az ilyen, számomra erőlködő poénos sorozatok, ezért is lehet engem megnyerni az ilyen egyszerű és könnyed, néha trágár és olcsó poénokkal. Zseniálisak az oltások és szituációk, melyekbe a főszereplők, vagy úgy általában a szereplők belekeverednek.
Lássunk tisztán, az alaphelyzet az, hogy van Max Black (Kat Dennings), aki csóró és alkalmi munkákból, főként pincérkedésből él. A másik főszereplő Caroline Channing (Beth Behrs) pedig a felső tízezer tagja, aki apja kétes ügyletei után elvesztette mindenét és a saját útjára kényszerült. Útnak indult, s mit tesz a szerencse, pont ahhoz az étteremhez vitte az útja, ahol Max dolgozik, s mivel üresedés volt a pincérnői álláson, felvették. És itt kezdődnek a bajok.
- Where is my waitress?
- Ahhh!!!
- She is coming!
Telnek a napok, peregnek az események és két szereplőnk összebarátkozik, s össze is költözik. Majd kiderül, hogy Max végül is mennyei süteményeket tud készíteni. Caroline, aki gazdasági diplomával rendelkezik ráveszi Max-et, hogy indítsanak egy süteményes vállalkozást. Ez a vállalkozás; „Max’s home-made cupcakes” lesz a sorozat fő irányvonala, minden esemény közvetve, közvetlenül ide fog kilyukadni. Minden epizód végén megjelenik egy számláló, ami összegzi, hogy a házi készítésű sütemény biznisz büdzséjében mennyi pénz van.
A történetről ennyit, hiszen ez a fő vonal, a többi esemény e köré épül, azokat nem mondanám el, mivel sok poént lelőnék itt előre. Viszont a többi szereplőről is kell, hogy ejtsek pár szót. Az étterem tulajdonosa Han (Matthew Moy) karaktere vicces is meg nem is, többnyire én erőltetettnek érzem, és néha picit felesleges. Az évadzáróban például – gondolom ez volt megírva – kényszeredetten próbált a középpontba kerülni, ami számomra nem volt vicces. Ellenben az afroamerikai pénztáros Earl (Garrett Morris) remek karakter lett, jó poénokat kap, és nem mellesleg a színész is illik hozzá. Csak egy poént róla, ami megragadt bennem:
- Mit énekeljünk?
- Happy Birthday to You jó lesz?
- Az már lejárt lemez.
- (Earl) Ott voltam, amikor ez a dal megszületett, nem hittem, hogy ilyen sikere lesz.
Aztán nehogy kifelejtsem az szex mániás (egyébként elég sokan azok a sorozatban, a poénok is többnyire erre a témára épülnek) szakácsot, Oleg-et (Jonathan Kite). Frappáns sziporkái, amiket amikor lehet elsüt zseniálisak, és nem mellesleg ukrános tájszólása is ad valami érdekességet az egész lényének, hozzátéve, amilyen ruhákban megjelenik az megérne egy külön bejegyzést. És végül, ne nem utolsó sorban, a nem az első résztől jelen levő szereplő Sophie (Jennifer Coolidge – aki többek között a Jim szerint a világban is játszott). Ő is szex mániás, neki azonban lengyeles tájszólása van, sütemény mániás is és piszok gazdag. Nagyjából ennyi a fontos jellemzője, és ezekre már lehet is kanyarítani a poénokat.
Annyit még leírok, hogy az évad végére nagy-nagy küzdelmek árán, de főszereplőinknek sikerült „befutniuk” és elindítani a süteménysütő vállalkozást. Az utolsó részben bejutottak egy exkluzív party-ra, ahol a mosdóban összefutottak Martha Stewart-tal, akinek megmutatták egyik süteményüket. Mivel a hírességnek ízlett a házi sütemény, elkérte a névjegykártyájukat. Itt lett vége a huszonharmadik résznek és az első évadnak. Persze a jó nézettségi miatt megkapta a második évados berendelést, szóval az én örömömre is persze, ősszel visszatérnek. Egy poénnal búcsúznék.
- Tudom, hogy ez egy társadalmi esemény, és sajnálom, hogy belekeverem az üzletet.
- Ha valaki a saját sorsának kovácsa, minden szituációt úgy kell felfognia, mintha üzleti lehetőség lenne. Nézzék, ebből öt darab mindig van nálam. (lenti kép)
Értékelés: Legjobb újonc szitkom, és talán az egyetlen sorozat, amit nem untam meg a felénél és minden részét vártam. Jó színészek, jó írók. Mindent elmondtam fentebb már róla. Csak tovább tudnám dicsérni. Ez a sorozat is az én ízlésemnek való.
8/10
