"Öröm minden szempontból ezen a sorozaton dolgozni"

Így készül a Downton Abbey magyar változata (1. rész)

2016. december 16. - Jasinka Ádám

Körülbelül három éve lehetett, amikor először hozott össze a sors a világot akkora már meghódító brit kosztümös drámával, a Downton Abbey-vel. A sorozatot nem igazán ismertem, így nem értettem, hogy miért is tudott olyan sok embert beszippantani ez a történet, és csak az első részt megnézve jöttem rá arra, hogy ez nem pusztán a XX. század elejére helyezett szappanos dráma, hanem bizony egy igazi korhű mestermű.

A 2010-ben indult széria tavaly év végén, sorban az ötödik karácsonyi különkiadásával, szinte végig tízmilliós nézettséggel köszönt el az angol nézőktől. A Downton Abbey epizódjait, mind az 52-t, a Gosford Park forgatókönyvéért 2002-ben Oscar-díjat kapó Julian Fellows írta, aki végig képes volt egyenletesen magas, élvezetes szinten tartani a történet ívét. Bár ezzel sok rajongó nem biztos, hogy egyetértene.

downtonabbey3_1.jpg

A Downton Abbey idehaza 2013-ban mutatkozott be és bár a Story4-en, egy kábelcsatornán debütált, a hazai nézők is egyből beleszerettek ebbe a tőlünk, a magyar hagyományoktól kissé távol álló, de sok más mellett a Csengetett, Mylord?-nak is köszönhetően nem annyira ismeretlen világba, és a bennük mozgó figurákba. A hazai népszerűség és siker, nem ritkán epizódonként több mint százezer néző javarészt a széria magyar változatán dolgozó színészek és stábtagok remek munkájának is köszönhető.

A hatodik, azaz egyben utolsó évad szinkronjának forgatására volt szerencsém nemrég kilátogatni, ahol beszélhettem többek között a szinkronrendezővel és a hangmérnökkel, valamint a főbb szereplők magyar hangjait adó isteni színészekkel. A szép mennyiségű interjúanyag szinte minden sora kincs, így három cikkbe szedve olvashatjátok el a beszámolót. Az elsőt a TOVÁBB-ra kattintva találjátok.

A magyar szöveg - Így látják a színészek

Ami igazán szembeötlő volt a forgatáson töltött idő során, és kivétel nélkül mindenki meg is említette, az a magyar szöveg elképesztő minősége.

„Sokszor előfordul, hogy jó szövegből dolgozunk, de az ritka, hogy egy rendező (Kiss Virág – a szerk.) ennyire a szívén viseli a sorozatát. Ami engem a leginkább meglepett, hogy a stáb megfigyeli az eredeti dialógok utolsó szótagjait, és ezeknek megfelelő hangrendű magyar szóvéget választanak. Így a szavak utolsó taktusa tökéletesen passzol látványban is a szereplő szájára. Bárcsak azt mondhatnám, hogy minden stúdióban olyan munka folyik, mint itt.” – mesélte Potocsny Andor, aki az ötödik évad végén csatlakozott a csapathoz.

Üdítő dolog, hogy választékosan beszélnek, és nincs az a vérlázító pongyolaság, ami sajnos egyre inkább jellemzővé válik.” – tette hozzá Györgyi Anna, Mary Crawley magyar hangja.

downtonabbey1.jpg

Rosta Sándor is hasonlóan pozitív gondolatokat osztott meg velünk a magyar szöveggel és a forgatással kapcsolatban: „Öröm minden szempontból ezen a sorozaton dolgozni, igényes a nyelvezet, kellemesen van megírva a szöveg, nagyon jók a fordítók és Virágék is nagyon profik. Ha netán hosszabb lett az egyik kiállás, akkor ők pontosan tudják, hogy mi az a szó, amit ha kihúzunk, akkor nem változik meg a mondat értelme és tökéletesen ráfér a szereplő szájára.”

A magyar szövegben a legnagyobb igyekezet ellenére, óhatatlanul is előfordulhatnak kisebb hibák, ezeket a stáb a forgatás során korrigálja, sőt, néha még inkább a karakterre igazítják a szóhasználatot. Erről már Konrád Antal, Mr. Carson magyar hangja mesélt, aki a munka során folyamatosan írt az előtte álló papírlapokra:

Ezek csupán apró javítások. Ha nem jön ki szájra a szöveg, akkor kihúzunk egy-egy szót, vagy lecserélünk valamit egy olyanra, ami jobban passzol a szituációhoz, a karakterhez. Ha nem írom le azokat a dolgokat, amiket Virág kér, akkor mire újra odaérek a szövegben addigra előfordulhat, hogy elfelejtem ezeket. Az első olvasás ugyanis nagyon mélyen berögződik az emberbe, utána pedig már nehéz rajta változtatni. Ezért egyszerűbb, ha áthúzom és odaírom a javítást.

A finomhangolásra erősít még rá az, amit Potocsny Andor mondott: „Még cizelláltabbá, még szebbé lehet tenni vele a végeredményt, de időt és olyan hozzáértő szövegírót igényel, aki nem csak angolul, hanem magyarul is nagyon jól tud. Sajnos szomorú kimondani, de van, ahol igény sincs az ilyesfajta munkára.

downtonabbey6_1.jpg

A fordítók tapasztalatai

A Downton Abbey magyar változatának valóban a magyar szöveg az egyik nagy erőssége. Az átlagosan közel 50 perces játékidővel rendelkező epizódokat Barabás Orsolya és Gáspár Bence felváltva fordították, így őket is kérdeztük.

Gáspár Bence idén sok más mellett dolgozott például a szintén Kiss Virág rendezésében (szintén Barabás Orsolyával közösen) készült „Tommy és Tuppence forró nyomon” című brit krimin, valamint a szigetországból származó 2015-ös Agatha Christie-feldolgozás, a „Tíz kicsi katona” magyar szövege is neki köszönhető. Gáspár Bence elmondta, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette a Downton Abbey-nél, hogy úgy írják meg a szöveget, hogy az gördülékeny maradjon, miközben a kicsit régiesebb, választékos beszédmódot használják.

„Barabás Orsival törekedtünk arra, hogy a szöveg minél inkább korhű legyen, hiszen az eredetiben is jóval választékosabban beszélnek a manapság megszokottnál. Konkrét tiltólistám nem volt, de a napjainkban használt szlenget igyekeztem kerülni, hiszen az nagyon anakronisztikusnak hatott volna egy angol lord szájából. Figyelni kellett viszont arra is, hogy ne essek túlzásba, és ne archaizáljam túl a szöveget, mivel a történet a XX. század elején, vagyis nem a nagyon távoli múltban játszódik.”

„A legnagyobb félelmem az volt, hogy a gyönyörűen megírt angol szöveget nem tudom igazán jól átadni magyarul.” – ezt már Barabás Orsolya meséli. „Soha egyetlen rész után sem éreztem azt, hogy készen van, mindig tudtam volna még finomítani rajta, de a végtelenségig természetesen nem lehet. Folyamatos kihívásnak éreztem azt, hogy ilyen szép szöveggel van dolgom, úgy éreztem, hogy meg kell becsülnöm.”

Gáspár Bence elmondta, hogy ebben a sorozatban kifejezetten sokat beszélnek, szinte az első másodperctől az utolsóig dialógusokból állnak az epizódok, így hétről hétre nagy mennyiségű szöveget kellett lefordítaniuk. Mivel a Downton Abbey magyar szövegét felváltva ketten írták, így az egyes elkészült epizódokat elküldték egymásnak, és ha szükséges volt, akkor egyeztettek, megbeszéltek egy-egy kifejezést.

downtonabbey2_1.jpg

A fordítóknak hetente átlagosan egy 47 perces részt kellett leadniuk, és a rendezőnek hála erre a sorozatra a szokásosnál több idő jutott, így a fordításokra is. Gáspár Bence elmondta azt is, hogy az elején, amíg nem alakult ki a tegezés-magázás, amíg nem vette fel a sorozat stílusát, addig lassabban haladt a fordítással, de az utolsó évadok részeit már két nap alatt írta meg. Barabás Orsolya ellenben más munkatempóban dolgozott: „Egy 45 perces részt átlagosan két napig írok, de a Downtonra mindig hármat szántam, hogy alaposabban kidolgozhassam a szöveget, és több időm legyen kitalálni az éppen odaillő kifejezéseket, mondatokat. Voltak 66 perces részek, azokhoz minimum négy nap kellett, és a 90 perces évadzárókhoz pedig körülbelül hat nap.”

A Downton Abbey kapcsán elsőre talán nem is gondolnánk, hogy milyen fontos szerepe van annak, mely szereplők magázzák egymást, és kik tegeződnek. Ugyanis itt ez nem pusztán udvariassági kérdés, hanem bizony a társadalomban elfoglalt pozíció is rengeteg mindent befolyásol. A sorozatban alkalmazott tegezés-magázás viszonyát Gáspár Bence fejtette ki nekünk bővebben:

A korhűségre és az arisztokratákra jellemző vaskalaposságra való tekintettel általában a magázódást részesítettük előnyben, és csak különösen indokolt esetben használtunk tegeződést (például közeli rokonság esetén). Ez Tom Branson esetében nem volt egyértelmű, hiszen eleinte sofőrként magázódott a családdal, de a későbbiekben szép lassan ő is a család részévé vált. Ezért akár válthattunk volna tegezésre, de mivel nehéz lett volna egy olyan pontot kijelölni, ahonnan az egész család hirtelen tegezi, inkább maradtunk a magázódásnál.

A szolgák között a tegezés-magázás kérdése központi jelentőségű, mert ezzel jól lehet érzékeltetni az alá-fölérendeltségi viszonyokat, amik nagyon fontosak a sorozatban. Carsont, O’Brient, Mrs. Hughes-t és Mrs. Patmore-t például mindenki magázta, mert fontos pozíciót töltöttek be. Az inasok és a szobalányok viszont – akik nagyjából egy szinten álltak – egymás között tegeződtek, de a rangban felettük állókat magázták.”

A tegezés-magázódás mellett fontos és érzékletes különbség a két társadalmi rétegbe tartozó szereplőknél az is, hogy más szókinccsel rendelkezik egy nemes és másmilyennel egy szolgáló. A kettő csoport közti különbséget az eredetiben az akcentusok is kifejezik, erre viszont a magyar szinkronban nem volt lehetőség. Erről már Barabás Orsolya mesélt nekünk:

„Az urak és szolgálók közti különbséget csak bizonyos szófordulatokkal, megfogalmazásokkal lehet megmutatni. Érdekes volt megfigyelni, hogy a szolgálók szövegét nehezebb volt szájra írni, mert kicsit elharapták a mondatok végét, míg az arisztokraták lassabban, választékosabban beszéltek, ez ilyen szempontból megkönnyítette a dolgomat.”

downtonabbey7.jpg

A fordítókat megkérdeztük arról is, melyik volt számukra a legnehezebb jelenet, amelyik valami miatt kihívás elé állította őket. Gáspár Bence egy viszonylag korai, második évados epizódot hozott példaként.

„Számomra a legnehezebb jelenet az volt, amikor a 2. évad 9. részében a család egy Activity-szerű kitalálós játékot játszik, és Mary megpróbálja elmutogatni a The Tenant of Wildfell Hall című regény címét. A könyv magyar címe Wildfell asszonya, és mivel Mary az elején mutatja, hogy öt szóból áll, ezt nem használhattam.

A mutogatás során ráadásul az is kiderül, hogy a téma az irodalom, tehát olyasmit kellett keresnem, ami illik ebbe a kategóriába, és passzol Mary mozdulataihoz a képernyőn. Végül találtam egy Shakespeare-idézetet („Kizökkent az idő, ó, kárhozat!”), ami talán azért is szerencsés volt, mert ez a magyar nézőknek is többet mond, mint egy kevéssé ismert angol regény.”

Barabás Orsolya ellenben nem egy konkrét momentumot emelt ki: „Sokszor adódtak olyan kifejezések, akár vicces mondatok is - főleg Violetnél -, amiken esetleg hosszabb ideig gondolkodtam, hogy működjön a párbeszéd, vagy a poén. Ezenkívül gyakoriak voltak az olyan jelenetek, amikor egyes szereplők a háttérben, halkan beszéltek, és ez a szöveg nem szerepelt a scriptben, így saját kútfőből kellett megírnom. Figyelnem kellett arra, hogy milyen mondatokat adok a szereplők szájába, nehogy kilógjon a történetből, vagy az adott jelenetből.”

A családias hangulat, nyugodt tempó

A Downton Abbey magyar változatának forgatását valóban családias hangulat és nyugodt munkatempó jellemzi, ami merőben eltérő a többi stúdióban tapasztalttól. A színészek a felvétel előtt mindig megnézik az adott jelenetet és el is próbálják azt. Erről is kivétel nélkül mindenki pozitívan nyilatkozott.

Kifejezetten szeretem ezt. A régi szép időkre emlékeztet, ahol nem volt még ennyire gyors a tempó és nem az volt a lényeg, hogy minél több tekercset minél rövidebb idő alatt megcsináljunk. Azt gondolom, hogy nem lehet az a mérce, hogy ki mennyit tud felvenni. A minőségnek kellene fontosnak lennie.” – mondta Málnai Zsuzsa, aki a negyedik évadtól szinkronizálja a Cora-t alakító Elizabeth McGovernt.

Örülök, ha bizalmat kapok és van idő arra, hogy kimunkáljuk a figurát” – folytatta a színésznő. „Ez alatt persze csak azt értem, hogy a felvétel előtt próbálunk, és utána ha szükséges, akkor javítunk. Az ember fölöslegesen ne stresszelje magát és a kollégát se azért, mert elígérkezett több helyre és sietnie kell. Úgy szabad csak elvállalni a munkákat, hogy biztonságosan odaérjünk.

downtonabbey5_1.jpg

Amikor megkapom a diszpozíciót, és látom, hogy háromtól ötig vagyok kiírva, akkor nagyjából ki tudom számolni, hogy 50-60 tekercsem van, és akkor azt a két órát rászánjuk arra, hogy igényes, jó munkát csináljunk.” – ezt már Lord Crawley szinkronhangja, Rosta Sándor meséli. „Máshol, ahol a hajtás és sokszor értelmetlen rohanás a jellemző, ezt az ötven-hatvan tekercset fele ennyi idő alatt kell megcsinálni, de lehet hogy az olyan is lesz. Bár a vágó néha csodát tud tenni, de alapvetően nyugiban kell dolgozni. Nem kell mindent elkapkodni, mert az nem biztos, hogy a produkció javára válik.

Potocsny Andor is csatlakozott kollégáihoz a lassabb munkatempó véleményezése kapcsán: „Nem azt mondom, hogy példa nélküli, de nem ez a bevett szokás a szakmában. Az a fajta munkametódus, amivel a Downton-t csináljuk, viszont határozottan előnyére válik a magyar változatnak.

A sürgetéssel, gyors tempóval kapcsolatban Málnai Zsuzsa megosztott még pár gondolatot: „Amikor tehetem, akkor törekszem arra, hogy kicsit lassítsak, mert azt gondolom, hogy abnormálisan felgyorsult életet élünk és ez mindenhova begyűrűzik. A családommal, a gyerekeimmel töltött időt pedig szeretném megélni, szeretnék jelen lenni egy helyzetben olyan tempóban, ahogy az nekem jól esik.

Sajnos így kevesebb lehetőség adódik az igényes, jó munkára. De az ember egy ponton túl a saját mércéjének szeretne megfelelni, és ha van, aki észreveszi benne az értéket, akkor azért én borzasztóan hálás vagyok, boldogan csinálom és boldogan mondom, hogy öröm számomra.

A második rész jövő pénteken, december 23-án jelenik meg.

A képek forrása: Story4

A bejegyzés trackback címe:

http://musorvizio.blog.hu/api/trackback/id/tr2412048809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.