Az RTL Klubnál szerintem nem ilyen eredményt vártak a Farmtól. A műsor láthatóan egyre kevesbé érdekli a nézőket, és már a második adáshetére eldobott premierhez képest majdnem 400 ezer tévézőt a teljes lakosságból, ami finoman szólva sem egy jó előjel a továbbiakra nézve. A szép, napsütes idő számlájára fel lehet írni egy bizonyos mértékű csökkenést, ugyanis nem csak a tanyasi reality, hanem szinte minden késő délután-kora esete adott produkció megzuhant kissé, de a Farm 1,1 milliós premierjéhez képest ezt a múlt heti 860-750 ezres teljesítményt nem lehet csak a jó idővel magyarázni.

 Azt nem tudom, hogy mit fog csinálni a piacvezető tévéadó, ha a Farm tartósan benéz 700 ezer alá, de a műsor nézettségi átlagának íve, legalábbis a lejtmenete nagyon emlékeztet az Éjjel-nappal Budapest kezdésére, ami nagyot bukott az első idősávjában, majd új időpontjában egyből letarolta a konkurenciát. Lehet, hogy a Farmot is későbbre kellene tenni, és esetleg érdemes lenne megcserélni az Éjjel-nappal Budapesttel? Mert a mostani helyzetben hiába nyeri az RTL Klub magasan a főműsoridőt, látványosan sokan kapcsoltak el a premier után a tanyasi realityről, és egyelőre nem látszik a lejtő alja.

 Az Éjjel-nappal Budapest és a Barátok közt mostani időpontjaikban érdekes módon nagyon jól hoznak, és igazán a célközönségnél szembetűnő az erősödésük, ugyanis nem egyszer 400 ezer köré ment mind a két produkció, ami kicsit kompenzálja a Farm kudarcát. A teljes lakosságnál már nem ilyen rózsás a helyzet, de a Barátok közt este kilenc utáni több mint egymilliós eredménye és az utána levő heti sorozatok nagyon is meglepően magas nézettsége sokat javít az RTL Klub korábbi főműsoridős átlagán.

 A múlt héten is több nézettség szempontjából is érdekes dolog történt. Az egyik, hogy a délutáni tartalmak számai mind csökkentek egy kicsit, és ez javarészt betudható a jó időnek, és annak, hogy emiatt kevesebben ültek otthon a televíziót nézve. A TV2 viszont így is a délután királya, bár a Tények után nem igazán tud már mihez kezdeni, és a megújult Hal a tortán sem forgatja fel az este tévét nézők lelki világát. A TV2 ha saját gyártásokkal, és sorozatokkal nem is, filmekkel azért tud villogni, és egy-egy jó választással mint például a húsvét hétfőn adott Női szervekkel bizony borsot tudnak törni az RTL Klub orra alá. Ez viszont nem jelenti azt, hogy meg is előzik, de kapaszkodnak.

 A jó idő nem is annyira a hétköznap délutánt, mint a hétvége kora estét zavart meg, ugyanis olyan mélypontra került a Gasztroangyal és minden, este hat előtt adott produkció, hogy csak ámulok. Borbás Marcsi főzős műsora fele annyi embert érdekelt a múlt héten, mint az ominózus Erdély-adás, és bár így is nyerte a sávját, nem tudnám megmondani, valaha nézték-e már ilyen kevesen a Gasztroangyalt. A Duna TV szerény hetet zárt, Doc Martin új szezonja nem kezdett valami jól, a Magyarország, szeretlek! pedig már jó ideje kis ingadozásokkal ugyanazt az eredményt hoza, ami korrekt teljesítmény. Nem nagyon viselte meg a nézőket Jakupcsek Gabriella és Csiszár Jenő cseréje, bár a célközönség körében nem olyan erős a műsor, mint az előző csapatkapitányok idején.

 A sorozatok között a teljes lakosságban és a célközönségnél is a Szulejmán lett a legnézettebb.

A nézettségi adatok az RTL Klub Sajtóklubjától származnak.
A kép forrása: RTL Klub Sajtóklub

 A TV2-n holnap, azaz április 9-én fog bemutatkozni egy újabb szitkom, az úgy látszik vígjátéksorozatok számára fenntartott hétvége reggeli műsorsávok egyikében. Azzal, hogy már nem az első komédiát teszik a főműsoridőtől ilyen messzire, egyre kevesebb az esélye annak, hogy este is kipróbáljanak egy humoros, átlag 30 perces sorozatot. Igen, tudom, hogy ezek a délutánra száműzött szériák csak egy-két évadosak, amikre nem lehet műsorrendet építeni, de a trend és a főműsoridőtől való távolság azért elég beszédes.

 Az Éjjel-nappal szülők, vagy eredeti címén Up All Night egy két, jobban mondva másfél évados vígjátéksorozat, melynek igazán ismert színészek játsszák a főszereplőit. Az anyukát az Egy rém rendes család Kelly Bundyját is alakító Christina Applegate, míg az apát és férjet az a Will Arnett formálja meg, akit láthattunk már Az ítélet: család és A Miller család című sorozatokban is. A történet szerint Reagan Brinkley, híres amerikai producer, nem sokkal gyermeke megszületése után visszamegy dolgozni, így jogász férje Chris marad otthon a kis Amy-vel. Ez pedig ahogyan sejthető, nem kis felfordulást okoz majd a család életében.

 A sorozat magyar változatát Mauchner József rendezi, akinek olyan sorozatok szinkronjait köszönhetjük mint a Dokik, az Egyszer volt, hol nem volt, a Szellemekkel suttogó vagy a Teen Wolf - Farkasbőrben. Mivel az Éjjel-nappal szülők két főszereplője nyugodtan nevezhető szitkomveterán színésznek, így könnyen találhatunk hozzájuk bejáratott magyar hangot. Christina Applegate szinkronhangját azt hiszem, álmunkból fölkeltve is azonnal tudnánk mondani, és ki más lenne most is a hangja mint a lenyűgöző Zsigmond Tamara. Will Arnett azonban már más tészta, ugyanis nem a vele elég sokszor hallott Fekete Zoltánt kapta, hanem azt a Kárpáti Leventét, aki őt talán még nem is szinkronizálta. Köszönet a stáblistáért a TV2-nek!

Éjjel-nappal szülők (Up All Night)

Christina Applegate (Reagan) - Zsigmond Tamara
Will Arnett (Chris) - Kárpáti Levente
Maya Rudolph (Ava) - Peller Anna
Jennifer Hall (Missy) - Czifra Krisztina
Jean Villepique (Terry) - Hábermann Lívia
Matt Braunger (Gene) - Bácskai János

Magyar szöveg: Szojka László
Hangmérnök: Nikodém Norbert
Gyártásvezető: Kovács Mariann
Szinkronrendező: Mauchner József
Stúdió: Masterfilm Digital

A leírás forrása: TV2 Sajtószoba
A kép forrása: TV2 Sajtószoba

 Nem sok sorozat szinkronos folytatását várom tűkön ülve, de kettőjét nagyon; az egyik a Botrány, a másik pedig a Downton Abbey. Mind a kettőt a harmadik szezonjuk után küldték az őket vetítő tévéadók hosszú szünetre, és bár a múltkor azt a választ kaptam a StoryTV-től, hogy idén április-májusban folytatódik a kosztümos brit sorozat, őszinte leszek, szkeptikus voltam. Ma viszont hivatalos lett az infó; május 1-jén érkezik a Downton Abbey negyedik évada a hazai képernyőkre is, és vasárnap esténként nyolc órától lesz majd látható a Crawley család különös élete.

A kép forrása: pbs.org

 A VIASAT és az SDI Media Hungary jóvoltából többed magammal volt lehetőségem megnézni, hogyan is készül a Flash - A Villám magyar változata, és mivel egy Aprics László rendezte szinkronról van szó, így a kapva kaptam az alkalmon, hogy ismét beleshessek a kulisszák mögé. Anno már a Feketelista és az Éghasadás felvételénél is jártam, és most sem kellett csalódnom a hangulatban, mert iszonyat jól szórakoztunk, csak úgy záporoztak a poénok. A rendezőúrral most sajnos nem tudtam interjút készíteni, de mindennek eljön az ideje.

 Egy múltkori alkalommal - saját hibámból kifolyólag - elszalasztottam a lehetőséget, hogy interjút készítsek Makranczi Zalánnal, most viszont köszönhetően a Flash-szinkronlátogatásnak, bepótolhattam. Makranczi Zalán hangját a tévézők nagy része szerintem két helyről ismeri; a török sorozatokból és az Archerből. Az előbbiekben ő szólaltatja meg sokak kedvencét, Kıvanç Tatlıtuğ-t, utóbbiban pedig már hat évada ő a címszereplő ügynök magyar hangja.

 Ezeken felül számos filmben is sorozatban is hallhattuk már, és persze, ami a legfontosabb, ismerhetjük őt a színpadról is; több évig volt ugyanis a kecskeméti színház társulatának tagja, és színpadra lépett már Budapesten, Veszprémben és Dunaújvárosban is, az egyik legújabb darabjában, A Pulitzer-ügyben pedig együtt játszik Szinetár Dórával és Fodor Tamással a Spinóza Házban. Makranczi Zalánnal a szinkronba való bekerüléséről, a mikrofonlázról és annak leküzdéséről, a török sorozatokról és nyelvről, a szinkronos szerepeiről és kedvenc sorozatairól is beszélgettünk.

 Köszönet még egyszer Makranczi Zalánnak, a VIASAT-nak és az SDI Media Hungary-nek!

Hogyan kerültél bele a szinkronszakmába?

 Rehorovszky Béla hívott először, úgy nyolc vagy kilenc éve és tisztán emlékszem, hogy egy hangalámondással kezdtem. Béla rendszeresen járta a színházakat, előadásokat nézett, és aki megtetszett neki, azt behívta szinkronra. Híres is volt arról, hogy olyan színészeket foglalkoztatott, akik egyáltalán nem szinkronizáltak még.

 Az első szinkronomról, ha jól emlékszem, nyolc órát késtem (nevet). Ezt meséltem is a múltkor Aprics Lacinak, mire fölugrott a szemöldöke és visszakérdezett; nyolc órát? Rehorovszkynál? És mit csinált, megölt, keresztre feszített? (nevet) A felvétel előtti nap volt premierem Kecskeméten, és azért sikerült ennyit késnem, mert elaludtam. A késést aztán leboltoltuk Bélával, és onnantól kezdve bármikor, amikor hívott, akkor 20 perccel hamarabb érkeztem a stúdióba, és ezeket mindig vontuk a nyolc órából.

(Lapis Erika és Makranczi Zalán a Mirandolina című előadásban)

Nála tanultál meg szinkronizálni?

 Gyakorlatilag igen, de Aprics Lacitól, Nikodém Zsigától, Báthory Orsitól, Dezsőffy Rajz Katitól és Majoros Esztertől is sokat tanultam.

Nehéz volt beleszokni?

 Nagyon. Egy-másfél évig csak tömegeztem, és azt hiszem, két évbe telt leküzdenem a mikrofonlázat. Addig viszont, bármikor szóltak, hogy ezt vagy azt a tömegből nekem kellene mondanom, és odaálltam a mikrofon elé, akkor éreztem, hogy elkap a jeges rémület. Nem tudtam, hogy mit nézzek. A szöveget? Az embert? A time code-ot? Most mi legyen?

 Mondták, hogy mindegy mit nézek, mert úgy is képen kívül vagyok. Atya úr Isten, nem vagyok rajta a képen? Akkor most mit nézzek, de tényleg? Igyekeztem ezért mindig hátul maradni, de aztán valahogy csak sikerült levetkőznöm a mikrofonparát és végigjártam a szamárlétrát.

Melyik volt a legelső nagyobb szinkronszereped?

 Jó kérdés. Most már olyan sokat szinkronizálunk, hogy azt hiszem, csak a nagyon jók és a nagyon rosszak maradnak meg az ember fejében. Fodor Tamással beszélgettünk erről valamelyik nap, és pont mesélte, hogy valaki megdicsérte a múltkor, hogy milyen jó volt az egyik filmben, és Tamás hirtelen nem is tudta, melyikről van szó és tényleg, összemosódnak a dolgok. Ezért sem tudnám megmondani, hogy mi volt a legelső főszerepem.

Úgy vettem észre, hogy a Flashbeli karaktered kinézetben egy kicsit hasonlít rád. Milyen gyakran szoktál hozzád küllemben hasonló színészeket szinkronizálni?

 Néha megtalálnak olyan szerepek, ahol a külföldi színész és a köztem lévő hasonlóság miatt hív engem a rendező. Ilyen Kıvanç Tatlıtuğ is, akit több török sorozatában is én szinkronizáltam, de a legdöbbenetesebb az volt, amikor Kiss Lajos elhívott egy szerepre és csak annyit mondott:

- Nem mondom meg, hogy ki vagy, találd ki!

 Ez az Adlon hotel című német minisorozatnál történt. Elindult a film, bejött egy színész (Ken Duken) és ledermedve néztem, mert olyan volt, mintha én lettem volna a képernyőn. A gesztusai, a játéka, a levegővétele… minden hasonlított. Utánanéztem és ráadásként kiderült, hogy mindketten 1979-ben születtünk. Miután lement a film a tévében, kaptam dicséreteket, hogy milyen jó voltam benne, és hogy nem is tudták, hogy olyan jól beszélek németül, hogy ekkora szerepet kaptam egy német filmben.

(Makranczi Zalán (b) és Ken Duken (j))

Az idegen nyelv kapcsán; zavaró a sok angol film után például egy török széria? Amelyből azért elég sokat csinálsz.

 Az első török sorozatom, a Tiltott szerelem a nyelv miatt például pokolian nehéz volt. Felvétel közben, fejhallgatóból ugyebár halljuk a szinkronizálandó színészek hangját, azaz az eredeti szöveget, és általában, ha már a partnerek felvették a saját részüket, akkor azokat is hallani szoktuk. Eleinte pedig volt olyan, hogy hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy most az eredeti szól-e a fülemben, vagy valaki már szinkronizálta a figurámat. Néha majdnem olyan volt a török beszéd, mintha magyar lenne.

 Egy idő után viszont rááll az ember, megtanulja, hogyan játszik az adott színész, és már pontosan lehet tudni, hogy például mikor vesz levegőt, mikor fog csak motyogni és mikor fog kiabálni. Pont a Tiltott szerelem óta szinkronizálom többnyire én a főszereplő srácot, Kıvanç Tatlıtuğ-t.

A Kuzey Güney-ben is te voltál a hangja.

 Igen, abból viszont idehaza csak az első évadot adták le, és volt, hogy emiatt meg is állított a metrón egy nagyon dühös néni és nekem szegezte a kérdést, hogy miért nem folytatódik a sorozat.

Mennyire gyakori, hogy szinkron alapján ismernek meg?

 Korfüggő, az idősebbek például a Kuzey Güney-ből szoktak felismerni, a fiatalabbak pedig az Archer-ből. Az Archer népszerűsége miatt a harminc év alattiak, ha meghallják az utcán,vagy valahol a hangomat, akkor általában fel szokták kapni a fejüket.

Nehezebb animációt szinkronizálni, mint egy élőszereplős filmet?

 Az elején nehezebb volt, pláne azért, mert az Archer oda-vissza ugrál az időben, és nekem a papírra nem volt odaírva, hogy hopp, idősíkot váltunk és most egy múltbeli idézet jön. Elég sokat játszanak a sorozatban ezzel; mond a főszereplő egy mondatot, majd visszaugrunk a múltba és egy mondat múlva megint a jelenben vagyunk. Ezt marha nehéz volt megszokni, de most már, így a hatodik évad után könnyebben megy.

Mennyire kellett túljátszani Archert? Mást hozol, mint az eredeti hang?

 Próbáltunk valami hasonlóra törekedni, de hallhatóan mélyebb az eredeti. Úgy képzelem, hogy az amerikai szinkronhang egy nagy, testes, 180 centiméter magas, 120 kilós, borostás csávó, aki néha ráadásul hörög is. Ez akkor lett volna nagyon vicces, és akkor hasonlított volna a magyar hang az eredetihez, ha Csuja Imre csinálja.

Az egyik legutóbbi filmes munkádban, Az U.N.C.L.E. emberében végig orosz akcentussal kellett beszélned.

 Igen, sokat is piszmogtunk vele, mert (Nikodém) Zsiga nagyon figyelt arra, hogy jó legyen, és ne essünk át paródiába. A magyar szinkron egyik nagy baja, hogy sok akcentust – például egy texasit – nem lehet visszaadni, mert a magyar nyelv erre nem képes. Azt viszont meg lehet csinálni, hogy olyan szavakat használunk, amelyekkel ezeket a különféle tájszólásokat tudjuk érzékeltetni. A magyar szinkronban emiatt is, szerintem sokkal több szó hangzik el, mint mondjuk egy angol filmben.

 Az U.N.C.L.E. emberénél például azért is kellett mindenféleképpen akcentussal beszélnem, mert az a színész, akit szinkronizáltam, így beszélt. Csak az ugye teljesen más, amikor mondjuk egy brit, vagy amerikai angolhoz jön az orosz, mint amikor a magyar nyelvhez. Sokszor megkapjuk egyébként a magunkét ezért a kommentelőktől, mondván hogy a szovjetek már kimentek az országból, hagyjuk a nézőket békén az orosz akcentussal, de ha ezt követeli a film, akkor ezt kell csinálnunk. Ha használjuk, az a baj, ha pedig nem, akkor azért fogják leszólni a szinkront. Háborogni mindig jó, az emberek pedig az interneten belehergelik magukat mindenbe.

 Ha megfigyeled, most már listázni lehet, hogy milyen sorrendben jönnek majd a hozzászólások; ez rossz volt, ez nem is volt olyan rossz, kár volt megírni ezt a cikket, miért kattintottam ide… Mindegyiknek ugyanaz a metodikája, és ezeket egy idő után meg lehet unni, és nem is olvassa már őket az ember.

Milyen gyakran szoktad olvasni a véleményeket?

 Eleinte, amikor tényleg azt hittem, hogy amit leírnak az segíthet abban, hogy jobban csináljam, akkor gyakran olvastam a hozzászólásokat, kritikákat. Meg ugye, mégiscsak az embereknek gyártjuk a szinkront, érdekel a visszajelzésük. Az olyan kommentekből mint például, hogy az eredeti jobb, a magyar szinkron pedig szar, nem tudsz a munkáddal kapcsolatban sok következtetést levonni, nem tudsz belőle tanulni. Meg egyébként is, ízlés és megszokás kérdése, ki milyen nyelven tévézik. A kisfiam például egyszer kérte, hogy a Thomas, a gőzmozdonyt nézzük kínaiul, és azt kell, mondjam, semmi baj nem volt vele, sőt, kifejezettem vicces volt így nézni.

Mennyit szinkronizálsz most?

 Változó, a próbafolyamatoktól függ, és idén nagyon sok próbám volt.

De tavaly eljöttél a fehérvári színháztól, nem?

 Igen, szabadúszó lettem, és sikerült összeválogatnom magamnak egy olyan évadot, hogy hat bemutatóm volt az ország különböző pontjain. Voltam például Veszprémben, Dunaújvárosban, a Spinózában és az Orlaival a Belvárosi Színházban.

Mi fogott meg ezekben az előadásokban, helyszínekben? A Spinóza például egy kisebb tér, ami más gesztusrendszert kíván.

 A Spinózánál a darab története fogott meg, illetve az, hogy (Szinetár) Dórival és (Fodor) Tamással dolgozhatok együtt. Veszprémbe pedig azért mentem, mert Molnár Ferenc Liliomját nem utasítja vissza az ember. Ez szerintem a magyar drámairodalom egyik legizgalmasabb, legérdekesebb és legszebb darabja, nagyon jó volt benne szerepelni.

(Makranczi Zalán (b) a Liliom című előadásban)

Sokat játszottál régebben is vidéken, ez a szinkronban nem okozott hátrányt?

 Amikor rendszeresen vidéken játszottam, akkor még nem szinkronizáltam. A kecskeméti színházban például hét évet töltöttem el, és ebből hat évig úgy be voltam oda ágyazódva, hogy Budapest felé sem néztem. Amikor viszont elkezdtem a fővárosban is játszani, és ahogy közelebb kerültem Pesthez, úgy kezdtek egyre többször hívni szinkronra.

 Annyiban okozott ez talán hátrányt, hogy a vége felé, amikor már kevesebbet játszottam vidéken, mint korábban, de még mindig voltak előadásaim, akkor nem tudtam olyan sokszor, csak mondjuk heti egyszer mikrofon elé állni. Ez az átállás, a szinkronba való beleszokás pedig pont abban az egy-másfél évben volt, amikor aktívan működött a mikrofonlázam, és mivel nem tudtam naponta tömegezni, így csak lassan tudtam ezt leküzdeni.

 Aztán amikor Budapestre költöztem, és már tényleg keveset játszottam vidéken, akkor többet tudtam járni szinkronba. Ha vidéken volt próbafolyamatom, akkor persze esélytelen volt, hogy szinkronizáljak, de ezeket tudták a gyártásvezetők, az asszisztensek is, és vagy egy napra szedték össze a munkákat, vagy pedig csak olyan napokon jöttem, amikor nem próbáltam.

Vissza szoktad magad hallgatni?

 Valamiben igen. Például a Fifti-fifti nagyon jó kis munka volt, nagyon szerettem, de tetszett még például az Éhség is, viszont ezzel kapcsolatban kellemetlen meglepetés ért. Munka közben is látszott, hogy ez milyen jó film, így azt mondtam otthon, hogy menjünk, és nézzük meg. Elkezdődött a film, de valami nem stimmelt vele és hirtelen nem is jöttem rá, hogy mi olyan furcsa. Aztán egyszer csak beugrott; ez nem az én hangom! (nevet) Azt nem tudom, hogy két különböző stúdió csinálta-e, vagy ugyanott gyártották mind a kettőt,- csak az egyiket DVD-re, a másikat valamelyik tévének - de két szinkron készült a filmhez.

Ennyi szinkron után van egyébként kedved megnézni egy filmet, vagy belenézni egy sorozatba?

 Persze, film és könyvmániás vagyok. Nemrég fejeztem be pont a Banshee első három évadát, és mondtam is (Aprics) Lacinak, hogy jön az utolsó szezon, nyolc rész, és bele szeretnék kerülni. Az is elég, ha egy olyan szereplőt kapok, akit már rögtön az elején megöl Lucas Hood, nem érdekel, csak legyek valamilyen formában benne. A The Walking Dead a másik kedvencem, és ott is azt csináltam, hogy kitudakoltam, hol és ki készíti, és jelentkeztem nála, hogy itt vagyok, had legyek benne. Imádom ezt is.

És könnyen belemennek az ilyesmibe?

 Igen, mert ezek a sorozatok nagyon sok szereplőt kívánnak, és ilyenkor a stúdió is örül, mert a színésznek ettől jó lesz a kedve, és mosolygósan jön ki szinkronizálni.

A The Walking Deadbe vissza is tudsz menni akár évadonként kisebb szerepekre.

 Az a baj, hogy pont nem. Ráadásul most fog megjelenni a hatodik évad végén Negan - az egyik legjobb főgonosz evör -, akit az a Jeffrey Dean Morgan játszik majd, akit A férjem védelmében című sorozatban én szinkronizálok. Jó lenne itt is, de sajnos kizárt.

A férjem védelmében-ben szerintem nagyon passzolsz a figurához.

 Igyekszem. Egyébként ez érdekes, mert amikor megláttam a színészt, és meghallottam, hogy milyen mélyen és szűken beszél, akkor megkérdeztem Orosz Ildit (a sorozat szinkronrendezője – a szerk.), hogy erről a fazonról hogyan jutottam én az eszébe? És azt mondta, hogy nekem ilyen hangom van.

 Valamikor mostanában, amikor jöttem szinkronizálni A férjem védelmébent, akkor mondtam is a stábnak, hogy emberek, az van, hogy hamarosan elválunk, mert a fiatalember átszerződött a The Walking Deadbe, úgyhogy innen valószínűleg ki fogják írni. Erre most olvastam, hogy a sorozatnak vége is lesz a hetedik évaddal.

 Sajnálom, mert a The Walking Deadben biztosan nem én leszek a hangja, egyszerűen nem lehet összehozni, hogy Nicholas után - aki majdnem megölte Glennt - még egy fontos karaktert én csináljak. (Az interjú után kiderült, hogy Jeffrey Dean Morgan szinkronhangja Csankó Zoltán lesz - a szerk.)

Milyen műfajú sorozatokat nézel még? A Banshee és a The Walking Dead elég erős drámák, a Flash viszont egy kicsit könnyedebb képregényadaptáció.

 Szerencsére nem nagyon van időm sorozatokat nézni. Azért szerencsére, mert ez azt jelenti, hogy sokat dolgozom. Amikor meg a családommal vagyok, akkor pedig minden másodpercet velük töltök. Így maradnak azok a ritka pillanatok, amikor egyedül vagyok otthon.... no azokat szoktam néha sorozat nézéssel tölteni. Nagyon tetszett még az utóbbi időkben a Blunt Talk, az Aranyéletből is néztem pár részt, azt is bírom, az Ash vs. Evil Dead pokoli jó, de érdekel még a Jessica Jones, a Daredevil és tudom, hogy szégyen-gyalázat, de még nem láttam a Breaking Bad-et sem, úgyhogy veszek majd egy nagy levegőt és lehet, hogy nyáron belevetem magam.

A képek forrása: Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Facebook oldala (fotó: Őri György), kiskegyed.blikk.hu, kenduken.de, petofiszinhaz.hu

 A TV2-n a Sherlock és Watson felvezetésével debütál majd április 19-én este a Végzetes bizonyíték (Reckless) című jogi sorozat, mely 2014 nyarán futott az amerikai CBS-en, és melynek első epizódját az a Catherine Hardwicke rendezte, aki a Tizenhárom és az Alkonyat-sorozat legelső filmjét is rendezőként jegyzi. A sorozat az alacsony nézettség miatt nem kapott második szezonos berendelést, így a képernyőre került 13 rész jelenti a teljes szériát. Ez persze - nem győzőm hangsúlyozni - egyáltalán nem jelenti azt egyenes ágon egy első évados kaszánál sem, hogy rossz lenne a minőség, csak valamiért nem talált be a nézőknél.

 A Végzetes bizonyíték története szerint Charleston városa nyugodt hely látszatát kelti, azonban a felszín alatt közel sem ennyire békés az állapot. A város rendőrsége ugyanis korrupt, és sokan rettegésben élnek emiatt. Egy gyilkossági ügy kapcsán Charlestont hamarosan egy szexbootrány hozza lázba, a főszereplő fiatal ügyvédnő, Jamie Sawyer pedig a frissen kinevezett főügyvéddel, Roy Rayder-rel találja szemben magát. A két központi figurát alakító színészt én bevallom, nem igazán ismerem, ezért elsősorban az egyik mellékszereplőt emelném ki, aki nagyon sokáig a CSI: Miami helyszínelők állandó tagja volt, de szerintem sokan a Magic Mike-ból ismerik úgy igazán. A magyar hangját most nem a vetkőzős filmből, hanem a CSI-ból kapja, így ismét Crespo Rodrigo szólaltatja majd meg Adam Rodríguez-t.

 A két főszereplő habár számomra kevésbé ismert, a szinkronhangjaikat adó színészek már koránt sem. Cam Gigandet magyar hangja Szabó Máté lesz, míg Anna Wood-ot a mostanában a Megtört szívek Dilarajaként brillírozó Horváth Lili szinkronizálja majd. A sorozatban rajtuk kívűl hallhatjuk majd többek között Mahó Andreát és Timkó Esztert is, akiknek én kifejezetten örülök, mert Horváth Lilivel egyetemben kevesebbet halljuk őket sorozatban, mint amennyit szerintem kellene. A Végzetes bizonyíték szinkronrendezője a TV2-nek legutóbb például a Hősök: Újjászületést is készítő Zentai Mária. Köszönet a stáblistáért a TV2-nek!

Végzetes bizonyíték (Reckless)

Anna Wood (Jamie) - Horváth Lili
Cam Gigandet (Roy) - Szabó Máté
Gregory Harrison (Dec) - Jakab Csaba
Georgina Haig (Lee Anne) - Mahó Andrea
Michael Gladis (Knox) - Baráth Attila
Shawn Hatosy (Terry) - Moser Károly
Adam Rodríguez (Preston) - Crespo Rodrigo
Kim Wayans (Vi) - Timkó Eszter

Magyar szöveg: Moduna Zsuzsa
Hangmérnök: Salgai Róbert
Gyártásvezető: Gyarmati Zsolt
Szinkronrendező: Zentai Mária
Stúdió: Masterfilm Digital

A történet forrása: TV2 Sajtószoba
A kép forrása: TV2 Sajtószoba

 Az RTLII-n debütált 2014 májusában a Hazug csajok társasága (Pretty Little Liars) első évada, és ritka az olyan sorozat, amelynek ilyen kalandos a hazai előélete. Az amerikai, rejtélyközpontú tiniszéria érkezése már jóval a bemutatkozása előtt kitudódott, ugyanis felkerült az internetre az, hogy kik lesznek a szereplők magyar hangjai, de az első epizód adásra tűzését csak nem akarta meglépni a magyar RTL. A sorozaton ráadásul olyan sokáig csücsültek, hogy a csak egy évadot kapott spinoff, a Ravenswood hamarabb került Magyarországon képrenyőre, mint maga az alap széria. Az pedig csak hab volt a tortán, hogy a Hazug csajok társasága első, hivatalos magyar premieridőpontját lefújták, és csak 2014 május 15-én vetítették le az első részt.

 A rajongók szerencséjére a bemutatkozó szezont a finálé után azonnal követte is a második, a harmadik évadra azonban - vélhetően az alacsony nézettség miatt - egy évet kellett várniuk a tévézőknek, de 2015 októberében elért hozzánk is a folytatás. A harmadik etap a napi vetítés miatt gyorsan, egy hónap alatt adásba került, és 2015 novembere óta nincs képernyőn új epizód ebből a tinithrillerből. Az Amerikai Egyesült Államokban 2013-2014-ben vetített negyedik szezon most viszont a magyar nézőkhöz is megérkezik, sajnos azonban nem naponta, hanem csak heti egyszer jelentkezik majd friss epizódokkal a széria. A folytatás premiere április 23-án, szombaton délben lesz az RTLII-n.

További premier infókért kattints ide és böngészd át a Premiernaptárt.

A kép forrása: RTLII Sajtóklub

 Az RTL Klubnak már régen is nagyon ment a főzős műsorok gyártása, elég csak a ReceptKlubra gondolni, de azt hiszem tavaly pörgették csak fel igazán a fordulatszámot, amikor a két A konyhafőnök szezon mellé gyártottak egy Junior évadot, idén pedig tavaszra bedobtak a tévés piac mély vizű medencéjébe egy újabb formátumot. A Hagyjál főzni! első adását látva pedig azt hiszem, ki lehet jelenteni, hogy nem tudnak az RTL-nél hibázni, ha gasztro témájú realitykről van szó, ugyanis ez is valami hihetetlenül jól sikerült.

 A műsor alapfelállása pofon egyszerű; végy egy a saját konyhájában nagyon rutinosan, profin mozgó és jól főző szülőt, akinek a fejében van minden családi recept, tedd mellé a legtöbbször csak a krumpli megpucolásában segédkező gyermeket, aki nem hogy a kristálycukrot nem tudja megkülönböztetni a sótól, de a lábasok világából sem ismeri a kiutat, majd helyezd őket egy konyhapult mögé, a kiválasztott ételt pedig készíttesd el a stressztől teljesen leblokkoló csemetével, akinek az édesanyja vagy édesapja csak szavakkal, vagy néha be-be rohanva tud csak segíteni neki. Ha viszont ezt megteszi, akkor dupla olyan gyorsan pörög a főzésre szánt idő.

 A Hagyjál főzni! egyik epizódjának forgatására volt szerencsém ellátogatni, és azt kell, hogy mondjam, ez a műsor a felvétel közben is ugyanolyan vicces, mint a tévében nézve, és látva, hogy a sok sziporkából, élcelődésből és konyhai ügyetlenkedésből mennyire sok volt, igazán combos feladat összeállítani ezekből egy epizódot. A premier szerintem kifejezetten jól sikerült, pörgős volt, feszes, nem húzták egy óránál hosszabbra az adásidőt, mint tették azt A konyhafőnöknél, és amiatt, hogy az egész adást kitöltötte a két főzés és a két értékelés, tényleg egy másodpercig nem unatkoztam. Ütemre történtek a dolgok, nem volt felesleges szócséplés, teátrális elvonulás, mély, többször megrágott elemzés, hanem lényegretörően kritizálták az elkészült fogásokat.

 A műsor házigazdája Istenes Bence, aki szerintem most van nagyon a helyén, és bár az X-faktorban és a ValóVilágban sem volt rossz, azt hiszem, ennyire jónak talán még egyik műsorában sem éreztem. Nem uralta el az adásidőt, nem akart mindenáron a középpontba kerülni, humoros volt, csipkelődött, próbálta terelgetni a játékosokat, és együtt élt az egész show-val, és egy rossz szót nem tudok rá mondani. Az ételeket A konyhafőnökből megismert Vajda Pierre értékelte, és ellentétben a nagyágyú főzős realitybeli szereplésével, most hogy nem nyomták el, és volt ideje és lehetősége többet is beszélni, róla sem tudnék rosszat mondani.

 A Hagyjál főzni! sikere, és szórakoztató faktora persze a versenyzőkön, és a szülőkön múlik, de az első rész és a látott forgatás alapján a castingra sem lehet sok panaszunk, mert lesznek olyanok, akik nagyon nagy hőfokon égetik majd magukat és saját gyermeküket. A Farm mellett ez a magyar RTL idei tavaszának másik nagy dobása, és ezt ki kellett volna próbálni a főadón, akár csak az első részt leadva az RTL Klubon, mert szerintem sokkal élvezetesebb, mint a tanyasi reality és pont tökéletes esti kikapcsolódás.

A képek forrása: RTLII Sajtóklub, rtl.hu

 Nagyon ritkán jutnak el a magyar tévékre a nem szappanos, komolyabb témát érintő, nem egyszer egész évadokon átívelő történettel rendelkező európai szériák, és látva hogy a magyarul Volt egyszer két Németország címen futó Deutschland '83 hogyan sült be, talán nem is véletlenül kerülik ezeket a hazai tévécsatornák. A hidegháború idején, 1983-ban játszódó német sorozatot az RTL Klub mutatta be, és bár elég alacsony volt a nézettsége, azért csak leadták a teljes szériát jelentő nyolc részt, szerintem sokaknak okozva ezzel örömöt.

 Az egyik ember, aki nagyon boldog volt attól, hogy szinkronosan nézhette végig a sorozatot, az én voltam, mivel az utóbbi pár hónapban egyre inkább kezdek leszokni arról, hogy eredetiben, zömében angol nyelven nézzem a sorozatokat. Ez lustaság, tudom, benne van az is, hogy a szinkron mellett nem kell annyira koncentrálni arra, amit mondanak, mivel egyből megértem, de valahogy a nap végén nem igazán van hangulatom a felirattal sem bajlódni, egyszerűbb szinkronnal, és néha jobb is, mint eredetiben. Ennek a sorozatnak ráadásul kifejezetten jó lett a magyar változata, és mivel nem szeretném felsorolni az egész stábot, csak Orosz Annát, Timkó Esztert, Pálmai Szabolcsot, Végh Pétert, Szabó Mátét és Kőszegi Ákost emelném ki, de tényleg idegépelhetném az összes színész nevét, annyira jó volt mindenki.

 A Volt egyszer két Németország itthoni sikertelensége számomra kissé érthetetlen. Az odáig rendben van, hogy a történet nem habkönnyű és nem munka utáni kikapcsolódásra, lötyögésre való, és nem lehet csak egyszerűen háttértévéként használni, de hogy már a premier is elhasaljon, na az meglepett. A sorozat ugyanis tele van olyasmivel, ami már csak a nosztalgia miatt is, szerintem sokakat kellett volna a képernyő elé ültetnie. A Deutschland '83 ráadásul nem szimplán kirakat és díszlet, hanem egy olyan történelmi dráma, amelyben rengeteg valós eseményt, ezzel kapcsolatos híradófelvételt, eszmét és politikust, problémát és a közvéleményt formáló témát felvonultatnak, amitől sokszor inkább dokumentumfilm, mintsem fikció, pedig az is van benne.

 A történet szerint egy kelet-német határőrt beszerveznek az országa hírszerzői, azaz kémjei közé, és azt kapja feladatául, hogy a Német Szövetségi Köztársaságba utazva épüljön be az egyik legbefolyásosabb katonai vezető, Edel tábornok csapatába, és amennyi információt csak lehet, ki kell derítenie a Nyugat-Németországba telepítendő rakétákról, és az esetleges, közeledő háborúról. A főszereplő srác beszervezése mondhatni a szokásos módon történik, de a rendezés, a megteremtett atmoszféra, a német színészek adta különleges, az amerikaitól eltérő játékstílus, az irgalmatlanul jól kiválasztott zenék és a fantasztikus fényképezés miatt egy percig nem éreztem klisésnek, és szerintem nem nagyon láttam még ehhez fogható sorozatot.

 Az egész olyan jól volt felépítve, és olyan minőségben tálalták, ahogyan eddig talán csak nagyon kevés sorozatot. Olvastam és néztem már kémtörténeteket, de egyik sem volt ennyire stílusos, lendületes és minden ízében aktuális még annak ellenére is, hogy nem a jelenben játszódott. Az pedig csak hab a tortán, hogy elképesztően hiteles volt a sorozat, az épületektől elkezdve a jelmezeken, a berendezési tárgyakon át a technikai eszközök és háztartási gépekig minden remekül a hangulat alá dolgozott. Nagyon jól el lehetett különíteni ezek segítségével is a két országot, az NSZK-t és az NDK-t, és ez az egész nem lett volna szerintem ennyire hatásos, ha a fényképezés nem ilyen magas színvonalú.

 A Volt egyszer két Németország ugyanis nem csak, hogy egy remek, izgalmas történet, hanem egy gyönyörű sorozat, amit nézni is élmény volt. Aki odavan a jól fényképezett jelenetekért, a porszemek elhelyezkedéséig kitalált beállításokért, és a régi tárgyakért, az már csak emiatt is adjon ennek a sorozatnak egy esélyt, mellékesen pedig kapni fog egy fordulatos, a karaktereit remekül mozgató nyolc részes német vizuális orgiát. Az egyik legnagyobb probléma a sorozattal, hogy a finálé nagyon sok kérdést nyitva hagyott, és feltett olyanokat, amelyekre szerintem nem fogunk választ kapni, mivel ha érkezik is folytatása, az már három évvel később, 1986-ban fog játszódni. Ne hagyjátok ki, ezt tényleg érdemes látni.

 Az amerikai CBS adó június 13-án mutatja be egyik legújabb sorozatának, A férjem védelmében (The Good Wife) alkotói, Michelle King, Robert King és Ridley Scott által jegyzett, meglepő alapfelütéssel induló humoros politikai drámájának, a BrainDead-nek az első részét. A történet szerint leáll az Amerikai Egyesült Államok kormányának működése, mivel az űrlények megtámadták a Földet, és olyan bogarakat uszítottak a legfontosabb emberekre, melyek felzabálják azoknak az agyát. A Kongresszusban egyre több ember fertőződik meg, és senki sem tudja, hogy mi történhetett.

 A sorozat, köszönhetően a készítők számos díjjal és kritikai elismeréssel jutalmazott munkájának, A férjem védelmébennek, egyből teljes évados berendelést kapott, bár mivel nyáron debütál, így csak 13 részből fog állni a bemutatkozó évada. A BrainDead olyan lesz, mintha Az elnök emberei (The West Wing) találkozna a The Strain - A kór című szériával, és akik ismerik ezt a két sorozatot, azoknak nagyjából már lehet is valamiféle elképzelése arról, milyen is lesz a CBS vadonatúj produkciója.

 A feszültséggel, politikával, humorral és természetfeletti eseményekkel megtűzdelt új sorozatnak azonban nem csak a készítői igazán nevesek; a két főszereplőt a horrorfilmekből ismert Mary Elizabeth Winstead és Aaron Tveit (Graceland - Ügynökjátszma) alakítja, mellettük állandó szereplőként pedig Nikki M. Jamest (A férjem védelmében), Dany Pinot (Döglött akták, Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály) és Tony Shalhoubot (Monk) is láthatjuk majd. A BrainDead-hez előzetest ugyan még nem tudunk mutatni, de az első plakát már megérkezett és szerintem zseniálisan jó lett.

A kép forrása: impawards.com

 A The Walking Dead jelenleg is futó hatodik évada az Amerikai Egyesült Államokban vasárnap, nálunk hétfő este fog finálézni, és ahogy általában minden szezonzáró, ez is különleges lesz, ugyanis ebben a részben mutatkozik be a sorozat legújabb szemétládája, Negan, akit egy igazi sorozatveterán színész, Jeffrey Dean Morgan fog alakítani.

 A színészt láthattuk már az Odaátban (szh.: Harmath Imre), A Grace klinikában (szh.: Rába Roland), a Texas felemelkedésében (szh.: Schneider Zoltán), valamint mostanában A férjem védelmében (szh.: Makranczi Zalán) és A létezés határa (szh.: Pál András) című sorozatokban. A The Walking Deadben pedig - ahogyan a cikk címéből is kiderül - nem ezen sorozatokból kapja a magyar hangját, hanem az Aprics László rendezte Bűnös Miamiból, ugyanis ebben a két évados drámában már hallhattuk Jeffrey Dean Morgant Csankó Zoltán orgánumával. Hogy egy ilyen gonoszabb figurához hogyan fog passzolni a színész selymes hangja? Jó kérdés. Az ajánló mindenesetre nem árul el túl sokat, majd hétfő este meglátjuk. Köszönet az infóért a FOXnak!

A kép forrása: geeknation.com

 A talán minden eddiginél alacsonyabb nézettség, és az egyre vegyesebb kritikák ellenére folytatja saját gyártású szitkomját az MTVA. A Munkaügyek - IrReality Show első, de még inkább második évada zseniálisan jó volt, így aki még nem látta, az szerintem nézze meg, aki pedig hozzám hasonlóan már többször is ledarálta, annak ideje újra elővennie. Az ötödik, azaz a legfrissebb szezonról nem sokat tudok elmondani, mivel az első pár rész után kiszálltam, annyira nem jöttek be a látottak, és az új szereplők, de szerintem így is sokan vannak azok, akik örülnek, hogy nyáron újra forgat a stáb és ősszel már adásba is kerülnek a hatodik évad epizódjai. Várjátok az új évadot?

A kép forrása: Munkaügyek - IrReality Show Facebook oldala

 A hazai HBO eddig azzal a bevett gyakorlattal élt, hogy a saját gyártásait egy év szünettel folytatta, és hiába állt mondjuk egy szezon csak 8-10 részből, a friss epizódokra és a történet folytatására elég sokat kellett várnunk. Most ezzel a menetrenddel szakít a tévéadó, és a tavalyi év egyik legnagyobb magyar sorozatos durranásának számító Aranyélet nem 2017-ben, hanem már idén ősszel visszatér. A hírt pedig nem más mint a sorozat egyik legjobb alakítását nyújtó Ónodi Eszter jelentette be a széria hivatalos Facebook oldalán. Várjuk? A videó alatt tudtok szavazni is.

 A FOX fogja bemutatni áprilisban a Stephen King azonos című regénye alapján, James Franco főszereplésével, és többek között J.J. Abrams (Star Wars VII - Az ébredő Erő) producerkedése mellett készült időutazós thrillert, a 11.22.63-at. A kritikák szerint hosszú idő óta ez az egyik legjobb kisképernyős King-adaptáció, és elnézve az ajánlókat, valamint magát a történetet, ez teljességgel hihető megállapítás.

 A sorozat főhőse Jake Epping (James Franco) egy frissen elvált irodalomtanár, aki az író kedvenc államában, a sok regényéből visszaköszönő Maine-ben él. A férfinak átlagosnak mondható élete volt mindaddig, amíg haldokló barátja, Al (Chris Cooper) egyik nap meg nem osztja vele féltve őrzött titkát, és el nem árulja neki, hogyan lehet utazni az időben. A férfi megkéri Jake-et, hogy menjen vissza 1963 előttre, és akadályozza meg Lee Harvey Oswald-ot abban, hogy meggyilkolja John. F. Kennedy-t. A 11.22.63 az 1960-as évek Texasába kalauzolja el a nézőket, ahol Jake megpróbálja felgöngyölíteni a szálakat, ám hamarosan kezdetét veszik a bonyodalmak, melyek miatt úgy tűnik, hogy Jake mégsem lesz képes változtatni a múlton.

 A 11.22.63 premierje április 12-én, 21:00-kor lesz a FOX-on, és a tévéadó szériáiban már eléggé jártasnak nevezhető Kertész Andrea rendezi ennek a sorozatnak a magyar változatát is. Azonban nem csak a szinkronrendező, hanem a dramaturg munkája sem lesz ismeretlen a FOX nézőinek, mivel az a Vajda Evelin fordítja magyarra a legújabb Stephen King-adaptációt, aki több más mellett a Da Vinci démonai, az Empire és a Wayward Pines remek szövegeiért is felelt.

 A sorozat ajánlóiból már kiderült, hogy Chris Cooper magyar hangja Reviczky Gábor lesz, James Francoé azonban többek között azért is érdekelt különösen, mivel hiába láttam nem egy filmjét a színésznek, valahogy nem tudok hozzá szinkronhangot kapcsolni. Így pedig nem tudom még eldönteni, hogy Schmied Zoltán hogyan fog passzolni James Francohoz, de ha abból indulok ki, hogy Kertész Andrea legutóbbi szinkronjaiért mennyire odavoltam, akkor ebben sem fogok csalódni. Az amúgy mennyire érdekes, hogy egy-két kivételtől eltekintve alig van átfedés a magyar hangok között a rendezőnő szinkronjainál. Ha nagyon szeretnék, biztosan tudnék találni olyan színészeket (például Fekete Ernő) akiket többször is "használ", de hirtelen visszagondolva, nagyon jól elkülöníthetőek a rendezései.

 A 11.22.63 teljes szereposztását még nem tudom veletek közölni, de négy főszereplő szinkronhangjáról már le tudom rántani a leplet a FOX jóvoltából. Köszönet is nekik ezért!

11.22.63 (11/22/63)

James Franco (Jake) - Schmied Zoltán
Chris Cooper (Al) - Reviczky Gábor
Sarah Gadon (Sadie) - Balsai Móni
George MacKay (Bill) - Czető Roland
Daniel Webber (Lee Harvey Oswald) - Jakab Márk
Jonny Coyne (George) - Vass Gábor
Kevin J. O'Connor (Sárga kártyás férfi) - Orosz István
T.R. Knight (Johnny) - Szabó Máté
Josh Duhamel (Frank) - Zámbori Soma

Magyar szöveg: Vajda Evelin
Hangmérnök: Schupkégel Sándor
Vágó: Szemerédi Gabriella
Gyártásvezető: Derzsi Kovács Éva
Szinkronrendező: Kertész Andrea
Stúdió: Masterfilm Digital

A leírás forrása: FOX
A kép forrása: collider.com

 A FilmBoxon debütál április 2-án a Limbo című dán sorozat, mely négy 12 éves gyermek szemén keresztül mutatja be a felnőttéválást. A főszereplők most kezdik el levetkőzni a gyermekkor ártatlanságát, és válnak ezáltal is önálló személyiséggé. Most először kérdőjelezik meg a világot, és most először szembesülnek igazán a félelmeikkel. Ask magának való fiú, anyjával, mostohaapjával és testvéreivel él, Louise modellkedik, szigorú anyja felügyelete mellett. Naya azért küzd, hogy megnyerje a futóbajnokság 200 méteres távját, Boye pedig félénk fiú, és barátok híján szülei boltjában érzi magát legjobban. A sorozat 2011-ben indult, és eddig három évad készült belőle.

A sorozat első szezonja, ahogyan az egyik olvasónk jelezte, már tavaly képernyőre került, szóval ez a mostani csak ismétlés lesz, de mivel anno nem írtunk a hangokról, ezért aktuális a stáblista most is. Köszi az észrevételt!

 A magyar változat rendezőjének nem lehetett egyszerű dolga, ugyanis a történetből adódóan javarészt gyerekekkel, fiatal hangokkal kellett dolgoznia, és ha valamiben szerintem hiány van a magyar szinkronszakmában, akkor az a jó gyermekhang. Persze lehet, hogy nincs így, de úgy tűnik, mintha sokkal kevesebb lenne a fiatal orgánum, mint amennyit a gyerekeknek szóló, vagy kisebbeket foglalkoztató produkciók megkívánnának. Az azért kimondottan aranyos, hogy a Limbo szinkronjában "együtt dolgozik" Koller Virág és Jelinek Éva, a Barátok közt Lucája és Timije. Köszönet a stáblistáért a FilmBox-nak!

Limbo (Limbo)

William Rudbeck Lindhardt (Boye) - Straub Martin
Frieda Krøgholt (Viktoria) - Koller Virág
Carmen Håkonsson (Naya) - Jelinek Éva
Amanda Rostgaard Phillipsen (Louise) - Vida Sára
Oliver K. Nielsen (Ask) - Bogdán Gergő
Johanne Bie (Simone) - Boldog Emese
Jakob Hansen (Mark) - Straub Norbert
Rikke Louise Andersson (Mette) - Mezei Kitty
Bodil Jørgensen (Mille) - Fabó Györgyi
Henrik Prip (Isager) - Dézsy-Szabó Gábor

Magyar szöveg: Bucsánszky Zsuzsanna
Vágó: Kocsis Éva és Katona Edit
Hangmérnök: Gyapjas Károly
Gyártásvezető: Bogdán Anikó
Szinkronrendező: Balog Mihály
Stúdió: Balog Mix

A leírás forrása: FilmBox
A kép forrása: kika.de

 Az RTL Klub tavaszának nagy dobása az anno még a VIASAT3-on futott Farm című valóságshow második évada, amely eltérően mondjuk a Való Világtól, nem luxuskörnyezetbe helyezi több hónapra a játékosokat, hanem egy igazi, piszkos, puritán tanyára, ahol nincs kibúvó a munka alól, és mivel a műsor nagy részében maguk a játékosok döntik el, ki essen ki, így a versenyzők nem a kamerának játszanak. A Farm premierje a nagy reklámkampánynak köszönhetően becsületesen nyitott, mind a teljes lakosság körében, mind a célközönségnél abszolút első lett, még a heti toplistán is megelőzte a megkérdőjelezhetetlen nézettségű RTL Klubos Halálcsillagot, a Barátok köztöt.

 A Farm nézettsége azonban úgy csökkent, ahogyan haladtunk előre a múlt héten. A pénteki adásra több mint 200 ezer tévéző morzsolódott le a teljes lakosságból, a szombati epizód - melyben eldőlt, hogy ki lesz az első kieső - pedig egyből évadminimumot is hozott, ami hosszabb távon, a nemsokára induló Kismenők ellen nem lesz szerintem elegendő teljesítmény. A műsor azonban nem csak a teljes lakosságnál, hanem a célközönségnél is lejtős ívet írt le, és a hétfői adással elért 426 ezerből péntekre 344 ezer maradt, és bár a szombati rész ennél jobban hozott, azért én nem ilyen nézettséget vártam a Farmtól. A Gyertek át szombat este! második évadának premierje, melyet a Farm első kieséses adása vezetett fel, sorozatminimumot hozott, ami szintén nem a legjobb előjel. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy Sebestyén Balázs műsorának első évada zömében a Hungary's Got Talent mögött volt látható, a Farm és a tehetségkutató pedig nem egy súlycsoport nézettséget tekintve.

 Az RTL Klub számára szerintem az is elég, ha a Farm stabilan beáll a pénteki szintjére és nem csökken tovább, mert irgalmatlanul elverték a TV2-t az új főműsoridős kínálatukkal, amiben a késő estére tolt, tíz órai kezdettel adott heti sorozatok nézettsége érdemben alig csökkent. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy például a 22 és 23 óra között vetített Szulejmán epizódot 739 ezren ülték végig, ami a korábbi nézettségekhez képest körülbelül 100 ezer fős csökkenést jelent, ez pedig bődületesen jó eredmény. Azonban nem csak a szultán, hanem a többi, heti sorozat is jól hozott és igazán nem csökkent egyik iránt sem az érdeklődés, ami nagyon meglepő.

 A múlt héten is több nézettség szempontjából is érdekes dolog történt. Az egyik, hogy a Barátok közt, ahogyan várható is volt, nem tudta este kilenc óra után fenntartani a korábbi, egymilliós nézettségét, de az, hogy a későbbi kezdési időpont ellenére is alulról nyaldossák a Mátyás király tér lakói a milliós limitet, nem kis teljesítmény. A napi sorozat pedig nem csak, hogy fölhúzta az RTL Klub 21:10-es sávját, de jó felvezetésnek is bizonyult az utána következő heti sorozatoknak és filmeknek. A kérdés csak az, hogy hosszabb távon mennyi néző fogja követni kedvenc műsorát úgy, hogy bőven este tizenegy óráig a televízió előtt kell ülnie.

 A TV2 az RTL Klub fölénye miatt nem sok mindent tudott letenni az asztalra, és ugyan délután még mindig ők vezetnek, azért az beszédes, hogy a Szeretned kell!+Megtört szívek páros nem igazán tudja átlépni a 300-500 ezres nézettséget és egy, az eddigi telenovelláktól, napi szappanoperáktól megszokott szintnél alacsonyabb eredménnyel lubickolnak a délutáni fürdővízben. A TV2-nek azonban a délutánjával lehet a legkevesebb problémája, ugyanis a főműsoridőben a megújult Hal a tortán nem nagyon érdekli a tévézőket, a Sherlock és Watson nem tud mit kezdeni az RTL Klub tavaszi kínálatával, és a premier NCIS sem hozza már régi formáját.

 A Duna TV sem tudott most villogni, korrekt nézettséget szállítanak a napi műsorai, hétvégén helyt állnak a Magyarország, szeretlek!-kel, Doc Martin is stabilizálta a nézőközönségét és A fekete bojtár című tévéfilm is tisztességes eredményt hozott.

 A Cool TV-n debütáló Rejtjelek című sorozat első része meglepően sok tévézőt érdekelt, és a teljes lakosságban házon belül a legnézetteb produkció lett. A Rosewood ugyan mostanában a jó premier után picit eltűnni látszik a toplistáról, de azt hiszem kijelenthetjük, hogy érdemes az RTL Klubnak a külföldi sorozatokat a Cool TV-re pakolnia, mivel egyrészt megtalálják ott is őket a nézők, másrészt érdemben nem igazán befolyásolják a főadó nézettségét. A Rejtjelek legalábbis nem úgy tűnik, mintha az RTL Klubtól csábított volna el tévézőket.

 A sorozatok között a teljes lakosságban a Szulejmán, míg a célközönségnél a Dr. Csont lett a legnézettebb.

A nézettségi adatok az RTL Klub Sajtóklubjától származnak.
A kép forrása: RTL Klub Sajtóklub