A véleményemet, miszerint a TV2 legokosabb húzása volt a krimi dokureality, nem rejtettem véka alá. Igaz ugyan, hogy az első részekben hozták az erre a műfajra jellemző sablon elemeket, a túlságosan is buta és leegyszerűsített beállítású jeleneteket valamint a kihagyhatatlan kézi kamerát, ami miatt úgy remegett és mozgott a kép, hogy a néző szabályosan leszédült a padlóra tévézés közben.

 De meglepetésre sikerült levetkőzni ezeket a kvázi gyermekbetegségeket és olyan ötletes ügyekkel telepakolni a részeket, hogy bizony rajongója lettem ennek a TV2-s produkciónak. A Magánnyomozók talán amiatt is tetszik jobban, mint a többi, műfajon belüli sorozat (A gyanú árnyékában, Családi titkok, Segítség, bajban vagyok!, Veled is megtörténhet), mert nem érezni rajta azt, hogy a készítők keresik a helyes utat és próbálják saját magukat is megerőszakolni, azért, hogy minél lehengerlőbb részeket csináljanak. Tanulópénznek ott volt a csatornának a másik két saját dokureality, amiken úgy látszik egy elég korrekt és színvonalas munkára képes brigád edződött, mivel a Magánnyomozók szerintem a mostani magyar tévés felhozatal egyik legélvezetesebb darabja.

 Nem akarom körbenyalogatni sem a TV2-t, sem a sorozatot, de tény és való, hogy ötletes és nincs izzadtságszaga. Az pedig csak a hab a tortán (igen, ide írhattam volna egy szóviccet is), hogy szakmájukat tanult színészek játsszák az állandó, valamint néha a vendégszerepeket is. De tényleg a csúcs, mondhatnám, hogy a marcipánfigura az egész tetején, hogy ismert szinkronosok is szerepet kapnak ebben a műsorban. Jó, lehet van olyan, akinek a könyökén jön ki, hogy mindig a szinkronnal foglalkozom, de szerintem felüdülés képernyőn látni azokat, akiknek a legtöbbször csak a hangját halljuk. Főleg, ha olyan valamiben látjuk őket, ami nem kritikán aluli, hanem bizony színvonalas.

 A sorozat főszereplői pedig jól lettek megrajzolva. Mivel vannak állandó, jobban mondva visszatérő szereplők, ezért érdemes őket is megnézni, mivel dokurealitynél ilyet még nem láttam. Vagyis hazudok, mert az Éjjel-nappal Budapest is ilyesmi, de az szerializált, nem pedig epizodikus sorozat. A Magánnyomozóknál, a többi bűnesetes gyártáshoz képest kapunk egy állandó szereplőt, Darkó Gábort (Buch Tibor) az Inkognito iroda vezetőjét, s visszatérő szereplőként az ő munkatársait, akik váltásban kapják a különféle megbízásokat. Az egyikőjük pedig egy veterán TV2-s képernyős Csizmadia Gergely, aki a Teában és egy randiműsorban is szerepelt már a csatornánál.

 A legutóbbi epizód, ami miatt írok a sorozatról, nem csak azért érdemel említést, mert jó volt (és humoros), hanem mert két igencsak népszerű és foglalkoztatott szinkronos is szerepelt benne. Andresz Kati és Seszták Szabolcs nagyon jó voltak, s talán az ő játékuk miatt, meg nem mondtam volna, hogy egy heti sorozat büdzséjéhez képest alacsonyabb költségvetésű produkciót nézek, ami ráadásul kereskedelmi csatornán kerül képernyőre. De ne felejtsük el az egyik első epizódban vendégszereplő Bessenyei Emmát sem, ha már szinkronosokról beszélünk.

 A Magánnyomozók tehát nem csak a TV2-nél az egyik legjobb, hanem a műfajában is. Persze vannak kevésbé érdekes részek és amatőr szereplők, de egy napi vetítésű sorozatnak, ami ráadásul nem egyszer tud pazar epizódokat ez megbocsájtható. Nem mondom, hogy még ilyet a TV2 képernyőjére, mert meg lehet telni az ilyen műsoroktól is, de ha a minőséget tudják tartani, akkor nem igazán lehet panaszunk a csatornára.