Új lendületet vett a brit sorozatgyártás. A régi brit szitkomok, csak a teljesség igénye nélkül; Fekete Vipera (Blackadder), Az én kis családom (My Family), Igenis, miniszter úr (Yes, minister), Halló, halló ('Allo, 'Allo), és még sorolhatnám. Ezek a mai napig a legjobbakhoz és az erős középmezőnyhöz tartoznak. Az elmúlt időszakban azonban újra előtérbe került a brit sorozatgyártás, olyan sorozatokba kezdtek bele, mint a Wallander és a Sherlock, tényleg csak kiemelve párat. Ezek pedig olyan jól sikerültek és olyan népszerűek lettek, hogy felbuzdultak az angol televíziós csatornák és sorra rendelik be az újabb évadokat és vagy az újabb sorozatokat. A Touch of Cloth egy sorozat, ami a rendőrsorozatok paródiája, a poénok pedig a Csupasz pisztoly és A nagy durranás szintjén vannak.
A sorozat főszereplői John Hannah (DI Jack Cloth) és Suranne Jones (DC Anne Oldman). A sorozat alapfelállása pedig az, hogy Jack Clorh új társat kap, Anne Oldman-t. Anne Oldman leszbikus rendőrnő, Jack Cloth pedig egyedülálló rendőr. Bepillantást nyerünk a magánéletükbe is, de a fő iránya a sorozatnak a nyomozás.
Az első rész nagyon jó volt. Olyan párbeszédek zajlottak le és olyan jelenetekkel volt kitöltve minden perc, hogy alig lehetett követni, annyi minden történt, és annyi mindent parodizáltak ki. Az apróságok, feliratok és elszólások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a sorozat bemutassa azt, egy kaptafára készülnek a nyomozós sorozatok-Szinte mindegyikre rá lehet húzni, hogy ez a sorozat annak a paródiája. Az üldözéses jelenetek, a kihallgatások és a helyszínelés is mind annyira zseniális, hogy minden mozzanatán nevetni kell. A nyomozós sorozatok üldözéses jeleneteiben látható hihetetlen ugrásokat, már-már akrobatikus elemeket A Touch of Cloth is pellengérre állítja, vegyítve a ritmikus sportgimnasztika elemeivel. A helyszíneléskor használt sárga szalagok (Crime Scene Do Not Cross) pedig itt a sorozatban is szerepet kap, hiszen olyan nagy mennyiségben használják fel, hogy az esőerdőkben kevesebb növényzet van, mint itt egy-egy helyszínelésnél. A kihallgatások pedig szintén élményszámba mennek, nem a The Closer-i komolyság van jelen, hanem a bolond gondolkodásmód. A megfélemlítés kedvelt eszköz.
- Inspector Jack Cloth?
- Who wants to know?
- Anne Oldman.
- So, where is he?
- Anne Oldman, your new DC.
- My new DC is not an old man.
A sorozat nem kíméli a nézők gyomrát sem. Néha túl gusztustalan és bizarr látványt sikerül összehozniuk. Bár a főszereplők nem ezektől, sokkal inkább Piers Morgan-től lesznek rosszul. A kameramozgások, a két fél közötti párbeszédek, amikor a kamera egyre gyorsabban megy körbe körülöttük és ők ketten is forognak a kamerával együtt, szintén jók. Az egyik ilyen kedvenc részem, amikor a rendőrőrsön vannak és kézhez kapnak egy aktát és gyorsan végighaladnak az őrsön. Íróasztalok, ajtók között mennek végig, mintha valami fontos dolog miatt sietnének.
- I dunno what you're talking about.
- Neither do I.
Értékelés: Igazi, jó paródia. Megidézi a Csupasz pisztoly filmek hangulatát, és A nagy durranás humor stílusát. Az apró mozzanatok (ahogy Oldman bemegy a rendőrségre, megpördül az autó elején), kiírások, és háttérben elhelyezett humorforrások mind a magasba emelik a sorozatot. A színészek jók, az írói stáb az első részben hozta a kötelezőt, a történeten nem látszik, hogy szitkom, hozzák a nyomozós sorozatok történetvezetését, de minden más, a megjelenéstől kezdve a párbeszédig tökéletes szitkom.
8/10
