A nagyobb amerikai televíziós társaságok évente nagyjából 5-10 új sorozatot próbálnak be, több-kevesebb sikerrel. Csak, hogy a 2011/2012-es idényt nézzük a FOX, CBS, NBC, ABC, CW és az HBO is hozott újoncokat. Minden fajta sorozatot bepróbálnak (szitcom, dráma, reality...) de számomra csak kevés ragad meg. Idén a FOX-os Touch, a CBS-es 2 Broke Girls, az ABC-s Last Man Standing az a három sorozat ami megfogott. Kevésbe néztem bele, igaz, de a jó kritikák, nézői vélemények ellenére se kezdek bele olyan sorozatba, melynek nem ragad meg első olvasásra, hallálsra, promó megtekintésre a témája.
Úgy voltam a Veep-pel, hogy látva a plakátokat, a bemutató reklámvideókat éreztem valami különlegességet az egész hangulatában. Bizakodásra adott okot számomra az, hogy a külföldi sorozatgyártás egyik olyan csatornája készíti, ami tényleg a minőségről híres. Az HBO tényleg igényesen készíti műsorait. Ezt itthon is megtapasztalhattuk a Társas Játék című műsorral kapcsolatban, és persze jön ősszel a Terápia is.
De vissza Az alelnöknőhöz. Ahogy olvasgattam az interneten a cikkeket, mondhatjuk a bloggerek, újságírók jelentős része el volt ájulva ettől a sorozattól. Ennek rég nem tulajdonítok sokat, mivel gyakran amit dícsérnek az nekem abszolút nem tetszik, és fordítva. És sajnos így volt ez a Veep-pel kapcsolatban is.
Nem azt mondom, hogy nem tetszett, szimplán nem annyira, mint ahogy sokan el vannak tőle ragadtatva. Főként, hogy a második részben számomra több poén volt, mint az elsőben. Kicsit az az érzésem volt, mintha ez nem is vígjáték akarna lenni. Voltak benne poénok, de még el se mosolyodtam rajtuk. Kivétel persze a pilot vége felé a fucktard-os rész, az tetszett. (Kis megjegyzés, persze én is Wikipédiából néztem, a fucktard a fucking retard összeolvadása. Ehhez már nem kell angolos nyelvérzék, hogy megfejtsük.) A második epizód egy fokkal jobb volt, tetszett. A karakterek elég jól kiderültek, hogy ki milyen lesz, és milyen vonalat fog képviselni. Itt megjegyzem én Dan-t már nem bírom elviselni. De pont ezért lett ilyen karakter beleírva a sorozatba. Több dolgot nem nagyon árulnék el, mert a viccesebb részeket le kellenő lőnöm ahhoz, hogy kedvcsinálót írjak.
Kicsit inkább a színészekről. A főszereplő Julia Louise-Dreyfus (fenti képen) nagyon jó választás volt. Remek színész, és nem kicsit jól alakítja az alelnöknőt. Nem mellesleg a megjelenése miatt is megéri nézni ezt a szériát, szerény véleményem szerint. A másik színész, akit kiemelnék, az Tony Hale. A neve és maga a színész sokaknak ismerős lehet, elsőre nekem se ugrott be hol láthattam, de (köszönöm Wikipedia) gyorsan rájöttem, hogy az eredeti címén Arrested Development (magyarul Az ítélet: család) szereplője volt. Na ez a másik sorozat az, amivel kínozni lehet engem. Dícsérik, hogy milyen jó sorozat, és érdemtelenül lett elkaszálva. IMDb-n is meglepően magas 9.4-es értékelés van, pedig klasszisokkal a Modern Family mögött van, ismét személyes véleményem alapján. Persze pont ezért jó, hogy nem egyezik mindenki ízlése és véleménye, milyen világ lenne abból?
Veep. A rendezés, a jelmezek, az egész díszlet és megszerkesztettség hibátlan. A színekkel engem megint el lehetett kapni.
Értékelés: Nem pontosan tudom megfogalmazni azt, hogy miért tetszik igazán ez a sorozat annak ellenére, hogy szitkomnak nevezik, de eddig csak párszor mosolyodtam el, és talán egyszer nevettem. Mindenesetre várom a továbbiakat, hiszen számomra innen már csak feljebb van. Bizakodásom jele a pontszám.
6/10
