Visszavonul Szombathy Gyula, a tévében láthatjuk utoljára

2017. február 11. - Jasinka Ádám

A vasárnapi Blikknek adott interjújában jelentette be Szombathy Gyula, hogy 52 év után visszavonul, és otthagyja a színpadot. A Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész egy éve döntött úgy, hogy felhagy fővárosi életével, eladta kis belvárosi lakását és véglegesen is leköltözött Balatonalmádiba. Szombathy Gyula minden szerepét visszaadta a Thália Színházban és már csak egy darabban, a veszprémi My Fair Ladyben lép színpadra.

szombathygyulavisszavonulcsakszinhaz.jpg

A színművészt megannyi előadásban, filmben és sorozatban láthattuk, különleges orgánumára pedig számos filmben és tévészériában felkaphattuk a fejünket. Ő volt többek között Peter Sellers és Louis de Funès állandó magyar hangja, de szinkronizálta Steve Martint, Robin Williamst és Joe Pescit is. Egyik legismertebb sorozatszinkronja pedig az Igenis, miniszter úr! című brit politikai szatíra főszerepe volt Végvári Tamás oldalán. Azt nem tudjuk, hogy Szombathy Gyula a szinkrontól is elbúcsúzott-e, de reméljük, hogy akad majd olyan felkérés, amelyet örömmel elvállal.

Habár a színművész színpadi szerepeit egy kivételével mind visszaadta, azért még látni fogjuk az alakítását. A február 24-én debütáló Csak színház és más semmi című sorozat második évadának egyik új szereplőjét ugyanis ő alakítja majd. A sorozat a színházi kulisszák világába kalauzolja el a nézőt, az első évadról írt kritikánkat ide kattintva olvashatjátok el.

Fotó: MTVA

Kiderült, mikor érkezik a Csak színház és más semmi második évada

Tavaly már január 10-én bemutatták a Csak színház és más semmi szezonnyitó epizódját. Idén viszont valamiért úgy döntöttek a köztévénél, hogy az évad csak jóval később indul el. Ez elég különös, mivel a nézők és a kritikusok is szerették a sorozat első évadát. Az pedig még érdekesebb, hogy vasárnap helyett péntek esténként lesz majd látható a folytatás, ugyanis február 24-én 20:30-as kezdéssel debütál a Csak színház és más semmi második évada a Duna műsorán.

csakszinhazesmassemmipremier.jpg

Az új szezonban a már jól megismert szereplők mellé csatlakozik többek között Tenki Réka, Móga Piroska, Szombathy Gyula, Klem Viktor és Mészáros Béla is. Az írók továbbra is Divinyi Réka és Goda Krisztina lesznek, míg a rendezői székek egyikébe a Poligamy-t és a Coming Outot is jegyző Orosz Dénes is beült. A Csak színház és más semmi második évadának ajánlóját a TOVÁBB-ra kattintva találjátok.

Balsai Móni és Schell Judit összeöltözéséhez pedig ide kattintsatok.

Tovább

Főcímek mámorában

2016. február 28. - Jasinka Ádám

focimek.png

 Ahhoz, hogy igazán rá tudjak hangolódni a sorozatok egy-egy epizódjára, sok esetben nagy segítség a főcím látvánnyal és zenével együttvéve. A bevezetők ugyanis meg tudják teremteni az átjárót a néző saját, hétköznapi világából a sorozat univerzumába, és el tudják érni, hogy miután megnézted, már nem azzal foglalkozol, hogy mi van a képernyőn kívül és csak maga a sorozat létezik. Nem mindegyik főcím képes persze ezt elérni, de engem nem egy be szokott rántani és külső szemlélőből résztvevővé tesz már az első jelenetre. Ebben a cikkben összeszedtem párat a kedvenceim közül, melyeknek nem csak a zenéje, hanem a látványa is nagyon jó. Nektek van kedvenc főcímetek?

Kegyetlen tánc (Flesh and Bone)

Trónok harca (Game of Thrones)

The Night Manager (The Night Manager)

Downton Abbey (Downton Abbey)

Da Vinci démonai (Da Vinci's Demons)

A hátrahagyottak (The Leftovers)

Egynyári kaland

Csak színház és más semmi

X-akták (The X-Files)

Csak színház és más semmi - Majdnem ez lett a női Válótársak

2016. február 15. - Jasinka Ádám

 A Duna TV legújabb sorozatával érdekes a kapcsolatom; ugyanis nem csak, hogy volt szerencsém premier előtt, a készítők társaságában megnézni az első két részt, de beszélgethettem is az alkotókkal, a főbb színészekkel és megnézhettem egy nyári forgatási napot is. Így mondhatni elég sok oldaláról beláthattam a szériába, ezért féltem, hogy majd nem tudok ezektől elvonatkoztatni és nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni a látottakról.

 Szerencsére csak egy kis részletét ismertem meg előzetesen a sorozatnak, és bőven ért annyi meglepetés, hogy tudtam magam függetleníteni a premier előtt összeszedett információmorzsáktól, színészektől hallott élményektől, apró spoilerektől. A Csak színház és más semmi a bemutatkozása alapján egy olyan sorozatnak tűnt, ami a hangsúlyt a dráma helyett a komédia felé tolja, és ugyan az látszott, hogy kapunk majd érzelmeket, mégis az volt az érzésem, hogy több lesz a humoros, vicces jelenet.

csszms7.png

 Az évad felénél azonban megfordult az arány és a dráma került az előtérbe, de én ezt egy cseppet sem bántam, mert rendre szállították a részek a kifejezetten ötletes és szitkomoktól megszokott poénos helyzeteket, párbeszédeket. Az ötödik részben, azon a jeleneten, melyben Lili leblokkolt a főpróbán, olyan hangosan nevettünk itthon, mint eddig csak kevés magyar produkción. A humor az évadzáróban is jelen volt, bár eltompította az a bődületes mennyiségű csavar és drámai fűszersó, amivel az íróhölgyek megküldték ezt a finálét.

 A szezonzáró egyik utolsó jelenetében ráadásul, amikor a három főbb szereplőnő ült egymás mellett, és szóba került egy üres lakás, óhatatlanul is a Válótársak női verziója ugrott be vízióként, és azon mosolyogtam, hogy ha erre vinnék tovább a történetet, akkor az mekkora "jövőbelátás", kacsintás lett volna a készítők részéről. A női Válótársak azonban csak kétharmad arányban jöhet össze, ugyanis a három hölgyből az egyiknek pozitív irányba változik a magánélete és csak ketten kerülnek az RTL Klubos sorozatban látott helyzethez hasonlóba.

csszms4.png

 A Csak színház és más semmi nálam arra a szintre lépett, ahol az Egynyári kaland áll, és ami felett csak a Válótársak csücsül, és szerintem az sincs kizárva, hogy ha több részt kapunk ebből a színházi kalandból, esetleg folytatva a cliffhangerként bedobott történetszálat, akkor az első helyre is felülhetett volna.

 Az évadzáró ugyanis zseniálisan jó lett. Nem csak, hogy kifordította az eddig egy figurában megszokott szereplők jellemét, de az ellenkező oldalra is billentette a mérleget; akit eddig kedveltem, azt most elkezdtem megvetni, aki pedig korábban nem volt valami rokonszenves, az hirtelen szimpatikus lett. Érdekes, hogy ennyire megcsavarták a karaktereket, de így fel tudták fokozni annyira a hangulatot, hogy nagyon is várjam a folytatást, mert ebből, a fináléban látott eseményekből könnyen kitelik még egy hat részes szezon.

csszms2.png

 Az írók mellett meg kell dicsérnem a színészeket, akik ugyan nem voltak mind teljesen egy szinten, de hozott ez a sorozat egy-két olyan meglepetést, amiért önmagában megérte nézni. Szávai Viktóriának eddig csak a hangjáért voltam oda, de most a játéka, a jelenléte is levett a lábamról. Pálos Hanna valami elképesztően jól le tudta venni figurájának, ennek az áskálódó, mindenkin átgázoló, csak a saját érdekeit szem előtt tartó nő típusjegyeit és nagyon jól álltak neki a csípős beszólások, megjegyzések. A férfiak közül Szervét Tibor okozott meglepetést, az eleinte bohókás, az arcunkra mosolyt csaló jeleneteket, megmozdulásokat sorban szállító igazgatóból egy olyan alakká változott át, hogy egy évadon, sőt, egy részen belül egyszerre tudtam kedvelni és utálni is a karakterét.

csszms5.png

 A főszereplő Schell Judit - Csányi Sándor kettős rutinja és tapasztalata megkérdőjelezhetetlen volt a hat rész alatt és bár tudtam, hogy Schell Judit egy remek színésznő, valamiért mégis meglepődtem azon, hogy mennyire természetes, mennyire finom és belülről jövő a játéka. Sok esetben a hátán vitte a sorozatot és a többiek néha csak asszisztáltak a jeleneteihez, amiben - nem tudom, ez tudatos volt-e vagy sem, de - olyan tekintélyt parancsoló volt a jelenléte, hogy néha észre sem vettem, hogy mások is vannak mellette.

 A Csak színház és más semmi egy kellemes, sokszor nagyon is szórakoztató első évadot hozott. Nem csak a színészek játéka, hanem a forgatókönyv is rendben volt, és bár az ötödik rész elején éreztem egy kis zavart az erőben, ezen kívül nem tudnék semmi másba belekötni. A humora jó volt; szerethető poénoktól kezdve csípős beszólásokig mindent kaptunk, így a változatosságra sem lehet panasz. A romantika sem feküdte meg szerintem a nézők hasát és ami talán a legfontosabb, jó volt nézni ezt a sorozatot és már most hiányérzetem van.

Szávai Viktória: "... nagyon fontos bázis az életemben a Radnóti..."

 A Csak színház és más semmi zsinórban a nyolcadik új, magyar sorozat és szerintem nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, miszerint egy ilyen hangulatos és könnyed szórakozásra már igencsak szüksége volt a hazai sorozatok kedvelőinek. A szitkomokat és az üdítően jó Egynyári kalandot persze nem felejtettem el, de ez - talán a szereplői miatt is - egy másabb, egy felnőtt sorozat, amiben érdekes módon, néha nagyon is gyerekesen viselkednek a karakterek.

 Aki kellemes, vasárnap esti kikapcsolódásra vágyik, az szerintem nyugodtan válassza ezt a sorozatot a Duna TV-n, mert a komolyabb, drámai pillanatok mellett valahogy mégis árad belőle a jókedv, a vidámság és sokszor már-már olyan humoros mint egy vígjátéksorozat. A Csak színház és más semmi azonban nem csak az írók által megírt történet és kitalált frappáns poénok, hanem a remek színészi alakítások miatt is jó ennyire. Annak ellenére, hogy a fő helyszín egy színház, mégsem játsszák túl a színészek a szerepüket és a tudásuk és tapasztalatuk át is jön a képernyőn. A premier előtti vetítés után volt lehetőségem (és szerencsém) interjút készíteni az egyik legtehetségesebb és legszebb hangú színésznővel, Szávai Viktóriával.

csakszinhazesmassemmiszavaiviktoria.jpg

 A színésznő már hosszú ideje a Radnóti Miklós Színház tagja és habár a színpad az elsődleges terepe, nem idegen számára a forgatás sem, mivel több nagyjátékfilmen, valamint a Tűzvonalban és a Presszó című sorozatokon is dolgozott már. A színház és a filmezés mellett pedig szinkronizál is; a hangját többek között a Banshee, az Éghasadás, A törvény nevében, az Amerikai Horror Story és az Azanyját! című sorozatokban is hallhatjuk.

Milyen érzés volt egy olyan sorozatot forgatni, ahol a színészek színészeket, színházban dolgozó embereket alakítanak?

 Az első pillanatban volt bennünk némi távolságtartás amiatt, hogy végül is ez a mi szakmai közegünk és az ember ilyenkor sokkal kritikusabb, de megpróbáltunk ezen fölülemelkedni. Akik nézni fogják majd a sorozatot, azok nem feltétlenül színházban dolgozó emberek, tehát nekik ez az egész világ nagyon izgalmas és újszerű lesz. A színházban történni szoktak meredek dolgok és itt tényleg minden össze van szedve, ami meredek. Azért ennyi botrány vagy furmánykodás nem jellemző egy hat hetes próbafolyamatra, de mondjuk hat év alatt össze tud gyűlni ennyi (nevet). Ez ennek az esszenciája.

Valóságalapja ezek szerint van mindannak, ami történik a sorozatban.

 Abszolút, a színházban szoktak néha csúnya dolgok történni (nevet) és ez egy olyan műfaj, ahol állandó a rivalizálás, hiszen folyamatosan verekedni kell a helyekért, a presztízsért. Van, aki ezt elegánsan csinálja és van olyan is, aki kevésbé. Hallottam már én is ezer olyan sztorit, amiről azt gondoltam, hogy csak ettől mentsen meg az ég, de az ilyesmik szerintem minden szakmában megesnek. A sorozat egy kicsit felnagyítja a dolgokat, de abszolút hiteles lesz.

csakszinhazesmassemmi4.jpg

Mennyire érzed magadhoz közel ezt a szerepet, Lajtai Petrát, a színház dramaturgját?

 Nagyon megszerettem és hál’ Istennek mély egyetértésben dolgoztunk mind a két rendezővel, Nagypál Orsival és Miklauzic Bencével. Ők is azt gondolták, hogy el lehet vinni ezt a figurát egy kicsit végletesebb irányba, ugyanis Petra néha tényleg úgy viselkedik mint egy 16 éves kamaszlány, aki először találja szembe magát egy olyan fiúval, aki udvarol neki. Az unalmas családi élet után egyszer csak ott áll talajvesztetten és nem tudja, mit csináljon azzal, hogy valakinek ő tetszik.

Tudtál meríteni a való életből ehhez a figurához?

 Emlékszem rá, hogyan viselkedtem 16 éves koromban (nevet), de a viccet félretéve, tényleg magamból építettem fel a karaktert, mert azok a színházi dramaturgok, akikkel én eddig dolgoztam, azok homlokegyenest más személyiségek, mint Petra. Ők általában kicsit tyúkanyó típusúak, mindenről tudnak és minden helyzetben megpróbálnak háttérországot képezni a hisztis, tébolyodott színészek között. Petra valahol ettől az egész színházi világtól egy kicsit független, egy UFÓ ebben a közegben és Alinda (Schell Judit – a szerk.), az ő legjobb barátnője, a színház primadonnája az összekötő kapocs.

Játékfilmeket és sorozatokat is forgattál már. Miben volt ez a mostani munka esetleg más, mint a Tűzvonalban vagy a Presszó?

 Annyiban, hogy ezt úgy csináltuk, mint egy nagyjátékfilmet. Feszített volt ugyan a tempó, mondjuk pont emiatt nem különbözött a korábbi sorozatoktól, viszont az igényessége miatt én úgy éltem meg, mintha játékfilmet forgattunk volna. Az egész stáb, a sminktől a kellékeseken keresztül mindenki iszonyatosan pontos és precíz volt, fegyelmezett munka zajlott és annak ellenére, hogy taposni kellett és versenyeztünk az idővel, mégsem éreztem azt, hogy hajtva lettem volna. Minden jelenetre, minden pillanatra jutott idő, hogy szépen, tisztességesen kidolgozhassuk.

Meghozta a kedved esetleg további forgatásokhoz? Keresni fogod a lehetőségeket?

 Magyarországon ez nem úgy működik, hogy a színész elkezd keresni (nevet), hanem a színészt keresik. Nagyon szeretek forgatni és nem is teszek különbséget színházi vagy filmes munka között, mert mind a kettő másért fantasztikus. Szeretem csinálni mindkettőt és nyilván nagyon jó lenne, ha hamarosan újra forgathatnék.

Esetleg egy második évad a Csak színház és más semmiből?

 Reménykedünk, de még nincsenek hivatalos információk, viszont én nagyon bízom benne, hogy lesz folytatás.

csakszinhazesmassemmi5.jpg

Nemrég volt egy Weöres Sándor ested a Radnótiban, van-e esetleg a közeljövőben valami nagy volumenű előadásod vagy terved?

 Épp most mutattuk be a Glembay ház című színdarabot, előtte pedig a Lear királyt csináltuk Alföldi Róbert rendezésében, amivel párhuzamosan még forgattuk a sorozatot. Szóval kemény hónapok vannak mögöttem, azt hiszem, most egy kicsit pihenni fogok.

A színházi szerepek és a filmezés mellett még szinkronizálsz is. Nemrég az Azanyját!-ban hallhattunk, de te voltál például a Minyonok gonosz főszereplőnőjének is a hangja. Mennyire szeretsz szinkronizálni?

 Ha jó filmet és jó színésznőt kell szinkronizálni, akkor nagyon szeretem. Izgalmas feladat, hogy az ember hozzáad valamit a karakterhez. Ha viszont gagyit kell csinálni, akkor az olyan kicsit, mint a favágás, különösebben nem tölt el örömmel.

Mikor kezdtél szinkronizálni?

 Főiskolás koromban. Rehorovszky Béla hívott először, az akkor még létező Pannónia Filmstúdióba, a Hűvösvölgyi útra. Ott szinkronizáltam először, még az ősidőkben.

Hogy érzed, neked mi a tereped? A színház, amit esetleg nem is szeretnél elhagyni, vagy mindenhol otthonosan mozogsz, színpadon, a szinkronban és a forgatásokon egyaránt?

 Jót kérdeztél. Nyilván a színpad az, ami zsigeri dolog, hiszen színésznőnek is készültem, a színpad volt a cél és a színház az otthonom. Azt azért nem mondanám, hogy soha sem hagynám el, mert nem tudni, mit hozhat az élet, de mindenesetre nagyon fontos bázis az életemben a Radnóti Színház, ahol már jó hosszú ideje tag vagyok. Számomra nagyon fontos az állandóság és szeretem azt, hogy az a színpad egy kicsit már az enyém is.

Mennyire volt nehéz megszokni, hogy teljesen máshogy kell a kamera előtt dolgozni, gesztikulálni, mint a színpadon?

 Nem tudom, ez nekem természetes váltás. Én mondjuk szeretem azt gondolni magamról, hogy nem használok a színpadon teátrális, hamis gesztusokat. Próbálok mindig nagyon intim módon játszani és a Radnóti tere erre alkalmas is, mert egy viszonylag kicsi színház. Nem érzékeltem, hogy a kamera előtt máshogy kellene viselkednem, mint ahogy egyébként létezem a színpadon. Nem tudnék nagy különbséget tenni a kettő között, bár nyilván máshogy gondolnám ezt, ha mondjuk a Vígszínházban játszanék, hiszen az egy hatalmas tér, ami más hangerőt és gesztusrendszert kíván. Így, hogy egy viszonylag intim térben szoktam játszani, nem volt különösebben nagy differencia.

Másoktól is hallottam már, hogy a kamera sokkal intimebb, akkor emiatt is lehetett könnyebb számodra?

 Igen, valóban intimebb, de szerintem ez inkább egy ösztön, egy érzék, hogy az ember tudja azt, hogy a kamera előtt mennyit kell csinálni. Lehet, hogy egy reakció, egy mosoly vagy egy fintor a színpadon oké, de a kamera előtt rengeteg. Egyszerűen levágja a vászon. Érezni kell, hogy mennyit szabad csinálni.

A képek forrása: Megafilm / Bara Szilvi, Kocsis Bence, Penziás Nikolett

Csak színház és más semmi - Ilyen lett az első két rész

 A köztévé vadonatúj, hat részes sorozatának első és második részét tegnap délután vetítették le premier előtt az újságíróknak és bloggereknek, akik az alkotókkal és az állandó szereplőket alakító színészekkel együtt nézhették meg a január 10-én, illetve a rá következő héten adásba kerülő epizódokat.

 A sorozatot a rendkívül összeszokott párosnak számító Divinyi Réka - Goda Krisztina kettős jegyzi, akik nem csak a Csak színház és más semmi kvázi alapjának számító, hasonló című filmen, de több más mozin és színdarabon is együtt dolgoztak már. Aki tehát ismeri a hölgyek munkásságát, az nem vesz zsákbamacskát ezzel a sorozattal.

csakszinhazesmassemmi1.jpg

 A Csak színház és más semmi habár címét, alkotóit, főszereplőit és fő helyszínét tekintve is rímel a Csak szex és más semmire, mégsem a film folytatását, hanem egy teljesen új történetet fogunk látni, ami nem csak cselekményét, hanem dinamikáját, képi világát tekintve is elüt 2005 egyik nagy magyar mozisikerétől. Egy dologban, mégpedig a humorban viszont nagyon is megegyeznek. A sorozat ugyanis az első két rész alapján komédiában roppant erős lesz, köszönhetően a tényleg vicces párbeszédeknek, az okosan megírt helyzetkomikumoknak és az ezekhez elengedhetetlen remek színészi játéknak.

csakszinhazesmassemmi5.jpg

 A karaktereket meglepő módon két csoportra osztották. A sorozat műfaja dramedy, azaz egyszerre komoly és vicces, és valahogy ezek mentén lettek kiadagolva a szereplők is némi átmenettel. A humoros jelenetek többnyire a figuráját elképesztően jól megfogó Pálos Hanna, a szószátyárt játszó Udvarias Anna és a bolondos, bohém igazgatót alakító Szervét Tibor köré épülnek, míg a drámát a Schell Judit, Mikecz Estilla, Szávay Viktória, Csányi Sándor és Fehér Tibor alkotta csapattól kapjuk. Lovas Rozit és Géczi Zoltánt azért is hagytam ki a felsorolásból, mert náluk van szerintem leginkább jelen mind a két oldal, az ő kapcsolatuk az, ami egyaránt vicces és komoly, talán emiatt tűnnek ők a "legnormálisabbnak", a leginkább kedvelhetőnek is.

csakszinhazesmassemmi3.jpg

 A sorozat humorát még egyszer ki kell emelnem, mert egyáltalán nem számítottam arra, hogy ilyen mennyiségű jó poént fogunk kapni. Nem arról van szó, hogy néha elbolondoznak a szereplők, vagy tesznek egy-két vicces(nek szánt) gesztust, hanem kimondottan, szitkomba illő poénokat írtak a készítők, amik pedig - és nincs ezen mit cizellálni - iszonyatosan működnek. A humornak nem csak egy változatát halljuk és látjuk; vannak tömör, egy-két szavas fricskák, jól felépített, megkínált poénok és persze az elmaradhatatlan, szó nélküli gesztusok, mimikák. Nagyon sarkosan fogalmazva azt is mondhatnám, hogy az első két rész alapján ez nem egy 52 perces dráma, hanem egy 52 perces szitkom lett, és nem tudom, ki hogyan van vele, de ez nálam telitalálat. Nincs izzadtságszaga, nem kínos nézni és hallgatni a párbeszédeket és bár ellőttek pár klisés megoldást, még a karakterek felvezetését is meg tudták olyan ötletesen oldani, hogy frissnek és újnak hasson.

 A klisék kapcsán Udvarias Anna pletykás figuráját érdemes megemlíteni, ugyanis egy olyan karaktertípust tudtak az írók közösen a színésznővel újradefiniálni és a képernyőn ilyen üdén tálalni, amit szerintem minden szembejövő sorozat elhasznált már legalább egyszer. Ez a figura viszont bármennyire is sokszor látott alappal rendelkezik, mégis zseniálisan jól áll a sorozatnak. Ahogyan Pálos Hanna, kicsit számomra a Brooklyn 99 - Nemszázas körzet Diaz nyomozóját megidéző karaktere is, aki magasan vitte a prímet azzal, hogy bármelyik jelentben volt is benne, poén nélkül nem hagyta azokat.

csakszinhazesmassemmi2.jpg

 Az első két részben ügyesen lavíroztak az írók a komolyabb, de nem túl húsba vágó témákat feldolgozó és a könnyed, már-már szitkomokba illő szituációk között és ahogy anno a Válótársaknál, itt sem éreztem, hogy hol van a rész vége. Lehet, hogy tévedek és pont nem figyeltem, de úgy tűnt, mintha a sorozat nem követné az amerikai produkciókból megszokott dramaturgiát és nem is külön epizódokként, hanem egy egységként, egy közel hat órás filmként kezelné a történetet.

 Ez pedig azért is furcsa, mivel a hat epizód egy színházi próbafolyamat hat hetét öleli fel az olvasópróbától a premierig, azaz indokolt lenne, hogy a részek önmagukban is építkezzenek; előkészítsék, felvezessék bennük a tetőpontot, amire aztán megoldást a következő részekben kapnánk. Nem mondom, hogy nem volt ilyen, mert de, csak nem olyan hatásvadász módon jelentek meg ezek az eszközök, mint sok más sorozatnál. A közbeékelt, mocumentarista jelentekért is jár a dicséret, ugyanis ez a werkfilm is zseniális történeti elem.

 A Csak színház és más semmi nem fog a világ problémáival foglalkozni, nem akar görbe tükröt állítani a jelen társadalmának problémái elé és őszinte leszek, ilyen első két rész után ne is tegye ezt, mert amit eddig mutatott, az pont az, amire szerintem a hazai sorozatgyártásnak régóta szüksége van (bár az Egynyári kaland is ezt tudta). Szórakoztat, kikapcsol és mindezt remek humorral és tökéletes színészi játékkal teszi. Akinek tetszett a Csak szex és más semmi az adjon ennek a sorozatnak egy esélyt, mert szerintem nem hogy ugyanazt a szintet tudja, hanem még jobb is.

A képek forrása: Megafilm / Bara Szilvia, Kocsis Bence, Penziás Nikolett

Ilyen lesz a Duna TV januárja

2015. december 31. - Jasinka Ádám

 Az RTL Klub és a TV2 januári premierjeiről már olvashattatok és mivel a Duna TV, a köztévé főadója sem marad újdonságok nélkül jövő év elején, így összeszedtem, hogy mivel is kezdi az új esztendőt az MTVA. Röviden összefoglalva azt mondhatom, hogy érdemben nem sok változás lesz, hiszen a téli szünet után visszatér megszokott rendelési idejébe a Kisvárosi doktor, Gundel Takács Gábor pedig továbbra is esténként próbálja talpon tartani a játékosokat, de lesz azért premier saját gyártású sorozat is, és Rudolf Péter újra Fifti szerepébe bújik.

dunatvjancssz.jpg

 A legfontosabb hír talán az, hogy a Csak színház és más semmi, a köztévé vadonatúj, hat részes dramedy-je január 10-én, a Magyarország, szeretlek! felvezetésével debütál, azaz a lehető legjobb időpontban, ugyanis a game-show szerintem jó nézettséget hoz majd és csak filmek lesznek az első résszel egy műsorsávban az RTL Klubon és a TV2-n, azaz nem lesz nagy a szembe szele sem a sorozatnak. A Csak színház és más semmi forgatókönyvírói Divinyi Réka és Goda Krisztina voltak, a főbb szerepekben pedig Schell Juditot, Csányi Sándort és Szervét Tibort láthatjuk. A vasárnap délutánok és esték két szempontból is érdekesek lesznek, ugyanis januárban finálézik A muskétások második szezonja és egyelőre még nem tudni, hogy mi váltja majd ezt a brit kosztümös szériát, ugyanis mindenképpen új műsor kerül a helyére, hiszen a sorozatból eddig csak két évad készült el, de berendelték már a harmadik szezont. A másik változás, hogy a Duna TV újra leadja a James Bond-filmeket, ezúttal viszont nem szombat este, hanem az eddig régi magyar klasszikusokkal színesített vasárnap délutáni műsorsávban.

 Az ismétlésekkel kapcsolatban szót érdemel az is, hogy a Kívánságkosár helyére dokumentumfilmek és az a Szívek doktora kerül, melyet a nyáron már leadott a Duna TV. A Feketén-fehéren című telenovella marad a helyén és Rex felügyelő sem költözik messzire, csak Rómába és meglepetésre a jelenleg is képernyőn levő 12. évad után a 15. etappal folytatják jövőre a szériát. A Híradót úgy néz ki, hogy 2016 januárjában is a Ridikül vezeti majd fel, legalábbis egy ideig biztos, ugyanis van pár előre felvett adás a műsorból. Azt pedig még mindig nem tudni, hogy mi lesz Jakupcsek Gabriella sorsa a köztévénél és ezáltal a Ridikül és a Magyarország, szeretlek! neve mögött is ott van egy hatalmas kérdőjel, bár az, hogy a műsorvezetőnőt a belsős állományból rúgták ki, azt is jelentheti, hogy a fix fizetése szűnik csak meg és a produkciók ezentúl a gyártási költségekbe számolják az ő bérét és így adásban maradhatnak ezek a saját gyártások.

dunatvjanmev.jpg

 A Mindenből egy van január 8-án kezdi új, negyedik szezonját, azaz a Fölszállott a páva helyén, a Columbo előtt kerül majd képernyőre Rudolf Péterék improvizációs komédiája, melyre visszatér Nagy-Kálózy Eszter, Földes Eszter, Oroszlán Szonja és Scherer Péter, valamit csatlakozik hozzájuk az egyik ősbeugrós, Szabó Győző is. A Játék határok nélkül január 16-án finálézik és a helyére érkezik majd január 23-tól új zsűritagokkal A Dal, így nem lesz showműsorokban hiány a köztévén sem.

 A Kisvárosi doktor a téli szünet előtt befejezte a harmadik évadát és 2016-ban érkezik a sorozatból a negyedik szezon, valamint már bemutatkozott a Duna TV-n a TV2 Csoport adóit és a Universal Channelt is megjárt Hawaii Five-0, amely szerda esténként lesz továbbra is képernyőn. A Szabadság tér '89 esetleges folytatásáról sem tudni még semmit, viszont az beszédes, hogy szerda estére két sorozatot is terveznek a köztévénél, ugyanis a hawaii nyomozók után - szintén nem premierként - adásba kerül az Emberrablás és váltságdíj című széria is. Emiatt pedig este 11 órakor fog csak kezdődni a Munkaügyek - IrReality Show ötödik szezonjának második fele és hacsak nem javít a mostani nézettségén, akkor vélhetően ez lesz a sorozat utolsó évada.

 A főműsoridős tartalmak közül még említést érdemel a a Kékfény, az Önök kérték, a Római helyszínelők - melyből három rész van csak hátra -, a péntek késő esti A Laconia elsüllyesztése című két részes széria, illetve a megszokott helyére visszatérő Bosszú és Laura rejtélyei is. Ezek mellett 2016-ban érkezik majd a köztévére a Cédrusliget, a Don Matteo és A hegyi doktor - Újra rendel új szezonja, valamint láthatjuk majd a Kártyavár és a Poldark című szériákat is, de ezekhez egyelőre nem tudni premieridőpontot.

További premier infókért kattints ide és böngészd át a Premiernaptárt.

A képek forrása: mediaklikk.hu

Januárban indul a legújabb magyar sorozat

2015. november 27. - Jasinka Ádám

 A nyár végén még nagyon úgy nézett ki, hogy a köztévé már idén télen képernyőre tűzi legújabb saját gyártását, a Csak színház és más semmit, azonban a napokban bejelentették, hogy a Schell Judit és Csányi Sándor főszereplésével készült széria premierjére csak 2016 januárjában kerül sor.

csakszinhazesmassemmi.jpg

 A hat részes minisorozat a színházak világába kalauzolja majd el a nézőket, akik hatszor ötven percben végigkövethetik, hogyan is épül fel egy előadás, hogyan és milyen konfliktusokon, drámákon, esetleg vidám pillanatokon keresztül jutnak el az alkotók, a színészek az első részben látott olvasópróbától a fináléban bemutatásra kerülő premierig. A történet két főszereplőjét, a színház díváját és férjét, a sorozat központi darabjának rendezőjét Schell Judit és Csányi Sándor alakítják, az igazgatót Szervét Tibor, az előadás dramaturgját pedig Szávai Viktória formálja meg.

 A Csak színház és más semmi eseményei három, szatirikus hangvételű történetszálon bonyolódnak, melyek középpontjaiban egy-egy nő áll, akiknek az életében a színház, jelen esetben a Komédiás Színház jelenti a közös pontot.

 A sorozatban a főbb szereplőkön kívül játszik még Lovas Rozi, Udvarias Anna, Pálos Hanna, Habermann Lívia, Sipos Vera, Mikecz Estilla, Vecsei Miklós, Fehér Tibor, Dengyel Iván és Géczi Zoltán is. A Csak színház és más semmi írói Divinyi Réka és Goda Krisztina voltak, akik bejáratott párosnak számítanak, hiszen számtalan filmen és színdarabon dolgoztak már közösen, köztük az ehhez a szériához is kvázi inspirációt adó Csak szex és más semmin is. A sorozat rendezője Nagypál Orsi és Miklauzic Bence, operatőre Babos Tamás, zeneszerzője pedig a Hacktionön, a Terápián és az Egynyári kalandon is dolgozó Balázs Ádám.

 A Csak színház és más semmi vezető írójával, Divinyi Rékával és egyik szereplőjével, Vecsei Miklóssal is készítettem interjút, ezeket a nevükre kattintva tudjátok elolvasni. A sorozat premierje január 10-én, 20:45-kor lesz a Duna TV-n.

További premier infókért kattints ide és böngészd át a Premiernaptárt.

A kép forrása: mediaklikk.hu

Interjú Vecsei Miklóssal, a Csak színház és más semmi és az Egynyári kaland szereplőjével

2015. szeptember 15. - Jasinka Ádám

 A Csak színház és más semmi lesz a köztévé idei harmadik, új saját gyártású sorozata, amelyet az egyik legnézettebb tévés időszakban, a téli ünnepek környékén, decemberben fognak a tervek szerint bemutatni. A sajtót az egyik pénteki forgatási napon beengedték a kulisszák mögé, ahol azon felül, hogy megnézhettük hol és hogyan készül a sorozat, interjúkat is készíthettünk a színészekkel és az alkotóstáb tagjaival. A sorozat egyik forgatókönyvírója, Divinyi Réka mellett volt szerencsém a történet férfi szereplői közül kettővel is beszélgetni.

 Vecsei Miklós neve szerintem sokaknak csenghet ismerősen, hiszen ő volt az idei év nagy sikerű ifjúsági sorozatának, az Egynyári kalandnak az egyik főszereplője, de bármekkora népszerűséget és ismertséget is hozott számára ez a széria, a filmes világ helyett a színházban képzeli el a jövőjét. Idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ősztől pedig több helyen is játszani fog. Megjelent verseskötete, fordított és dolgozott át színpadi darabot és mivel mindig van egy-egy olyan téma, ami foglalkoztatja, az írást sem hagyja abba. Sorozatbeli szerepéről és színházi munkáiról beszélgettünk.

Ezt a szerepet könnyen elvállaltad?

 Azért vállaltam el, mert minőségi munkatársak, ismerős stáb, jó rendezők és számomra kedves és nagyra tartott színészekkel dolgozhatok. Azt gondoltam, hogy ha ők, akik hasonló értékrenddel bírnak mint én, elvállalták, akkor ez nem lehet rossz és remélhetőleg értéket is tud közvetíteni. Nem olvastam a forgatókönyvet még amikor igent mondtam.

Kit alakítasz a sorozatban? Más figura lesz, mint akit az Egynyári kalandban játszottál?

 Más, remélem, hogy más, de azért majd hasonlítok magamra (nevet). Ahogy az Egynyári kalandban, a mostani szereplőmet is Péternek hívják, véletlen egybeesés. Egy a színművészetin frissen végzett fiút játszok, ez pedig stimmol az életemre, hiszen én is nemrég végeztem.

 A sorozat egy színházban játszódik és egy kortárs Ádám és Éva átírat a darab, amit a történet szerint próbálunk és ebben leszek én az Ádám. Ezen az előadáson keresztül próbálja megmutatni a sorozat, hogy néz ki egy színházi próbafolyamat.

vecseimiklos2.JPG

Akkor egy színészt kell alakítanod.

 Igen, egy fiatal színészt, aki nagy nőcsábász, de ugyanakkor meg elhivatott a munkája iránt. Kissé gyerekes bizonyos helyzetekben, de azért meg tud komolyodni. Egy jampec ez a Mókus Peti (nevet).

A karakter mennyire hasonlít rád azon túl, hogy frissen végzett színművészetis?

 Nem hasonlítunk annyira, de általában a végtermék valahol a színész és a forgatókönyv között áll meg, mert nyilván mindenki alakítja a szereplőt kicsit a saját személyiségi felé. Nehéz megfogalmaznom, hogy hol vagyok én a Mókus Petiben, de benne vagyok.

Idéntől játszol színházban is. Hol?

 Budaörsön kezdek, a legjobb barátaimmal és alkotótársaimmal csinálunk egy Liliomfit, aztán Debrecenben a Rómeó és Juliában játszom címszerepet, majd jövök a Vígszínházba, de hogy miben szerepelek, az még titok.

A teljes évad alatt végig utaznod kell ezek szerint.

 Igen, de nagyon szeretek utazni.

Az Egynyári kaland mekkora népszerűséget, ismertséget hozott?

 Sokan nézték és szerettek. Nem lovagoltam meg annyira a hullámait, nem is akartam egyelőre, de örülnék, hogy ha hosszabb távon ki tudnék alakítani egy olyan közönségkört a kis csapatom számára, akik hasonlóan gondolkodnak a világról, mint mi. Nem rajongótáborról, hanem inkább közösségről beszélek.

 Azt hiszem, hogy mi elég tisztán leverjük azokat a cölöpöket, amik mentén szeretnénk élni az életünket és amelyek mentén a művészetünk halad. Igyekszünk feltenni korunk fontos kérdéseit és nagyon bízom benne, hogy a következő években sikerül megtalálni ehhez egy tulajdonképpen baráti, együtt gondolkodó kört, akik követnek minket ezekben a kérdésekben.

A kecskeméti színházban az Óz daljátékot felkérésre írod vagy volt egy ötleted és ott lehetőséget kaptál, hogy megvalósítsd.

 Tavaly felkértek egy ötszáz évvel ezelőtti darab, egy Tirso de Molina mű átírására és mivel tulajdonképpen jól sikerült, jól működött így felkértek idén is. A párom sokat dolgozott Kecskeméten ezért ismerem az ottani társulatot és mivel nekem a színészet mellett az írás a másik foglalkozásom, amit igyekszem mívelni, ez egy jó lehetőség, amit örömmel csinálok.

A versírást, a versesköteted szeretnéd folytatni?

 Szoktam írogatni, folyamatosan, mindig van valami, ami érdekel. Most például a menekültügy nagyon intenzíven foglalkoztat, be is fizettem egy arab nyelvtanfolyamra. Az egész színházzal, színművészettel azért kezdtem el foglalkozni, mert azt érzem, hogy gyorsan tud reagálni a korunk főbb, társadalmi kérdéseire és a menekültügy most a legaktuálisabb, legégetőbb kérdés.

Ezek szerint vannak benned előadásötletek is.

 Vannak, abszolút, de inkább témák vannak a fejemben és azokhoz kapcsolódva választunk előadásokat.

Ezek akkor inkább felnőtteknek szóló előadások. Az Óz is az lesz?

 Nem, az családi előadás lesz, de próbálok a gyerekek, a családok számára olyan szövegeket írni, amelyek nyilván egyszerűen befogadhatóak, de mégis értéket közvetítenek, elfogadás és szeretetközpontúak. Az Óz, a csodák csodája arról szól, hogy mindenki próbálja meg megtalálni önmagát, szembesüljön a hibáival és jöjjön rá, hogy azok nem is hibák, hanem tulajdonságok.

 Nagy segítségemre van ebben Weörös Sándor A teljesség felé című műve. Abban azt írja, hogy nincsenek jó meg rossz tulajdonságok, csak tulajdonságaink, amikkel foglalkozunk, meg amiket elhanyagolunk, becézgetünk. Ez a magyarságnak fontos gondolat könnyen összeegyeztethető az Ózzal, így ennek mentén próbálom megírni a dalszövegeket.

Mennyire fogod átalakítani a történetet?

 Magát a történetet a rendező és a kis csapata alakítja, én a dalszöveget írom Szemenyei Jani zenéjére. Az előadás hetven perces és ennek több mint a fele zene lesz, tehát egy jó nagyrészt írok, de nem fogom átalakítani, hanem nagyjából azok mentén, amikről az eredeti dalok is szólnak, próbálom kicsit magyarosítani, aktualizálni, megfogni az országot.

Új zenéket is készítetek hozzá?

 Abszolút új zenék lesznek. Jani most írt egyet az elejére, arra írok majd szöveget, de például az egyik hétperces etapra én már megírtam a szöveget, arra fogja ő ráírni a zenét.

Beleszólsz abba, hogy milyen dalok legyenek?

 Nem. A munkafolyamat elején volt egy nagy találkozónk, ahol ő vagy a rendező elmondták, hogy melyik dalt szeretnék funkysra, melyiket blues jellegűre, melyik lesz lassabb, szerelmesebb, vagy duett és ezeket akkor lebeszéltük. Most csak küldözgetjük egymásnak az anyagokat.

Játszol is a darabban?

 Nem, mást fogok játszani ezzel párhuzamosan. Tavaly volt olyan, hogy én fordítottam egy darabot, én voltam a szöveg felelőse és játszottam is benne, de nehéz volt ezt kezelni. Egy idő után már fejből fújtam az egész szöveget és ha valaki mást mondott a színpadon, akkor néha kiestem a szerepből, nehéz volt benne maradni a figurában. Nem azért, mert haragudtam volna, hanem megütötte a fülem, hogy valami nem stimmel. Nagy megtiszteltetés egyébként mindig, hogy a kollégák az én szövegeimet tanulják és mondják.

Hol képzeled el magad, a színházban vagy a filmes világban?

 Abszolút színházban. Ha kapok egy filmszerepet, akkor annak örülök, de abszolút színház. Van egy kis csapatom és őnekik ameddig tudom, fogom a kezüket és ők is az enyémet.

Szeretnél nagy színházhoz leszerződni?

 Leszerződtem most a Víghez, évi egy-két bemutatóra, a többi időszakot pedig azokkal a barátaimmal – és munkával - szeretném tölteni, akik többek között ugyancsak a Vígben lesznek, velük vagyunk egy hullámhosszon. Hálás vagyok a jóistennek, hogy melléjük sodort.

Interjú Divinyi Rékával, a Csak színház és más semmi forgatókönyvírójával

2015. szeptember 07. - Jasinka Ádám

 A köztévén idén már képernyőre került több magyar tévéfilm és két, új saját gyártású sorozat is és úgy tűnik nem fogytak ki a készülő vagy tervezett produkciókból, mivel az őszi szezonban sem maradnak a tévézők újdonság nélkül. Az egyik premier a szeptember 19-én adásba kerülő A fekete múmia átka lesz, amely egy Rejtő Jenő történetet dolgoz fel, a másik pedig a decemberben bemutatkozó Csak színház és más semmi című hat részes széria lesz, melyet jelenleg is forgatnak a Thália Színházban.

 A sorozat egy kitalált színházban játszódik és egy fiktív előadás elkészültét követhetjük majd figyelemmel az olvasópróbától a bemutatóig. A hat rész alatt bepillantást nyerhetünk abba, hogyan dolgoznak a színészek, a háttéremberek, milyen drámákat, milyen vidám pillanatok élnek át és mennyi munka is van egy előadásban.

 A forgatásra múlt hét pénteken volt szerencsém kilátogatni és mivel nem nagyon voltam még ehhez hasonlón, ezért különösen jó élmény volt megnézni a felvételeket, azt hogy hogyan készülnek a jelenetek. A sorozatot habár a Thália Színházban veszik fel, a történet a Komédiás Színházban, egy kitalált helyszínen játszódik és nagyon érdekes volt felfedezni azt, hogy a legapróbb részletig díszletté alakították az épület elejét és környezetét.

 Miközben a színészek a színház előtt forgattak, a sajtósok az egyik emeleten felhúzott, a sorozatban díszletként használt büfében beszélgethettek és interjúzhattak a készítőkkel és az éppen szünetet tartó színészekkel is. A sorozat stábjából három emberrel volt szerencsém egy rövid interjút készíteni, ezek közül olvashatjátok most az elsőt.

 Divinyi Réka rutinos forgatókönyvíró és dramaturg, dolgozott több filmen (Csak szex és más semmi, Kaméleon, Szabadság, szerelem), színdarabon (A Játékkészítő, Ketten egyedül) és számos sorozaton (Barátok közt, Egy rém rendes család Budapesten, Társas játék) is. Az egyik legújabb munkájánál, a Csak színház és más semmi című sorozatnál egy jól bevált csapat állt újra össze, akikkel nem csak filmeket, de már egy színdarabot is készítettek. Az írónővel a sorozatról, a karakterekről és a forgatókönyvírásról beszélgettem.

Ha jól olvastam Goda Krisztina is dolgozik ezen a sorozaton. Vele nem ez lesz az első közös munkád.

 Igen, viszont Kriszta most nem rendező, hanem kreatív producer, valamint ő írt két forgatókönyvet is.

Hány részes lesz a sorozat?

 Hat részes. Ez az úgynevezett miniszéria, egy nemzetközi formátum, amikor 50-52 percesek az epizódok és tulajdonképpen hat rész alatt elmesélünk az elejétől a végéig egy történetet. Van egy íve és egy lezárása, a folytatás lehetőségével természetesen, de alapvetően kerek egészről van szó.

Lesz köze a sorozatnak a Csak szex és más semmihez, a folytatásaként képzeljük el?

 Nem, a címmel inkább csak arra akartunk utalni, hogy a film alkotóstábjából és szereplői közül többen, ugye Kriszta, Schell Juci, Csányi Sanyi és én is, benne vagyunk ebben is. Illetve talán még annyi a közös pont, hogy mind a kettő színházban játszódik, de sem Juci, sem Sanyi nem ugyanazokat alakítják, akiket a filmben. Tehát ez semmiképp sem tekinthető folytatásnak.

 Picit talán hangvételében vagy stílusában fog hasonlítani rá, a mi humorunk, gondolkodásmódunk jelenik meg mindkettőben. Maga a történet és a karakterek viszont teljesen mások lesznek.

divinyi1.jpg

Hogyan jött az ötlet? Dolgoztál esetleg ezen a terven és megkerested a produkciós céget, vagy ők kértek fel, hogy írd meg?

 Ez valójában most tőlünk, alkotóktól jött. Kriszta rendezett egy darabot itt a színházban (a Thália Színház – a szerk.), aminek én voltam a dramaturgja, Juci és Sanyi pedig szerepelt benne, és igazából munka közben jött a vágy, hogy milyen jó lenne újra együtt dolgozni. Ekkor találtuk ki, hogy csináljunk egy olyan sorozatot, ami az olvasópróbától a premierig végigkísér egy alkotói folyamatot, természetesen emberi történeteken keresztül. A színház egy nagyon izgalmas közeg és aki nem ebben dolgozik, annak valóban érdekes lehet látni, hogy mi zajlik a színfalak mögött.

 Nem dokumentumfilm lesz, hiszen egy fiktív történetről van szó, de mégiscsak bemutatjuk azt a folyamatot, hogy hogyan készül egy színdarab és hogy milyen emberek azok, akik a színházi háttérmunkát végzik és milyen problémákkal találkozhatnak.

A legelső rész tehát az olvasópróbától indul és a fináléra érünk el a bemutatóhoz?

 Igen, nagyjából így építkezik a sorozat. Körülbelül egy hetes ugrások vannak az egyes részek között, mivel egy színházi előadás próbaidőszaka általában hat hét. Az első rész az olvasópróba, utána lesz az úgynevezett rendelkező, majd a jelmezes próba, amikor már díszlet is van, illetve lesz egy főpróba is még a premier előtt.

werk4.jpg

Egy konkrét előadás köré épül a sorozat vagy ez is fikció lesz?

 Fikció, végülis így döntöttünk. Az előadás sok ponton kapcsolódik a szereplők történetéhez és bár az eredeti tervünk az volt, hogy egy létező darabot használunk, annyiféle dolgot kellett tudnia ennek a darabnak, hogy egyszerűbb volt, ha mi magunk találtunk ki egyet és ezt nagy vonalakban meg is írtuk.

A sorozat stílusa milyen lesz, vicces vagy drámai, esetleg a kettő keveréke, dramedy?

 Ez határozottan dramedy. Szándékaink szerint sok humor, sok romantika és sok érzelem lesz benne. Nagy, súlyos emberi drámákkal most nem foglalkozunk, kifejezetten könnyed, szerethető és érzelmekkel teli történetnek szánjuk.

Mennyiben kell egy sorozat forgatókönyvéhez máshogy hozzáállnod, mint mondjuk egy filmnél vagy egy színházi darabnál?

 Mivel egy sorozatnál a játékidő sokkal hosszabb, ezért sokkal több idő van belemenni az egyes részletekbe, az egyes karakterek háttértörténetét sokkal jobban ki lehet dolgozni. Több idő van foglalkozni mindenkivel és nem feltétlen csak a főszállal. Ennél a sorozatnál három fő szálunk is van, mivel három női karakter sorsát követjük nyomon ezen a hat részen keresztül, de persze ezek a szálak kapcsolódnak is egymáshoz.

Kik játsszák a női főszerepeket?

 Schell Judit a színház vezető színésznőjét alakítja, Szávai Viktória az írót, a dramaturgot játssza, természetesen ezt a karaktert nem magamról mintáztam (nevet), Lovas Rozi pedig az öltöztetőnőt formálja meg, az övé a harmadik történetszál.

divinyi3.jpg

Hozzájuk kapcsolódnak a férfi szereplők, a magánéleti események?

 Igen, tulajdonképpen a három történetet a hölgyek szemszögéből kísérjük végig, de természetesen a férfiak, pl. Csányi Sándor, Szervét Tibor, ugyanolyan súlyú és ívű szerepeket kaptak, mint a nők.

Ez a történet azért elég különös, színházban játszanak színházat és a színészek színészeket alakítanak.

 Vagy színészt, vagy rendezőt. Az egyik barátom egyszer bejött a forgatásra, éppen bekukkantott, amikor felvétel volt és utána felhívott, hogy „a Csányi már rendez is?”. Ugyanis a Sanyi alakítja a sorozatban az előadás rendezőjét és annyira jól csinálta, hogy a barátom számára teljesen meggyőző volt.

 A duplafenekűség valóban érdekes lehet a színészek számára. A saját élethelyzetüket meg tudják nézni egy másik ember, egy öltöztetőnő vagy egy rendező szemszögéből. Úgy látom, hogy élvezik, láthatóan lubickolnak a szerepekben, mert mégiscsak egy olyan közegben mozoghatnak, ami számukra is nagyon ismerős és nagyon sokat tudnak róla. A forgatás során szerintem abból a tudásanyagból, amit a színészek hoznak, nagyon sok apró részlet belekerül a sorozatba.

Írás közben egyes karaktereket már egy adott színésszel képzeltél el vagy utána választottátok ki a színészeket?

 Azt tudtuk, hogy Jucival, Sanyival, meg Szervét Tibivel nagyon szeretnénk együtt dolgozni. Voltak olyan szereplők, akikre volt elképzelésünk, de egyeztetési okok miatt nem jött össze, ilyenkor a végül kiválasztott színészre ráigazítottuk a karaktert, ebben mindig van azért egy oda-vissza játék. Nagyon elégedett vagyok a szereposztással, szerintem tényleg minden karakterre sikerült megtalálni a tökéletes színészt.

Mennyire kapnak a színészek szabad kezet, improvizálhatnak vagy beemelhetnek valami pluszt esetleg a szerepükbe?

 Határozott elképzelésünk volt Krisztával arról, hogy milyenek a karakterek és elég sokat dolgoztunk a dialógokon. Viszonylag korán odaadtuk a színészeknek, hogy olvassák el és át is beszéltük velük. Mindenki elmondhatta az ötleteit, a meglátásait, amiket aztán igyekeztünk beleépíteni a kész anyagba, de a forgatásnál annyira feszített tempóban dolgoznak ők is, hogy egyszerűen nem nagyon van tere az ötletelgetésnek.

 Nagyon nehéz egy adott pillanatban átlátnia valakinek azt, hogy ha valamit másképp mond, akkor annak mondjuk két epizóddal később milyen hatása lesz. A színészek arra az anyagmennyiségre tudnak fókuszálni, amit éppen akkor, aznap kell felvenniük, viszont mi nagyon pontosan kisakkoztuk, hogy minden stimmeljen időben, logikailag és dramaturgiailag. Elég komoly következménye lehet annak, hogy ha akár egy kis változás is történik.

werk2.jpg

Jelenleg hányadik részt forgatjátok?

 Össze-vissza forgatják, nem epizódok szerint. Hamarosan befejeződnek a munkálatok itt a színházban, és - ahogy egy valódi próbafolyamat alatt a színészek sem - a sorozat sem nagyon lép ki a színházból. Amikor a színészek próbálnak és előadások vannak, akkor alapvetően rájuk is jellemző, hogy szinte a színházban laknak, de természetesen azért, hogy legyen egy kis levegő, meg mégiscsak realisztikusabb legyen, kellenek külső helyszínek is. Most befejeződnek itt a helyszíni forgatások és utána kezdődnek a külsők a maradék három vagy négy hétben.

Ezek is Budapesten lesznek?

 Mind Budapesten, semmi extra nem lesz benne. Utca-, park- és néhány lakáshelyszín, kávézók, ilyesmik.

Írsz filmet, legutóbb például a Veszetteket, sorozatot is mint ezt, valamint A Játékkészítőt, szóval színpadra is. Melyik áll hozzád a legközelebb?

 Mindig egy adott feladat van, ami érdekel és akkor éppen azt szeretem a legjobban, amíg nem jön egy újabb kihívás. Nyilván egy nagyjátékfilmet nagyságrendileg több ideig tart megírni és mire eljut az ötlettől a forgatásig, a költségvetés, meg egyáltalán a fajsúlyossága miatt is, az egy sokkal nagyobb és több évig elhúzódó munka. A sorozatokban meg pont azt szeretem, hogy könnyen lehet őket írni. A Csak színház és más semmi forgatókönyveit gyakorlatilag két-három hónap alatt megírtuk és aztán már hirtelen forgott is, olyan gyorsan megvalósul az egész. Még mindenki ennek a kezdeti mámorában van, míg egy nagyjátékfilm mire forgatásra kerül, addigra általában én már rég túlvagyok az anyagon amit megírtam és már máson dolgozom. Ez is nagyon jó a sorozatokban, hogy az ötlettől a megvalósításig belátható idő telik el.

Fotó: Penziás Nikolett

Schell Judittal és Csányi Sándorral a főszerepben jön a köztévé új sorozata

2015. szeptember 04. - Jasinka Ádám

 A magyar sorozatgyártás két meghatározó résztvevője az elmúlt pár évben az MTVA és az HBO volt és ugyan még mindig ez a két tévétársaság készíti a legtöbb produkciót, úgy néz ki, hogy az RTL Klub egy nem is akármilyen szereposztású sorozattal fog erre a piacra is betörni, viszont nem lesz olyan egyszerű a dolga.

 Az idén ugyanis három új magyar sorozat is képernyőre kerül, melyek közül leghamarabb az HBO-s Aranyéletet láthatják a tévézők, de ez a premier is csak késő ősszel, november 8-án lesz. Ugyanebben a hónapban debütál majd az RTL-es Válótársak és várhatóan csak decemberben fog bemutatkozni a Csak színház és más semmi, amelyet jelenleg is forgatnak. A köztévé új sorozatának felvételére ma többekkel együtt ellátogathattam és azt kell, mondjam, hogy a látottak és a színészektől, készítőktől hallottak alapján, elég jó produkciónak ígérkezik ez is.

ismertetocikk.jpg

 A hat részes, egyenként 50-52 perces epizódokból álló szériát Divinyi Réka és Goda Krisztina írták, a rendezője pedig Nagypál Orsi és Miklauzic Bence. A sorozat a címére rímelő filmhez hasonlóan egy színházban játszódik és egy előadás, az Édes kis semmiség elkészültén keresztül mutatja majd be, hogyan is zajlik egy színház és a benne dolgozók élete. Az olvasópróbától a bemutatóig végignézhetjük hogyan áll össze egy darab, mennyi munkába kerül a nézők szórakoztatása és persze a személyes pillanatok, drámák sem maradhatnak ki.

 Az egyik főszereplőt, a Komédiás Színház első számú színésznőjét Schell Judit, az aktuális előadás rendezőjét Csányi Sándor, a színház igazgatóját pedig Szervét Tibor formálja meg. A sorozatban rajtuk kívül többek között szerepel még Szávai Viktória, Lovas Rozi, Mikecz Estilla, Géczi ZoltánFehér Tibor és Vecsei Miklós is, akit sokan a köztévé egyik idei sikersorozatából, az Egynyári kalandból már ismerhetnek. Divinyi Rékával, Szervét Tiborral és Vecsei Miklóssal volt szerencsém egy rövid interjút készíteni, ezeket hamarosan elolvashatjátok.