Amióta elkezdtem komolyabban is foglalkozni a magyar szinkronnal és egyre több interjút készítek a szakmában már akár több évtizede is dolgozó emberekkel, egyre jobban elkezdett foglalkoztatni az, milyen is lehetett a régi idők szinkronja, így nekiláttam a régi képek, videók és cikkek felkutatásának. Először sikerült jó pár falba arccal beleütköznöm, és rövid időre félre is tettem volna a tervemet, ha teljesen véletlenül nem akadok rá egy online gyűjteményre.

 Ebben a kvázi levéltárban van minden, és főként az, amire ehhez a cikksorozathoz szükségem van, úgyhogy nem is haboztam, egyből belevetettem magam a nagyjából 50-60 évvel ezelőtti újságokba és minden olyan cikket elkezdtem átfutni, amiben akár csak egy szó is esik a szinkronról, vagy a Pannóniáról. Ennek a kis gyűjtőmunkának az első gyümölcsét olvashatjátok el ebben a cikksorozatban, ami reményeim szerint a későbbiekben képekkel és videókkal is bővül majd. Az 1949 és 1953 közti Szinkronlapszemlét a TOVÁBB-ra kattintva tudjátok elolvasni.

 „A gyarmat utcai szinkron műteremben befejeződtek a „Döntő fordulat” c. szovjet filmalkotás szinkronmunkái is.”
Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 186. szám)

 „Befejeződött két békedíjas szovjet film szinkronizálása. 1949-ben a „Találkozás az Elbánál”, 1950-ben a „Kárhozottak összeesküvése” című szovjet film nyerte el a nemzetközi filmfesztivál békedíját. A Hunnia Filmgyár szinkron-műtermében befejezték mindkét film szinkronizálását.”
Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 211. szám)

„Csak egy mondat (részlet)
 Filmgyártásunk új díszletraktárt, hangfelvevőket kapott a hároméves tervben, új szinkron-műtermet kap az ötéves terv első évében, a pasaréti-úti műtermet 1951-re üzemképessé teszik, az ötéves terv végére újabb szinkron-műtermet építenek.”
Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 238. szám)

 „Az „Orosz  kérdés“ című szovjet film szinkronizált változatát jövő héten mutatják be. A film  forgatókönyvét is Szimonov írta. Rendezte Mikhail Romm. A szinkron-munkálatok Gudkov szovjet szinkron-rendező útmutatásával készültek. Magyar hangok: Szakáts Miklós, Kiss Manyi, Ráday Imre, Bárdy György.”
Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 298. szám)

„A szovjet filmművészet legnagyobb alkotásai közé tartozik a „Nagy hazafi” (részlet)
 Külön ki kell emelnünk a Gudkov elvtárs irányítása alatt készült magyar szöveg szinkron-felvételeit. Egy év óta hatalmasat fejlődött legfiatalabb művészetünk: a kezdeti „ráolvasás“ fogyatékosságai eltűntek, ma már valódi művészi átélést, játékot hallunk színészeink  hangjából. Különösen jól sikerült Bárdy György (Sahov), Völcsey Rózsi (Sahov anyja), Kőmíves Sándor (Dubok), Bodor Tibor (Kartasov) és Pásztor János (Briantszev) hangalakítása.”
Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 19. szám)

"Az épülő szocializmus világából (részlet)
 Jövőre felépül hazánk első szinkron filmgyára. A középülettervező iroda befejezte hazánk első szinkronfilm-gyárának építési tervét. A korszerű műtermek üzembe helyezésével több mint kétszer annyi idegennyelvű filmet szinkronizálhatunk magyar hangra, mint most.”
Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 183. szám)

„Új filmek a Magyar Szinkron Állami Vállalat műtermében
 A Magyar Szinkron Állami Vállalat a közeljövőben több külföldi film magyarra szinkronizálását fejezi be. „A tanító” című szovjet filmalkotás a szovjet film ünnepén kerül először a magyar közönség elé. A magyar közönség körében már nagy sikert aratott a „Támadás 6.25-kor” című szovjet film, amely a szovjet film ünnepén ugyancsak szinkronizálva kerül ismét bemutatásra. A „Gyapottündérke” című szovjet mesefilm szinkronizálásán is az utolsó munkálatokat végzik. Ezenkívül hamarosan több film szinkronját kezdik meg: a többi közt az „Arany almafa” című színes csehszlovák mesefilmet és az „Egyesüljetek a holnapért” című kínai filmet.”
Dunántúli Napló, 1953. január (10. évfolyam, 18. szám)

Forrás: Hungaricana.hu / Hangosfilm.hu