Az animációs sorozatok közül nem sokat nézek, jobban mondva, mostanában komolyabban egyet sem. Régen én is rajongtam a Family Guy-ért, néztem a South Park-ot és hogy magyart is mondjak, A Mézga családot is betéve ismerem, de az élő szereplős sorozataim valahogy elvittek a rajzolt világ felől.
Belegondolni is durva, hogy A Simpson családból több mint félezer rész készült. Rengeteg, ennyi részes élő szereplős sorozatot se tudok mondani, nem hogy animációsat. Mindenesetre a FOX bízik a sárga szereplőiben, amiknek a megrajzolásában társként anno Csupó Gábor is részt vett. Bevallom, hogy nem tudom, melyik évadnál tartottam. Egy sorozatot, ha televízióban néz az ember, könnyen elveszhet az évadokban. Így jártam tehát, de mivel nem átívelő történetszálas a sorozat, pár évadot kihagyhat az ember. És ez igaz is, a huszonnegyedik évad szinte ott folytatódik, ahol én egyszer abbahagytam.
Azt kell, mondjam, remek döntés volt, hogy megnéztem az első öt részt. Azt nem kezdeném el ecsetelni, hogy miért zseniális a magyar szinkron, élén Székhelyi Józseffel, de hogy A Simpson családot szinkronosan érdemes nézni, az biztos.
Az első rész hatalmas volt. Ennyire önfeledten és hangosan nem is tudom mikor nevettem nem csak ezen, hanem úgy vígjáték sorozaton egyáltalán. Meg se látszik a humoron, hogy már több mint húsz éve készítik ezt a műsort. Hozza azt az ökörséget, elvetemültséget, ami összeforrt ezzel a sorozattal.
A képi világ, a rajzolás csak finomodott és szebb lett, viszont, szerencsére, nem tértek át a 3D-s animációra. Ugyanúgy 2D-s a Simpson univerzum, ahogyan régen. Na, pedig megfogadtam, hogy nem térek el a tárgytól, de leírom. Számomra az az igazi és jó rajzfilm, amit kézzel készítenek. A Mézga család vagy a Kérem a következőt mind magukban foglalják azt, amit a szakma teljes ismerete és legjava jelenet. Érezhető, hogy szeretettel készült és a végeredmény, ahogy látjuk, minőségi lett. A Simpson család is kézzel rajzolt az első évadokban, utána persze, a számítógépes technika könnyített egy kicsit a dolgokon, de a látszatra továbbra is ügyelnek és nem folyamodnak olcsó trükkökhöz, csak azért, hogy fél perc alatt összecsapják valamelyik jelenetet.
Az első öt rész közül egyértelműen az első a legjobb. Sikerült úgy eltalálni nem csak a hangulatát, de a történetet is, hogy élvezze az ember. A poénok remekül sikerültek és tényleg hangosan lehetett nevetni rajtuk. A következő négy rész viszont felemás lett. Voltak olyan jelenetek és részek, amiket untam, de ez a történet hibája. Ökör poénok és tényleg „agymenések” továbbra is vidítják az epizódokat, de kicsit esett a minőség a remek évadkezdéshez képest.
Értékelés: A Simpson család nálam továbbra is a legjobb amerikai animációs sorozat. Persze a Family Guy is jó és még sorolhatnám őket, de valahogy egyik sorozat sem tudta megismételni azt, amivel engem elkapott. A sárga szereplők viszont újra és újra tudják ugyanazt hozni, amit az első részekben legyen szó bármelyik évadról. Divatsorozat-e A Simpson család? Nem. Kultsorozat-e? Igen.
7/10
