Régen volt már a blogon szinkronminta, de azt hiszem a szinkron pont az, amiről egyszerűen nem elég csak olvasni, azt hallani is kell. Az Agatha Raisin az ősz első felében volt látható a Dunán és méltatlanul kevesen figyelték a nagyvárosból vidékre költöző, az orrát sok mindenbe beleütő csináld…

 Az Archer angolul nem jött be, nevettem a poénokon, de a hangulat idegen volt tőlem. Na, viszont magyarul brutálisan tetszik, ehhez meg csak hozzátesz, hogy zseniális szinkronhangokkal dolgoztat a rendező, Aprics László, és szerintem a karaktereket tökéletesen megfogta. Makranczi…