13/14: Dads – 2 rész után

2013. november 03. - Flankerr

 Ezt így hogyan? Minek? MIÉRT??

 Vészes időhiány miatt meghoztam azt a komoly döntést magamban, hogy az idei újoncok közül szinte semmibe se nézek bele, mert minek sietni, meg amúgy is komoly lemaradásaim vannak a már eddig is nézett sorozataim terén. A Dads-el kivételt tettem, aminek két oka volt: Seth Green, és a szériához a nevét adó Seth MacFarlane.

vlcsnap-2013-09-20-22h46m13s241.jpg

 Sok ismerősnek, barátnak szoktam mondani, hogy film, sorozat elé sose szabad túl nagy elvárásokkal leülni, mert akkor csalódás lesz a vége, és még a rakott krumplinak is moslék íze lesz. A fent említett két név miatt voltak elvárásaim, de minimálisak. Valami egyedire, és főleg viccesre vágytam, ami talán egy sitcom esetén nem bűn. Ehelyett kaptam egy olyan konzerv izét, amihez képest a Two and a Half Men maga az üdítő frissesség.

vlcsnap-2013-09-20-22h48m48s53.jpg

 Már a kiinduló helyzet is kicsit gagyi: két játékprogramozással foglalkozó középfiatal férfi apukái odaköltöznek hozzájuk, hogy jól megkeserítsék az életüket, persze nem szándékosan. Ez már úgy hangzik, mint egy béna Chuck Lorre esszencia. Az eredmény pedig sokkal rosszabb. Eleve nem kedvencem az aláröhögős multikamerás formátum, de itt bónusznak sikerült túlvezérelni a röhögés hangerejét, ami kifejezetten idegesítő és még jobban zavaró.

 Persze ha jó poénok, újszerű megoldások, kifinomult humor lenne, észre se venném. De a Dads alig vicces. Az írók valószínűleg betörtek az Előző 20 Év Béna Szitkomjai És Elcsépelt Megoldásai raktárba, és amit ott találtak, gátlástalanul beépítették. Kínosan elavult poénok, százszor újrahasznosított helyzetek (csak szólok, hogy a japánok buknak az iskolai egyenruhás csajokra, nem a kínaiak) koncepciótlanul egymásra hányva. És még ezekből is a rosszabbak.

vlcsnap-2013-09-20-22h57m16s217.jpg

 A szereplőgárda nem rossz, de láthatólag ők is szenvednek az eléjük rakott anyag silány minőségétől. Az én időm ennél sokkal értékesebb, szóval egy gyors SWOT analízis után arra jutottam, hogy a Dads részemről ennyi volt, két rész után kasza. A kinti nézettsége nem szakított istrángokat, de a FOX-nak a keddi sitcom blokkjánál úgy látszik a közepesen rossz nézettség is megfelel (vagy csak nincs jobbnak gondolt újoncuk a helyére), berendelték teljes évadra, 22 részre a sorozatot. Lelkük rajta.

3/10

Három rész után: Szitkomok

2013. október 27. - Jasinka Ádám

 Az idei új sorozatok között több kedvemre valót találok mint a tavalyi évadban, ahol csak kettő szitkomot (The Mindy Project, The Neighbors) kértek be második szezonra, igaz egyik se tetszik igazán. A felhozatal viszont kecsegtetőbb, hiszen mind a Brooklyn Nine-Nine, mind a Trophy Wife igazán jó vígjáték sorozatok. Ebben a bejegyzésben viszont csak három szitkomot nézünk meg, hogy milyen a minősége, fejlődnek-e a szereplők és mire képesek az írók.

TROPHY WIFE

 Az első rész arról győzött meg, hogy ebben a sorozatban káosz lesz, de a jó értelemben. A sok ex-feleség és gyerek miatt az ember pont ezt a fajta kaotikus családi légkört várná; kapkodó jelenetek, villámgyors párbeszédek, odamondott fricskák és máris a zajos házban érzi magát a néző. Az egésznek ettől van életszaga és a klisék ellenére roppant szerethető stílusa.

vlcsnap-2013-10-27-14h37m26s250.png

 A színészeket nagyon jól választották ki, hiába nincsenek kidolgozva teljesen a karakterek, a játék eladja őket, s hozzák azt a pluszt, amivel igazán működik a kémia. A pilot hektikusságát az írók megoldották úgy, hogy minden szereplő kapjon játékidőt, s szórakoztató humora legyen a szériának. A családi szitkomoknál nem igazán lehet újat hozni, s a Trophy Wife nem is akar dobbantani, rétegsorozat lenni. Az alapötlet fűszerességét bejáratott formulákkal keverik.

7/10

THE GOLDBERGS

 A pilot tetszett, de már akkor is látszott, hogy a tipikus, családi szitkomokra jellemző jegyeket fogja hozni. Azonban az 1980-as éveket idéző hangulat, viselkedési formák és szóhasználat miatt úgy gondoltam, ez a széria, ha újra is futja a már más sorozatokban látott családtagok közti összezördüléseket, mégse lesz tucat. Átalagos és tucat nem is lett, de valahogy az egész beállt egy közepes szintre, amit a visszavett ordítások és kisípolt káromkodás nem tud eladni nekem.

vlcsnap-2013-10-27-13h52m08s228.png

 A család jól van felépítve, a szereplők is tetszenek és az egyes részekhez kerített történetek is jók. Nem majmolják a hasonló stílusú vígjáték sorozatokat és az egésznek kellemes a hangulat, de valahogy nem nevetek a poénokon. A Trophy Wife-nál, ha egy jelenetben nincs is vicc, akkor is az egésznek hangulata és a karakterek szórakoztatóak és élvezetesek annyira, hogy ne unatkozzam. A The Goldbergs pedig nem jön be annyira.

5/10

THE MICHAEL J. FOX SHOW

 Az első rész nem tetszett, zavaros volt és a kamerába beszélés miatt Modern Család utánzásnak tűnt. Az egész olyan családi szitkom, amiben a szereplők közti dinamika van, hogy nagyon szórakoztató, de van, hogy érdektelenül unalmas. A kettő között nem igazán mozognak az írók. A kedvenc poénom a második epizódban volt, ami annak ellenére, hogy nem egetverő, roppant vicces.

vlcsnap-2013-10-27-14h36m33s245.png

 Azonban egy-két jó szófordulatot, élvezetes helyzetkomikumot leszámítva egysíkúak az epizódok, kliséket kapunk, amik tudnának szórakoztatóak lenni, de valahogy az egésznek semmilyen a hangulata. A szereplők hiába játszanak jól, ha a humorosnak szánt dialógusok nem ütnek. Kellemes, matinésávos sorozatnak is közepes.

3/10

13/14: The Blacklist – 1x01

2013. október 20. - Jasinka Ádám

 Az NBC idei szezonra tervezett nagy dobása ez a sorozat, már csak a high concept felépítés és a lehetőségek tárházát kínáló alapötlet miatt is. Arról nem is beszélve, hogy a főszerepet az egyik legtehetségesebb tévés férfi színész, James Spader kapta, aki bizony az egyetlen pozitívum ebben a katyvaszban.

vlcsnap-2013-10-19-23h29m47s197.png

 A The Blacklist első része felvonultatja a tankönyvekben szereplő összes klisét és előre gyártott formulát. Egyszerűen nem tudok napirendre térni afelett, hogy az egész rész alatt egy másodpercig se izgultam, egyik szereplővel se tudtam azonosulni és már olyan drámát akartak a torkunkon lenyomni, amit az évad közepén szoktak előszedni az írók. Pont azért, mert ilyesfajta történetszövéshez, karakterdinamikához az kell, hogy a néző ismerje a szereplőket, mivel kétdimenziós figurával az abszolút sorozatkezdő se fog együtt érezni.

 Persze lehet, csak nekem vannak nagy elvárásaim, mivel a The Voice felvezette sorozat nem csak, hogy bitang nézett, de meg is kapta a plusz kilenc részes berendelést, amivel huszonkét epizódosra bővült az első szezon. Az egész pilot olyan volt, mint egy rosszul megvágott akciófilm. Az amúgy másfél, vagy két órás történetet fogták és a végletekig leegyszerűsítették, kidobáltak belőle minden körítést (amikkel egyébként a szereplőket mélyítették volna), ezzel pedig azt érték el, hogy egyik történetszálnak se lett súlya.

vlcsnap-2013-10-19-23h50m56s92.png

 Mind a gonosz karakterek, mind a dráma faktorra rágyúró szálak vakvágányra futottak, egyszerűen semmi se stimmelt. Tudom, könnyű innen okoskodni, de én két részes első epizódot csináltam volna, vagy legalább kinyújtottam volna egy órásra. Mert így annyira zsúfolt és néha értelmetlen volt, hogy csak a szemöldökömet húztam; ez mi ez? James Spader nélkül szerintem elsüllyedne ez a sorozat, vagyis én nem nézném, mivel semmi sincs benne az alapötleten kívül, amire azt mondanám; a csudába, ez de tetszik.

 Nem tudom, hogy csak a pilot volt-e ilyen zűrzavaros, csapkodó és drámaiatlan, de ez még országos sorozattól is kevés. A legnagyobb hiba az, hogy olyan dolgokat akarnak a nézőknek megmutatni, amikhez a főszereplőn kívül egyik figura sincs eléggé kidolgozva. Ez bosszant egy picit, mert a drámák közül látatlanban a The Blacklist érdekelt a legjobban, és lehet ezért is csalódás ennyire.

vlcsnap-2013-10-20-00h00m08s202.png

 Ami még böki a csőröm az az ügynöknő, aki közelében sincs a főszereplőnek, se karakterileg, se színészileg. Az utóbbi annyira nem is probléma, belejön és akkor a párosítás is működni fog, de az előbbi katasztrófa. A szerep nem csak, hogy ezerszer látott sorozatelemekből épül fel, de értelmetlenségeket is csinál. Egyik jelenetben értetlenkedik, a másikban újoncként úgy viselkedik, mint aki törzsgyökeres FBI-os, utána meg kifordul magából. Persze ezt megértem, a történet megkívánta, de akkor is, ennek a szereplőnek nincs beazonosítható jegye. Olyan, mintha maguk a készítők se tudnák, hogy most akkor a családját védő, de abszolút kezdő ügynök vagy harcias és talpraesett szuka legyen.

Értékelés: A negatív kritikákat fél szemmel olvastam, mert egy; nem akartam spoilerbe futni, kettő; nem akartam, hogy befolyásoljanak. De látva az első részt igazat adok azoknak, akik leszólták a The Blacklistet, mivel se füle se farka. Komolykodni és drámázni akar, de mindezt fakó és kétdimenziós szereplőkkel és butított üggyel teszi. A főszereplő James Spader és az érdekes alapötlet pedig nem fogja eladni a szériát, ha az írók nem mutatnak valami ütőset.

4/10

Elementary – 2x01

2013. október 04. - Jasinka Ádám

 A remekül összerakott évad után egy se füle, se farka epizóddal kezdett az Amerikába költözött rendőrségi tanácsadó sorozata. Igaz, hogy tetszett az Elementary első évadának epizodikus vonulata, de nem voltam elragadtatva tőle, mert csak szimplán jó volt. Semmi több, se szerethető karakterek, se briliáns történetfűzés, az ügyek meg kicsit voltak izgalmasabbak az átlagosnál. Aztán az évad közepénél valamit előrántottak a készítők, mert egyre mélyebb és összeszokottabb főszereplőpárost, érdekesebb eseteket és feszültséggel teli átívelő történetszálat kaptunk. Erre ilyen évadkezdéssel dobják kukába a teljes első szezont.

vlcsnap-2013-10-01-14h03m11s133.png

 Jó, nem azt mondom, hogy rossz volt, de magához a sorozathoz képest bot egyszerű ügyet, varázsütésszerű megoldást, és pici drámát kaptunk, s az egész rész teljesen kilógott az eddigi történetből. Persze megismertünk ikonikus embereket Sherlock Holmes életéből, rögtön kettőt is, de semmi nyoma nem volt annak, hogy bizony írtak nekünk egy előző szezont is. Azt éreztem, hogy – talán a nézettség miatt is – adtak a készítők, a csatorna egy epizódot a nézőknek a bekapcsolódásra, a sorozathoz való visszataláláshoz. Ezzel nem is lenne semmi baj, ha nem egy ilyen buta és stílusból kilógó epizódot kaptunk volna.

vlcsnap-2013-10-01-14h38m15s124.png

 A rész is butasággal kezd, nekem nem jött be, hogy Sherlock-ékat egy már folyamatban levő nyomozás végén látjuk, majd a megoldás után bele is csapunk a következő esetbe, amihez persze el kell utazni az Egyesült Királyságba. De ezt a felvezetést meg is bocsátottam volna, ha olyan ügyet írnak, amitől ketté áll a fülem, de megint csak odatoltak elénk valami izgalmasnak tűnő, ám kidolgozatlan maszlagot. Értem, hogy kell karakterizáció, dráma, de előbbit az első évadban szépen, fokozatosan és tudatosan oldották meg, ahogyan utóbbit is csak akkor kapták elő, amikor a történet megengedte.

 A második évad első részébe pedig belezsúfoltak mindent; családi drámát, csípős élcelődéseket, a főszereplő páros dinamikáját, Sherlock múltját, egy érdekesnek tűnő ügyet, humoros dialógusokat, egyszóval a sorozat tipikus jegyeit. Akkor miért nem tetszett? Mert a jó színészi játék ellenére egy helyben toporogtunk, s az egész rész inkább tűnt időpocsékolásnak, mintsem évadnyitó epizódnak. Zsúfolt volt, zavaros, hiányzott belőle az összefogottság, a rendszer és az a plusz, ami az első évados ügyeket jellemezte.

vlcsnap-2013-10-01-14h06m15s174.png

 Nem mellesleg szó se esett az első szezonról. Úgy dolgoztak a készítők ezen a részen, mintha ez lenne a sorozat első epizódja. Lehet, hogy ez csak kitérő, és nézőcsalogató rész volt, de akkor is, ilyet meg mernek húzni? Bedobni egy részt az évadból csak azért, mert nem jó a nézettség? Vagy eleve lezártnak tekintik a kezdő évadot és slussz-passz, ennyi játékidőt kapott Moriarty, ki is írták a detektív nemezisét? Elég furcsa, mit nem mondjak.

 Elvonatkoztatva mindettől se tudom azt mondani, hogy tetszett. Ennél a résznél az előző, epizodikus ügyek is élvezhetőbbek, átgondoltabbak voltak. Tetszetős megoldásokat megint írtak a készítők (pisztoly feloldása), de hiányzott a főszereplő logikázgatása, eszmefuttatása, a kis poénos megjegyzések közte és Gregson kapitány között, a kioktató stílusú párbeszédek Watson-nal, és igazán maga az Elementary hangulata hiányzott ebből a részből.

vlcsnap-2013-10-01-14h53m16s221.png

Értékelés: Ez a rész nem tetszett és nem is ragozom. A nézők gondolkoztatását is mellőzték és csak hozták azt, amit egy megfásult nyomozós széria tud, a kötelezőt. Az Elementary írói tudnak ennél jobbat és remélem meg fog csillogni az, amiért megkedveltem ezt a sorozatot és nem csak egy évadnyi puskapor volt a tollaikban. A második szezon kezdése pedig csak a vendégszereplők miatt érdekes.

5/10

The Big Bang Theory – 7x01-02

2013. szeptember 29. - Jasinka Ádám

 A hatodik évadra jelentem összekapták magukat a készítők és a szezon második traktusában olyan színvonalon pörögtek, mint a széria indulásakor. A megnövekedett létszámú szereplőgárdával jól boldogulnak, s a geek és tudományos humor mérséklésével sikerült megtartani azt az irányt, amit az előző évadban kitűztek. Szerencsénkre ez utóbbi miatt nem vesztette el a báját a The Big Bang Theory és ami fontosabb, nem lett kommersz vígjátéksorozat.

vlcsnap-2013-09-29-10h18m16s176.png

 Karakterfejlődésről nem igen beszélhetünk, mivel a hetedik szezonra kiforrott jegyeket, mozdulatokat látunk és hozzá tipikusnak mondható szófordulatokat hallunk. Ami előnyére vált a sorozatnak az az, hogy a szereplők nagyon jól működnek együtt és külön-külön is. Persze ha azt vesszük, hogy Howard-ra és Sheldon-ra hatással volt a barátnőjük, akkor mondhatjuk, hogy mélyítették a karakterüket, de ezek inkább finomhangolások azért, hogy ne unjunk rájuk, az ismétlődő poénforrásokra.

vlcsnap-2013-09-29-10h17m58s53.png

 Az előző évadban úgy tűnt, hogy a készítők megtaláltál a receptet ahhoz a humorhoz, élvezhetőségi fokhoz, amit bizony mi nézők elvárunk, s kimásztak a negyedik-ötödik évad jelentette árokból. A hetedik szezon dupla részes premierje pedig megmutatta, hogy nem véletlen volt a javulás, és hozták azt, amiért nagyon kedvelem a sorozatot. Kicsit viszont húzom a számat, mert annak ellenére, hogy jól szórakoztam, azt érzem a készítők részéről, hogy túlságosan finomra csiszolták, kidolgozták az alkotóelemeket.

 A dupla premier bejött, nevettem is, pont azt adta, amire vágytam, így nem okozott csalódást. De visszagondolva a két epizód hangulatára azt kell, hogy mondjam, volt valami furcsaság benne, valami amitől az egész futószalagon készült termékre, egy árucikkre hasonlított. Tudom, nem saját szórakoztatásukra gyártják az írók ezeket a részeket, de az se jó, ha csak a határidő, a pénz és a munka hajtja őket, nem pedig élvezetből dolgoznak. Nem mondom, hogy ilyen a The Big Bang Theory, de ilyesmi érzésem volt.

vlcsnap-2013-09-29-13h57m21s179.png

 Elkalandoztam. Az előző évadban kaptunk egy cliffhanger-t, amit le is zártak, picit megkeverte a szálakat, de nagyon nagy befolyása nem volt a szereplők életére. Ennek köszönhetően viszont több Penny-Sheldon interakciót láttunk, ami egész poénosra sikeredett, habár nem alázta meg annyira geek professzorunk pincérnőnket, mint a korábbi szezonokban. Ezen felül láttunk még Amy-Bernadette és Raj-Howard párosításokat, amik jól működtek, igaz belefutottak klisékbe és nekem kínos jelenetekbe, de az összkép kellemes élményt hozott.

vlcsnap-2013-09-29-13h58m57s121.png

Értékelés: A The Big Bang Theory hetedik évada tudta azt a humort, amit a hatodikban megcsillogtattak. Hülye beszólások, fricskák, helyzetkomikumok voltak, élveztem a bejáratott atmoszférát, mert igazából ez egy kimondottan kikapcsoló szitkom. A kicsit átlagosra vett poénokon felül azért jó lenne pár sorozatos, geek-es utalás, és tudományos élcelődés is.

8/10

13/14: The Crazy Ones – 1x01

2013. szeptember 29. - Jasinka Ádám

 A The Crazy Ones-nál elég volt megnéznem, ki a készítő és kik szerepelnek benne, s tudtam, ez a sorozat az én ízlésemnek való. David E. Kelley megint hasonló receptet alkalmaz, mint a Boston Legal esetében; vesz egy érdekes ötletet, egy ikonikus színészt (plusz mellé egy fiatalabb társat), ellenpólusként egy határozott nőt, munkahelyi atmoszférát és már-már dramedy-szerű hangulatot teremtve az egészet összekeveri és szitkom formában vitte képernyőre. Az eredmény? Első nézésre közepes, második blikkre viszont zseniális.

vlcsnap-2013-09-28-11h50m03s55.png

 Miért néztem meg kétszer? Bizony elsőre – lehet a hangulatom miatt – de abszolút nem fogott meg, és igazán nem is emlékeztem semmire se az első epizódból. Amikor viszont másodjára is bekapcsoltam, akkor esett le, hogy túlságosan nekifeszültem, arra koncentráltam, hogy minél jobban megtetsszen és pont ezért ment el mellettem a The Crazy Ones. Azonban elégedetten konstatáltam, hogy a készítő megint megcsinálta, igaz, hogy rövidebb műsoridővel, de újra olyan légkörben mozgatja a kedvenc figuráit, hogy öröm nézni. A színészválasztás pedig első osztályú lett.

vlcsnap-2013-09-28-11h45m38s254.png

 Jó lehet, elfogult vagyok, de mivel ez a sorozat meg-megcsillogtatta azt, amit David E. Kelley a Boston Legal-ben tudott, így nem is csoda, hogy a pilot alapján belezúgtam a szériába. Ehhez persze az is kellett, hogy kedvenc vígjátékszínészem Robin Williams kellően bolond legyen és szinte kisujjból kirázza a megírt szerepet. De bármelyik színészt említhetném, mivel Sarah Michelle Gellar is ugyanolyan jó, mint sorozatbéli apja.

 A humor, ami elsőre engem valahogy elkerült, második nézésre jobban tetszett. Olyan poénokat fedeztem fel, amiket valamiért – mondom, talán a túlzott koncentrálás miatt – ignoráltam. Az apró helyzetkomikumok és ötletes betétek miatt pedig szórakoztató a hangulat. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a pub-ban a rögtönzött dalolászás alatt végig mosolyogtam. Klasszik.

vlcsnap-2013-09-28-11h51m50s93.png

 A vendégszereplőért pedig jár a pacsi, nem lövöm el, ki játszik benne, legyen meglepetés. De az biztos, hogy visszatérő szereplőnek kérném fel, mert brutálisan illett a csapatba, néha kicsit megszeppentnek tűnt, de mikor az étteremben voltak remekül hozta a fellengzős, parancsolgató karaktert. Úgyhogy színészek terén nem tudok hibát találni a The Crazy Ones-ban, s amondó vagyok, hogy a humor is tökéletes. Elsőre erőltetett volt a drámázás, de annyira jól vannak megrajzolva a karakterek, hogy semmi se hat izzadságszagúnak, műnek.

vlcsnap-2013-09-28-11h54m01s153.png

Értékelés: Elnézést, hogy szuperlatívuszokban beszélek egy rész után a sorozatról, de ha megtetszik valami, akkor nem tudom megállni, hogy ne dicsérjem. Annyi negatívumot tudok csak írni, hogy negyven perces formában szeretném látni ezt a remek dinamikát és kár, hogy szokásos szitkomkeretek közé szorították be. Viszont ez nem ront azon, hogy zseniális. A tovább mögött spoileres képet is találtok a vendégszereplőről.

8/10

Tovább

13/14: Mom – 1x01

2013. szeptember 29. - Jasinka Ádám

 Úgy gondoltam, hogy lehet írni erről a sorozatról a készítő nevét kihagyva, de nem tudok szó nélkül elmenni ama tény mellett, hogy Chuck Lorre a CBS egyik szuperfegyvere. Nem mondom, hogy ha nagy nézettségű műsor kell, akkor a csatorna fejesei lobogó hajjal rohannak az irodájába, de tény, hogy a The Big Bang Theory brutális nézőtáborral bír, s a Two and a Half Men se szégyenkezhet. Talán ezért is kértek be tőle egy újabb szitkomot.

vlcsnap-2013-09-27-21h18m49s76.png

 A legtöbb készítőnek vannak többször használt stílusjegyei, módszerei, visszatérő poénfüzérei (már ha szitkomról beszélünk) és olyan egyedi elképzelése, ami ha megvalósul olyan hangulatot eredményez amiről kapásból ő jut eszünkbe. Ennek pedig ékes példája Chuck Lorre, aki ha akarná se tudná elrejteni, hogy az ő keze benne van bizony a Mom-ban. De minek is kellene véka alá rejteni?

vlcsnap-2013-09-27-21h13m14s192.png

 Mindenesetre, ha valaki szereti a Two and a Half Men-t (függetlenül a főszereplő kilététől), a The Big Bang Theory-t vagy a Mike & Molly-t, akkor érdemes bepróbálnia a Scary Movie-k ikonikus karakterét megformáló színésznővel készült új Chuck Lorre-sorozatot, mivel a készítő az eddigi tapasztalatait összegyúrta, megfűszerezte csípős élcelődésekkel és forrón tálalta a kíváncsi embereknek. Sajnos azonban a tányérba borult a klisészóró, apró, de csillogó kristályokat hullajtva a porcelántányérra.

 A Mom egész kellemes meglepetés volt. Míg a The Big Bang Theory-nél nem, a többi sorozatánál érződik valamiféle műanyag hatás, sterilitás, ami miatt nekem teljesen idegenek az ő műsorai. A Mom-ban is megjelennek a tipikus Lorre-os jegyek és az egész stílusa hajaz a Two and a Half Men első etapjaira, de szerintem pont ezért tetszett. A két főszereplőnél erős lett a casting, s habár a karakterük nincs kidolgozva, ők azért hozzák a kötelezőt, bár jobb poénokat vártam.

vlcsnap-2013-09-27-21h23m03s2.png

 A klisék, sablonos, már látott megoldások néhol tönkre vágják az élményt, ami ha úgy vesszük meglepően szórakoztató. Vannak jó poénok, vicces beszólások, de annyira tipikus lépéseket húznak meg, annyira érződik, hogy ezt vagy azt a szereplőt már láttuk egy másik szériában, hogy az egyediséget jelző kapaszkodót bizony nehezen találtam meg. Az első rész nem rossz, sőt humoros, de valami többlet, valami unikum hiányzik ennek a sorozatnak a történetéből. Mert az egyrészt oké, hogy jó a színészválasztás, de a meg-megbicsakló írói teljesítmény mellett ez kevés a sikerhez.

Értékelés: Az összképet, ha nézem akkor mégis azt mondom, hogy tetszett. Lehet csak azért, mert hozta azt, amit a Charlie Sheen-es évadaiban a sorozat és kicsit nosztalgiáztam, de minden kliséje, kidolgozatlansága ellenére van benne lehetőség. Nem tudom, mennyire sikerül alakítani a karaktereken, de ha stabilan tudja ezt a humort, akkor Csak Lorre lesz a CBS-en.

6/10

New Girl – 3x01

2013. szeptember 25. - Jasinka Ádám

 A New Girl is azon sorozatok közé tartozik, amit a kedvenceim között tartok számon, s habár nem mindig állandó a színvonal, a készítők simán tudják azt a humort, amiért megkedveltem. A második évadban azon felül, hogy a csipet csapat történetei közül szemezgettünk, az írók bizony drámát is kevertek a fő csapásirányhoz, ami az évadzáróban teljesedett ki.

vlcsnap-2013-09-25-20h16m18s42.png

 Az új etap első részében pedig fel is oldották ezt a szálat, és aki nézte az előző évadot az tudja, miről beszélek. Nem is nagyon részletezném – a spoilerek miatt se – ennek a résznek az eseményeit, inkább csak a hangulatról, a poénokról fogalmaznék meg pár gondolatot.

 A szereplők remekül működnek, annyira jó a színészválasztás, hogy a legtöbb humort nem is a kimondottan írt poénok, csattanók, hanem a helyzetkomikumok adják. Egy-egy mimika, testbeszéd zseniális képet tud festeni a New Girl atmoszférájáról, és arról, milyen jól működik a kémia a karakterek között. A harmadik évad első részében pedig zseniális megoldásokat láttunk kezdve a puzzle-özéstől, a szállodai pénzkörön át Winston pulóver-nadrágjáig.

vlcsnap-2013-09-25-20h18m12s122.png

 Annak ellenére, hogy a kedvencem Nick, az első évadban ellenszenves Schmidt-tet is megkedveltem, így az egész csapatot bírom. Talán ezért is jön be ennyire a sorozat akkor is, ha nem tudják azt a szintet hozni, amit megszoktam az íróktól. Szerencsénkre a karaktereket remekül árnyalják, és a tipikusnak mondható gesztusok, mozgásvilág viszi a legtöbb jelenetet a hátán.

vlcsnap-2013-09-25-20h20m43s138.png

 A sok dráma, ha úgy vesszük árthat is a szériának, mivel a rész közben azon gondolkoztam, hogy kell-e ennyi a szerelmi szálak közül, mert bizony unalmasak is lehetnek. Emiatt nem tetszett annyira a rész, de lehet csak bele kell rázódnom a New Girl univerzumába, mivel csak ezzel volt bajom, már ha ezt annak lehet nevezni. A poénok ütnek és az egész van annyira bolond, hogy élvezni lehessen.

vlcsnap-2013-09-25-20h21m12s166.png

Értékelés: Az új szezon első epizódja nem a sorozat legjobb része, de az átlagosnál jobban sikerült. A második szezon eleje után hullámvölgybe kerültek a készítők, és parkoló pályára is tettem a szériát, de szerencsére a szezon végére újra lendületbe jöttek és hozták a színvonalat, ami az első részben is megcsillant.

6/10

2 Broke Girls – 3x01

2013. szeptember 25. - Jasinka Ádám

 Az én egyik kedvenc szitkomom második évada sajnos felemásra sikeredett és nem igazán tudta megütni azt a szintet, amit az első etapban. Voltak jó poénok, vicces epizódok, de átlagos színvonalat mutattak a készítők. A cukrászdás biznisz, mint történetszál is megbicsaklott itt-ott, és ennek is volt köszönhető – meg a sok helyszínnek -, hogy lapos jeleneteket, vakvágányra futó történetszálakat kaptunk.

vlcsnap-2013-09-25-13h40m51s59.png

 A második évadnak úgy lett vége, hogy az étterem egyik eldugott raktárát pucolták ki alaposan főszereplőink, hogy bérbe vehessék, és a kifőzdéhez közel állítsák fel hőn áhított üzleti vállalkozásukat. Ennek én örültem, mivel az előző helyiség miatt nem volt egyensúlyban az éttermi karakterek és a lányok képernyőn töltött ideje, így igazán interakciókat se láthattunk. Azzal, hogy a cukrászda az étteremben van, ezt a problémát áthidalták a készítők.

vlcsnap-2013-09-25-13h41m39s34.png

 Milyen sikerrel? Húzom a számat, de ambivalensek az érzéseim. Egyrészt a szokásos humort kaptuk, szóval akinek eddig sem tetszett a sorozat, nem most fogja megkedvelni. Mivel a poénok terén hozták az írók azt, amit megszokhattunk, a harmadik évad kezdése bejött, de ennél többet nem láttunk. Jó, az összes szereplőt láttuk, és kimondottan a cukrászda volt a középpontban, de hiányérzetem volt, mivel egyik mellékszereplőt se árnyalják igazán. Egy szitkomtól nem igazán lehet elvárni mélyített, háromdimenziós karaktereket, de szinte üres párbeszédeket, már látott megoldásokat kaptunk.

vlcsnap-2013-09-25-13h41m51s165.png

 De ha azt nézem, hogy tetszett-e ez a rész, akkor nem tudom azt leírni, hogy igen, minthogy azt sem, hogy nem. A kilométerekről kiszúrható poénokat a készítők hagyják kifutni, és ez jó, mivel ha Max, vagy Oleg elkezd valamit, a közönség egyből vágja, mi következik, s az írók nem is igazán erőltetik ezeknek a dialógusoknak a lezárását. Persze rá lehet fogni erre, hogy nincs ötletük, és ugyanazokat a köröket futják, ezért kitalálhatóak a poénok, de szerintem mivel nagyon kis része ez a humornak, inkább adalék.

vlcsnap-2013-09-25-13h43m44s7.png

Értékelés: A részben voltak jó poénok, nevettem is, és nem is laposodott el hangulat. Haladtunk a történettel, ami nem elhanyagolható, de a mellékszereplők szürkeségével nem tudok megbarátkozni. Valamit velük is kellene kezdeni, mert ugyanazt a beskatulyázott figurát hozzák. A sorozat tudott ennél jobb epizódot is, egyszóval közepes volt, évadnyitónak viszont kellemes szórakozás.

5/10

13/14: Sleepy Hollow – 1x01

2013. szeptember 21. - Jasinka Ádám

 Nem sok kedvem volt új sorozatba kezdeni tegnap, hiába csak egy epizód, mégsem tudtam rávenni magam arra, hogy belekezdjek. Aztán úgy voltam, hogy csak érdekel a Sleepy Hollow annyira, hogy legalább az első jelenetekbe belelessek, max ha nem jön be, ki lehet kapcsolni. Most mondjam? Ilyen überbrutálisan jó sorozatkezdést nem hiszem, hogy láttam. Egyszerűen minden a helyén van; a főszereplők, a hangulat, a kor és a történet. Ennyi, olyan szemtelenek az írók, hogy hihetetlen. Vigyorogtam a rész végén.

vlcsnap-2013-09-21-11h45m34s30.png

 A sorozat alapjául szolgáló regényt nem ismerem, csak hallomásból (és egy Scooby-Doo epizódból) tudom, hogy mégis mi adja a történet sava-borsát. Jó, utána lehetne olvasni, de jobban szeretem, ha adaptációnál a készítők mutatják be azt a világot, amiben dolgozni szeretnének. A Sleepy Hollow pedig rendkívül okosan építi a történetelemeket egymásra. Se klisét, se unalmasnak ható rácsodálkozást, se túlzott, teátrális rendőrségi mozdulatokat nem kapunk, egyszerűen a készítők tudták, hogy mi az, amit el kell kerülni, mi az amitől sablonosnak hatna a sorozat első része.

vlcsnap-2013-09-21-11h46m56s91.png

 A lefutott körök helyett feelgood pillanatokat, piszkosul hangulatos jeleneteket, rémisztő képsorokat kapunk, amik mind-mind fokozzák az élményt. Beleköthetnék abba, hogy kapkodtak is, egyfajta felpörgetett akció-kaland-fantasy-t mutattak, de nem tehetek róla, élveztem. Úgy pedig nehéz negatívumot keresni, ha a szereplők kiválasztásától a díszletekig minden briliáns.

 A főszereplőt külön kiemelném, mivel olyan angol akcentusa van, amivel megvett kilóra. Imádom az érdekes kiejtéseket, a szépen beszélt nyelveket (vannak bajok), de ha valakiről egy szó után lerí, hogy angol, ő az én emberem. Jól is játszik, a karaktere pedig van annyira bolond a komolysága ellenére, hogy ínyenc szórakoztatást kapjunk ebben a drámában. A társát alakító hadnagy karakterétől kicsit tartottam, féltem, hogy az írók a létező összes tipikus rendőri jegyet előveszik és rádobálják, de szerencsére nincs ilyenről szó. Tudatosan dolgoznak a készítők és sikerrel kerülik el a kilométerekről kiszúrható előre gyártott sablon elemeket. A párosuk működik, és miattuk feelgood az egyébként látványos és izgalmas első rész.

vlcsnap-2013-09-21-11h51m12s81.png

 Nagyon bejött, hogy a modern kor és a regény idejét ügyesen keverték össze, s inkább utóbbi dominál, és kicsit átalakítja a XXI. századot valamiféle kísérteties, sötét hellyé. A kontraszt szerencsénkre nem bután és élesen jön ki a két világ szereplői között, nincsenek erőltetett rácsodálkozások (persze lehet, hogy lesz), hogy jé, ez mi? Poénosan adagolják ezeket, és nagy örömömre a tipikus húzásokat gyorsan lerendezik.

 Az első részben lefektették a történet alapjait és azt kell, mondjam, egy piszkosul hangulatos és látványos high conceptet vezettek fel nekünk. Az eseményeket nem részletezném, meg kell nézni ezt az epizódot. Vannak benne kalandfilmes elemek, misztikus, rejtélyes történetvonal, ijesztgetés, konspiráció, elmélkedés és humor. A rész vége felé egyszer-kétszer a frászt hozták rám, ami miatt külön dicséretet érdemelnek, mivel nem olcsó húzások ezek.

vlcsnap-2013-09-21-11h56m17s69.png

Értékelés: Amikor belekezdtem a pilotba nem számítottam arra, hogy ilyen zseniális lesz. Tudom, hogy első rész, meg a felépítés se tiszta. Nem tudni, hogy epizodikus lesz-e, vagy ráfekszenek az átívelő történetszálakra, de ha tartják ezt az atmoszférát, és továbbra is ilyen élvezetes lesz a szereplők közti interakciót nézni, akkor nem lesz probléma. A rendezés pedig említést érdelem, mivel ötletes, pazar megoldásokat láttunk és az egésznek már-már filmes hatása volt. A történelmi, misztikus töltet pedig csak még érdesebbé teszi a kalandot.

8/10

13/14: Trophy Wife – 1x00

2013. szeptember 08. - Jasinka Ádám

 Az ABC elkezdte feltenni a netre az új sorozatainak első részét, jobban mondva azokat az első részeket, amik alapján megtették a berendeléseket. Mert, ahogy a Trophy Wife esetében is, a tévébe kerülő verzióban lesznek változások, hiszen itt a főszereplő lányát alakító Gianna LePera-t lecserélték egy fiatalabb színésznőre, Bailee Madison-ra. Érdekes lépés, mivel nekem nem volt problémám a lánnyal, igaz, nem is kapott sok lehetőséget bizonyítani egy tipikusan klisés szerepkörben.

vlcsnap-2013-09-08-10h01m18s200.png

 Az alapötlet az, hogy egy kicsapongó életet élő, gyakran bulizó lány szó szerint az ölébe hullik egy férfinak, majd rendesen el is töri a csávó orrát. Ez pedig elég volt arra, hogy egymásba szeressenek, majd össze is házasodjanak. Az írók nem dörgölnek sok minden az orrunk alá, visszaemlékezés formájában gyorsan lezavarják a megismerkedést és a család bemutatását.

vlcsnap-2013-09-08-10h05m14s254.png

 Sejthető volt, hogy nem a magasb gondolatok, és az újító történetvezetés lesz az, amitől (már ha) nézős lesz a Trophy Wife. A berendeléskor is a családban, az ex-feleségekben és az őket alakító színészekben láttam a potenciált, amit hellyel-közzel, de sikerült is kamatoztatni.

 Az első rész történetének megírásakor a biztosra mentek, már látott köröket futottunk újra és sablon volt sablon hátán, de azért mégis szórakoztató volt. Nem mondom, hogy tele van poénokkal, de könnyed darab, aminek a hangulata jó, még úgy is, hogy kilométerekről kiszúrható helyzetkomikumokkal dolgoznak. Attól, hogy mindent bele akartak tenni a készítők az első részbe, attól olyan lett mint egy vígjáték film vágott verziója.

vlcsnap-2013-09-08-10h05m08s191.png

 Szerencsére nem szétvágott, és nem is hektikus a pilot, inkább azt mondanám, hogy zsúfolt. Szinte minden szereplőnek adtak játékidőt és így lényegében pár percenként változott a központi karakter. Lehet, hogy ezzel a pörgéssel akarták érzékeltetni, hogy milyen nagy a család és mennyire élettel teli, de sokszor vakvágányra kerültek. Az iskolás rész például jó volt, pedig ilyet is láttunk már, míg ennek a történetrésznek a megoldása inkább volt sebtében lezárt és klisés, mintsem szórakoztató.

vlcsnap-2013-09-08-10h02m06s168.png

 A szereplők között megtaláljuk a tipikus családi szitkom karaktereket, így van lázadó, tinédzserkorú lány, fantáziáló kissrác, valamint rendkívül érett gondolkodású kisgyerek is. Hármuk közül utóbbi az, aki valamelyest jobb, mint a többiek, de ez a fajta figura se számít akkora újdonságnak a Modern Family Manny-je óta. A gyerekek nem sok vizet zavarnak és meglepetésemre az exek se működtek olyan fokon, ahogy a szereposztás adta volna. A három különböző habitusú feleségben van lehetőség, de a pilotban egy-két poént, vicces helyzetet leszámítva nem sokat látunk ebből a kémiából.

vlcsnap-2013-09-08-10h05m26s128.png

Értékelés: A sorozat berendelésekor, amikor csak az alapötlet és a színészek voltak ismertek, akkor úgy 5 és 6 pont közé lőttem be a szériát. Látva az első részt viszont vegyesek az érzéseim, mert vannak jó pillanatai, és a színészek/karakterek kompenzálják az írók ügyetlenkedését, de az egész valahogy tucatnak tűnik. Tipikus családi szitkom, nem tudom, hogy nézném-e még egyszer a szokásos köröket csak azért, mert impozáns a színészgárda.

4/10