Az előző íráshoz képest, amiben a hatodik évad első részéről írtam, kicsit ugrottunk. Nem is tudom, miért nem néztem tovább az évadot, annak ellenére, hogy Mogács Dániel poénjai bejöttek. Lehet, hogy az egy előadó/rész formátum igencsak ízlés kérdése.

 Mindenesetre az új, nyolcadik évad nem kisebb névvel, mind Badár Sándorral kezdett, aki egyből dupla epizódot kapott, mivel szokásához híven heves történetmesélésben tört ki a produkciója. Nem titkolom, ő az egyik kedvenc humoristám pont amiatt, hogy remekül fűzi egymásba az élménybeszámolóit.

 A mostani epizódban helyet kapott a visszatérő történetek közül a szánhúzó kutya és a rali is. Szerencsénkre Badár Sándor képes ismétlés nélkül újabb és újabb hihetetlen, ám mégis igaz történetek előadni, amiken igencsak dől a közönség, persze a nevetéstől. Ebben a dupla epizódban pedig odatette magát rendesen. A tovább mögött spoileresen folytatom.

 A történetek felvezetése most döcögősre sikeredett. Nem azt mondom, hogy a baglyos dolog nem tetszett, de ennél tud jobbat Szentes egyik legkiválóbb humorgladiátora. Szerencsére az előadásmód eladta a kicsit közepes poénokat. A hanghatásokon magukon lehet röhögni.

 A fellépés három részre bontható, az egyik, amiben a szánhúzó kutyás versenyekre fókuszáltunk, a másik a hangszerkísérletekre, a harmadik pedig egy történetcsokor a Budapest-Bamako raliról. Mind a hármon igen kellemesen lehetett szórakozni, hol átélni a filmszerűen lefestett képeket, hol pedig könnyesre nevetni magunkat.

 Az igazat megvallva a szánhúzós, télisportos vonal most nem jött be, az előző előadásakor, amikor egy ilyen kutya vásárlását ecsetelte be lehetett pisilni a nevetéstől, most pedig csak élvezni tudtam a történetet és egy-egy Badári poénon elmosolyodni. A hangszeres rész is korrekt volt, szinte filmes élmény, remek poénokkal fűszerezve. Azt hittem, hogy nem is fogok hangosan röhögni, amikor is olyan poénokat durrogtatott el a második részben, hogy el is felejtettem a kicsit közepes első történetet. A kedvenc poénom a székelyes, az zseniális, és az arckifejezés, amivel előadja...

Értékelés: Badár Sándor a komplex előadásmódjával, színészi játékával lopta be magát a szívembe. Remekül tudja elmesélni a történetet, könnyedén skiccel fel a nézőknek, hallgatóknak jeleneteket, képsorokat, amiken keresztül bevezeti őket a zsenialitásának rejtekeibe, oda ahol igazán ki tud bontakozni.

7/10